A kém, aki megmentette az életem - Orosz Anna, John le Carré egyik fordítója

.konyvesblog. | 2017. szeptember 06. |

id22-295940.JPG

25 év után holnap végre visszatér John le Carré leghíresebb titkosügynöke, George Smiley. Az Agave a világpremierrel egy időben jelenteti meg A kémek öröksége című regényt, amelyet, csak úgy, mint A titkos zarándokot, Orosz Anna fordított magyarra. A fordító most arról mesélt, hogyan változtatta meg az életét John le Carré. 

25 év után visszatér John le Carré leghíresebb titkos ügynöke

Újra kémregényt ír John le Carré - adtuk hírül még az év elején. A kémek örökségében huszonöt év távollét után tér vissza George Smiley, le Carré egyik leghíresebb szereplője. A kötet a világpremierrel egy időben jelenik meg magyarul, és hazai kiadója, az Agave ezt...

orosz_anna.JPGHárom évvel ezelőtt John le Carré megváltoztatta az életem. Túlzásnak tűnhet, pedig semmi túlzás nincs benne (na jó, talán egy kicsi) ‒ három évvel ezelőtt gyűjtöttem bátorságot ahhoz, hogy végre merjek azzal (is) foglalkozni, amire az egyetemi éveim alatt készültem: műfordítással. A közben eltelt hat-hét év alatt szinte mindenféle szöveget írtam angolul és magyarul is, csak szépirodalmit nem, a mindenféle érdemrenddel, tisztikereszttel, lánccal és díjjal kitüntetetteknek például csípőből vágom a gratuláló leveleket, a kondoleáló leveleimen még én is meghatódom, de minden olyan szöveg írása, fordítása, ami nem szépirodalmi ‒ főleg, ha az ember nagyüzemben gyártja ezeket ‒ egy idő után már szinte fizikai fájdalmat okoz. (Elárulok egy szakmai titkot: nagyon sokban nem különbözik a bullshit generator működési elvétől ezeknek a szövegeknek az előállítása.)

Szerintem már közel jártam a kiégéshez, amikor jelentkeztem műfordítónak az egyik kedvenc kiadómhoz, az Agave Könyvekhez, és csodák csodájára az egyik bálványom, John le Carré egy korábbi regénye, A titkos zarándok próbafordítását kérték be tőlem. (Nem, nem az egészet, csak pár oldalt.) Egyből a mélyvízbe, de kell ennél jobb alkalom, hogy megmutassam (magamnak is), mire vagyok képes? The rest is history, mondom majd pár évtized múlva, a lényeg, hogy John le Carréval vette kezdetét az a munka, ami miatt boldogan vagyok fent éjjel kettőkor, gubbasztok vasárnap délután a lakásban, és dolgozom a laptopomon még a nyaralás alatt is. Bizony, létezik ilyen munka. Le Carrénak köszönhetem, hogy menő fordító lettem a barátaim szemében (életemben annyi lájkot nem kapott még egy posztom sem a Facebookon, mint amit büszke fordítóként írtam), ha villogni akarok idegenek előtt a munkámmal, mindig őt említem meg (utána Neil Gaimant és Dennis Lehane-t). Esküszöm, olyan, mintha kimondanék egy varázsigét.    

John le Carré: A kémek öröksége

Fordította: Orosz Anna, Agave Könyvek, 2017, 272 oldal, 3380 HUF

 

