Elhunyt John le Carré, a kémthrillerek nagymestere

Elhunyt John le Carré, a kémthrillerek nagymestere

89 éves korában elhunyt John le Carré, aki újradefiniálta a kémregények műfaját. Az író a család közlése szerint tüdőgyulladásban hunyt el szombat este.

ro | 2020. december 14. |

Az angol irodalom vitathatatlan óriása - ügynöke, Jonny Geller ezekkel a szavakkal búcsúzott John le Carrétól, aki szombaton este tüdőgyulladásban vesztette életét. Stephen King ugyancsak irodalmi óriásnak nevezte, Robert Harris szerint pedig le Carré egyike volt a háború utáni legnagyszerűbb brit íróknak. Az északír Adrian McKinty (aki főleg bűnügyi és misztikus regényekben utazik) azt írta, hogy a Suszter, szabó, baka, kém szerinte egészen egyszerűen a valaha volt legjobb kémregény (az adaptációt részben Budapesten forgatták, és hasonlóan a többihez, egy pillantra ebben is feltűnik John le Carré).

Az író David Cornwellként született 1931-ben, és még egyetemi évei alatt kezdett dolgozni a brit titkosszolgálatnak, és habár kémtevékenysége nem volt számottevő, mégis alapjaiban határozta meg későbbi írói karrierjét. A Galambok alagútja című önéletrajzi könyve megjelenésekor ezt írtuk: "John le Carré esetében az irodalmi Who is Who rendszerint a titkosszolgálati múltat rántja elő, így lett ő az egyik leghíresebb Kémből Lett Író a világirodalomban. Ami még akkor is igaz, ha titkosszolgálati működése nem volt túl jelentős, ő legalábbis ezt állítja magáról, de hogy egy (ex)kémnek mit hihetünk és mit nem, az már megint egy másik kérdés".

1961-ben megjelent az Ébresztő a halottnak című első regénye (ekkor használta először a John le Carré álnevet, mivel az MI6 alkalmazottai nem publikálhattak az igazi nevükkel), amelyet Graham Greene a legjobb kémregénynek nevezett, amit valaha olvasott. Ez volt amúgy az a könyve is, amelyben először bukkant fel egyik leghíresebb karaktere, George Smiley.

A nagy áttörést az 1963-ban publikált harmadik regény, az A kém, aki bejött a hidegről hozta meg le Carrénak. A történet főhőse a kiégett brit ügynök, Alec Leamas, aki a Körönd vezetője segítségével ravaszul, árulóként befészkeli magát a vasfüggöny túloldalán, hogy besározzon egy keletnémet ügynököt, aki számtalan angol kém haláláért felelős. Korábban ezt írtuk a könyvről: "A regény hatása forradalmi, paradigmaváltó volt. Le Carré hidegnek, sivárnak, közönnyel, bizalmatlansággal és nihillel telinek ábrázolta a kémkedés világát, ráadásul igen kevés különbséget tett hazája és a másik oldal módszerei között. Az ideológia egy dolog, de a le Carré által ábrázolt közeg lényege éppen az, hogy a „közkatona” számára teljesen mindegy, melyik oldalán áll a vasfüggönynek: ugyanúgy ki- és felhasználják, eldobják, beáldozzák, ugyanúgy manipulálják, és hazudnak neki. A pragmatikus, eredményorientált szemléletben nincsen helye a moralitásnak".

A kém, aki bejött a hidegről sikere után, 1964-ben le Carré otthagyta a hírszerzést, hogy teljesen az írásnak szentelje magát.Akkor születtek az olyan nagy dobások, mint a Suszter, szabó, baka, kém, A panamai szabó vagy az Egy tökéletes kém. Utóbbi talán az a regénye, amely a legtöbb önélterjazi elemet tartalmazza, kulcsfigurája pedig a szélhámos apa, akinek figuráját saját megbízhatatlan, gantaszta apjáról, Ronnie Cornwellről mintázta.