A titkos zarándok mellé hamarosan egy újabb le Carré-regény kerül a polcomra ‒ a tizedik fordításom. A kémek öröksége világpremierként egy napon jelenik meg az eredeti angol kiadással, így nem nehéz kitalálni, hogy a legnagyobb szerencsében lehetett részem, ami műfordítót érhet: az elsők között olvashattam el a könyvet, jóval a megjelenés előtt, majd azon nyomban neki is láttam a fordításnak, mert öröm az ürömben, hogy ilyenkor még szorosabb a határidő. Le Carré híres arról, hogy az utolsó pillanatig dolgozik a regényén (remélem, nyolcvanöt évesen én is ilyen elánnal fogok fordítani), hihetetlenül izgalmas volt nyomon követni, hogyan változik a kézirat, mit javít benne, mit hagy ki végül, hogyan szerkeszt át egyes bekezdéseket. Új regényét ráadásul a szokásosnál is nagyobb érdeklődés övezi, mert huszonhét év után visszatér legendás hőse, George Smiley és annak hű csatlósa, Peter Guillam (őt alakította Benedict Cumberbatch a Suszter, szabó, baka, kémben). Le Carré épp A titkos zarándokban vett búcsút tőlük, a magyar olvasóknak így frissebb a viszontlátás öröme, mivel ez az eredetileg 1990-es regény nálunk tavaly jelent meg. Képzeljük el, milyen izgatottak lehetnek világszerte le Carré rajongói. Mintha Poirot vagy Miss Marple térne vissza ‒ de nem a saját korukba, ahol megszoktuk őket, hanem a jelenbe, mert le Carré nem szokott ilyen olcsó trükkökkel élni. Egészen más terepen kell boldogulniuk, mint amit megszoktak, öregen, süketen, gyengén, gyámoltalanul. Kicsit úgy, mint Sherlock Holmes a Mr. Holmesban. Le Carré bravúrosan egyensúlyoz a múlt és a jelen között, és egészen a regény legvégéig bizonytalanságban tartja az olvasót: vajon tényleg előlép-e a függöny mögül Smiley vagy csak a múltból idéződik meg, mint Obi-Wan Kenobi? 

Milyen le Carrét fordítani? Mint minden jó írót, legalábbis szerintem: egyszerre hálás és hálátlan feladat. Hálás, mert rafináltan megírt, finom nyelvi játékokkal teli, elegáns szöveget próbálhatok meg minél hűebben visszaadni magyar nyelven. (Mégsem volt hiába az a sok műfordítói szeminárium az egyetemen…) Hálátlan, mert nyilván nagyobbat lehet bukni, ha az ember a Bajnokok ligájában indul, mintha az NB III-ban tenné, ráadásul tökéletes fordítás, mint tudjuk, nem létezik, és a fordító szíve szerint pontosan ugyanúgy tenne, mint le Carré: a nyomdába kerülésig dolgozna a fordításon, sőt, lehetőleg annyi ideig, amíg az író dolgozott a regényén, de sajnos ezt a luxust nem engedhetjük meg magunknak. Ahogyan tökéletes fordítás, tökéletesen elégedett fordító sem létezik, de egy le Carré-regény azért elég komoly mennyiségű endorfint tud termelni a szervezetemben. Még éjjel kettőkor és vasárnap délután is, becsületszavamra.   

A kémek öröksége egyszerre folytatja és idézi meg A kém, aki bejött a hidegrőlt (azt a regényt, amely meghozta a világhírt le Carré számára), arra kárhoztatva Peter Guillamet, hogy számot vessen a múlttal, a hidegháború örökségével és dühödt örököseivel. Le Carré az egyik rejtekházból előkerülő titkos akta révén űzi vissza az ötvenes évek poklába Guillamet, akinek közben a jelenben is fel kell vennie a harcot saját Szolgálata (leánykori nevén a Körönd) ifjú titánjaival szemben, akiktől sem együttérzésre, sem megértésre nem számíthat. És ami azt illeti, tiszteletre sem.

Azon túl, hogy le Carré saját irodalmi zsánert teremtett ‒ semmivel sem téveszthető össze az a fajta kiábrándult, sivár hidegháborús kémregény, amilyet ő ír ‒, és szerintem nincs még egy huszadik századi író, akinek ennyi könyvét filmesítették volna meg (na jó, de van, mert Agatha Christie, Stephen King és valószínűleg a titkosügynökösködést egészen más szemszögből megközelítő Ian Fleming is lekörözi), valamiféle örök időszerűség jellemzi a műveit. Egyfelől mindig ijesztően aktuális jelenségekről, politikai helyzetekről szólnak a regényei és ez most sincs másként, sőt, az utóbbi hónapok világpolitikai történései csak még aktuálisabbá tették A kémek örökségét, másfelől viszont a történet mondanivalója, a morális dilemmák (vagy inkább csapdahelyzetek) annyira időtállóak, hogy tíz-húsz-harminc évvel később olvasva is ugyanolyan relevánsnak érezzük. Egy le Carré-regény olyan, mint a jó bor. Vagy mint a whisky, csak hogy stílusosak legyünk. (Bár Smiley szerintem inkább brandyt kérne.)