Korábbi cikkünkben ezt írtuk erről:

"Ronnie az író szerint is szélhámos volt, fantaszta, egy totálisan kiszámíthatatlan figura. Emiatt sokszor a gyerekeit is alakoskodásra kényszerítette; le Carré szerint csak az írás mentette meg őt attól, hogy „viszonylag becsületes” és „többnyire normális” maradjon. A legfurább mégis, hogy minden gazembersége ellenére Ronnie köztiszteletnek örvendett, amit ki is használt, és sármjával elérte, hogy vele kapcsolatban még egykori börtönigazgatója is csak a szépre emlékezzen. Jellemző sztori, hogy amikor Amerikában megjelent A kém, aki bejött a hidegről, Ronnie a fia kontójára száz példányt rendelt belőle a kiadótól, majd úgy osztogatta azokat, hogy beleírta: „A szerző Apjától”. Később le Carrét többen megkeresték azzal, hogy egészítse ki az ajánlást, amit ő meg is tett, és hozzáfűzte: „A szerző apjának Fiától”."

A titkosszolgálati munka nagyban kihatott arra is, ahogyan le Carré írt; egyrészt élete végéig ellátta témával, de meghatározta a stílusát is: a Galambok alagútjában azt mesélte, hogy a prózaírásról a legtöbbet a brit titkosszolgálat tisztjeitől tanulta, akik szerkesztői pedantériával irtottak minden túlzó, felesleges, oda nem illő kifejezést a jelentéseiből. Ebben a könyvben amúgy vallomásosan írt magáról az írás tevékenységéről  is („Szeretek írni.”, „Világéletemben csak kézzel írtam.”, „Leginkább az írás intimitását szeretem.”), élete végéig írta is a könyveit, utolsó regénye (Ügynök a terepen) pedig 2019-ben jelent meg.

Egyik magyar fordítója, Orosz Anna korábban a következőképpen írt róla:

"Milyen le Carrét fordítani? Mint minden jó írót, legalábbis szerintem: egyszerre hálás és hálátlan feladat. Hálás, mert rafináltan megírt, finom nyelvi játékokkal teli, elegáns szöveget próbálhatok meg minél hűebben visszaadni magyar nyelven. (Mégsem volt hiába az a sok műfordítói szeminárium az egyetemen…) Hálátlan, mert nyilván nagyobbat lehet bukni, ha az ember a Bajnokok ligájában indul, mintha az NB III-ban tenné, ráadásul tökéletes fordítás, mint tudjuk, nem létezik, és a fordító szíve szerint pontosan ugyanúgy tenne, mint le Carré: a nyomdába kerülésig dolgozna a fordításon, sőt, lehetőleg annyi ideig, amíg az író dolgozott a regényén, de sajnos ezt a luxust nem engedhetjük meg magunknak. Ahogyan tökéletes fordítás, tökéletesen elégedett fordító sem létezik, de egy le Carré-regény azért elég komoly mennyiségű endorfint tud termelni a szervezetemben. Még éjjel kettőkor és vasárnap délután is, becsületszavamra."

Kapcsolódó cikkek
...
Kritika

Trump és a Brexit az ügynököket is próbára teszi le Carré új regényében

...
Kritika

John le Carré kémvilágában mindenki mocskos egy kicsit

...
Nagy

A kém, aki megmentette az életem - Orosz Anna, John le Carré egyik fordítója

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Elszáll az agyad: tudományos, közgazdasági és filozófiai non-fictionok 2024 tavaszán

Hogyan látja az ember képzelőerejét Csányi Vilmos? Hogyan alakul át a világ, ha a politikai és hatalmi játszmák kiterjednek a világűrre? Miért kannibál a kapitalizmus? Hogyan dolgozik az idegsebész? És mit gondol az elidőzésről napjaink sztárfilozófusa, Byung-Chul Han?

...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket. 

Hírek
...
Beleolvasó

Karin Smirnoff noirjában egy temetéssel válnak csak igazán sötétté a dolgok – Olvass bele!

...
Szórakozás

5 dolog, amiről jó, ha tudsz, mielőtt nézni kezded A háromtest-problémát

...
Hírek

Káprázatos lett az Álom luxuskivitelben gyémántokkal kirakott példánya

...
Hírek

Philip K. Dick egyik korai sci-fije új fordításban jelenik meg

...
Szórakozás

Nick Cave-dalok, Varró Dani-versek és Háy János-illusztrációk [PROGRAMAJÁNLÓ]

...
Szórakozás

Az éhezők viadala sztárja memoárban emlékszik vissza hat évtizedes pályafutására

...
Hírek

Megtalálták Kosztolányi Dezső első Byron-fordításának teljes kéziratát

...
Hírek

Vitézy Dávid: Esterházy Péter otthona helyén ne legyen társasház

...
Zöld

Mit kíván Jane Goodall a 90. születésnapjára?

Gyerekirodalom
...
Gyerekirodalom

Orczy Mimi ezúttal Párizsban nyomoz egy eltűnt műkincs után – Olvass bele!

Folytatódik Ruff Orsolya kalandregénye, melyben a tűzrőlpattant báró Orczy Miminek egy francia bűntényt és eltűnést kell felderítenie.

...
Gyerekirodalom

Elhunyt a Babar könyvek szerzője

Laurent de Brunhoff festő és mesemondó, aki Babarról, az elefántkirályról szóló képeskönyvsorozattal lett híres, 98 éves volt.

...
Gyerekirodalom

10 nyuszis mesekönyv húsvétra és azon túl

Az édes tapsifülesek kiskorú rajongóinak és szüleiknek élő nyuszi helyett inkább gyönyörű gyerekkönyveket ajánlunk.

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Kitakarja a politikus a szépírót? Elővettük Csurka István drámáit [Csurka 90]

Csurka István ma lenne 90 éves, így arra voltunk kíváncsiak, mit lehet tudni a drámáiról. Mik a fő témái, és milyenek a hősei? Felfedezhető-e bennük a későbbi politikus? Milyen út vezetett a bemutatásukig? És vajon aktuálisak-e még? 

...
Kritika

Ujgur költőnek lenni önmagában politikai tett Kínában, és akkor még nem írtál memoárt

Tahir Hamut Izgil ujgur költő és filmes a családjával együtt 2017-ben sikeresen elmenekült Kínából a tömeges letartóztatások elől. Memoárjában bemutatja, hogyan számol fel a totalitárius állam egy kultúrát és egy népet. A Ha értem jönnek éjjel a hét könyve.

...
Nagy

„halálomat türelmesen begombolom” – ma lenne 70 éves Sziveri János

Kifejezetten rövid élet jutott neki, ma ünnepelné hetvenedik születésnapját, de már 34 éve halott. Sziveri János vajdasági születésű költőre emlékezünk.

...
Kritika

Hogyan lesz egy anyából kiapadt, halálszagú folyó?

Az Anyám, a folyó című olasz regény lírai hangon előadott, töredékekből építkező történetének egy anya-lánya kapcsolat az alapja: a negyvenes éveiben járó lány az emlékezetét, így identitását is egyre inkább elveszítő anyjának meséli el – mintegy a felejtés ellen dolgozva – családjuk szerteágazó históriáját.

...
Nagy

Márquez regénye a végakarata ellenére jelent meg – Kafka, Nabokov is hasonlóan járt

Gabriel García Márquez posztumusz kisregényének megjelenése hatalmas irodalmi szenzáció, de van egy kis üröm az örömben, hiszen nem titok, az író meg akarta semmisíteni utolsó írását. 

...
Kritika

Jon Fosse a banalitáson át talál utat a természetfelettihez

A Nobel-díjas norvég szerző egymásba írja a hófödte tájat és a koromsötét éjszakát, egymásba játszatja hősét és annak környezetét. A Fehérség az egzakttól a transzcendens felé vezet, így egyszerre szolgál a kivonulás és a bevezetés könyveként.