Legjobb Könyvek Nőknek

Az egyik legnagyobb ajándék, amit egy nő kaphat, az olvasás élménye. A kifejezetten nők számára írt könyvek óriási forrást jelentenek az önismeret, az inspiráció és az élet különböző aspektusainak megértéséhez. A "legjobb női könyvek" kifejezés mögött olyan könyvek gazdag és változatos könyvtára húzódik meg, amelyek megérintik a női lélek mélységeit, és arra inspirálnak bennünket, hogy a önmagunk legjobb verzióját hozzuk elő.

Rengeteg mű ebben a témában például egyedülálló utazásra visz minket az identitás és az önkifejezés világába. Több könyv pedig egy olyan nő történetét mesélik el, aki a világ különböző részein újra felfedezi önmagát. A legjobb női könyvek azok, amelyek képesek bemutatni a nők tapasztalatainak sokszínűségét és összetettségét, ugyanakkor inspiráló és megnyugtató üzeneteket közvetítenek. Az ilyen könyvek lehetnek regények, memoárok, pszichológiai kötetek vagy önismereti útikönyvek, amelyek mind hozzájárulnak a nők életének mélyebb megértéséhez és gazdagításához. E könyvek olvasásával a nők sokat tanulhatnak önmagukról, kapcsolataikról és a világról. Megérthetik saját érzéseiket, vágyaikat és álmaikat, és megerősödhetnek abban a tudatban, hogy nincsenek egyedül az útjukon. A legjobb könyveket nemcsak élvezetes olvasni, hanem életünk társává válnak, és segítenek abban, hogy a legjobbat hozzuk ki magunkból és a világból.

Életünk során számos nehézséggel és döntéssel szembesülünk, és gyakran nehéz megérteni önmagunkat és a bennünket vezérlő érzelmeket. Ezért fontos, hogy olyan könyveket olvassunk, amelyek segítenek jobban megismerni önmagunkat. Ezek a könyvek segíthetnek feltárni olyan belső gondolatokat, érzéseket és vágyakat, amelyeket nem mindig könnyű szavakkal kifejezni. Ha jobban megértjük önmagunkat, képessé válunk arra, hogy hatékonyabban kezeljük az élet kihívásait, erősítsük a másokkal való kapcsolatainkat, és valóban teljes életet éljünk. Ezek a könyvek lehetővé teszik számunkra, hogy mélyebb szinten kapcsolódjunk saját érzéseinkhez és tapasztalatainkhoz, így segítve, hogy valóban tartalmas és boldog életet éljünk.


Finy Petra: Akkor is

A 40 éves Sára tanárnő történetét meséli el. Két gyerek, kiszámítható munka, tökéletes házasság - legalábbis a főhősnő ezt hitte. Ám egy nap a férje összecsomagol. A főhősnő sokféle érdekeltségű nő: egy túlérzékeny anya, két koraérett gyerek, barátok, akik egyben kollégák is, egy mogorva szomszéd és egy férfi, aki kómában fekszik a kórházban, és soha nem beszélt vele, csak könyveket olvasott neki. A regény stílusa könnyed, helyenként nagyon fanyar és őszinte, annak ellenére, hogy egy nehéz sorsú nő sorsát ábrázolja. Kötelező darab a könyvespolcra!


Gurubi Ágnes: Szív utcájában

A történet a nagymama életének krónikája körül forog, de a regény narrátora nem teljesen a szerző. Ági laza határvonalat húz a valóság és a fikció között, és nemcsak saját családi történetével szembesül, hanem több generáció tükre is. A fő motívum egy zsidó család menekülése és az azt követő események, de ez nem holokausztregény, hiszen egy anya és lánya felnőtté válásának története származástól függetlenül érvényes.


Tompa Andrea: Haza

Főhőse olyan útra indul, amely nemcsak az otthon és a haza fogalmát tárja fel, hanem közelebb hozza őt önmagához is. A regény cselekmény helyett inkább a főhős belső útját írja le, amelyet életének és döntései megértése utal. A regényben egy nagyon találó gondolat is helyet kapott: „Elmenni lehet, de visszatérés nincs. Nincs visszatérés tehát, csak a kudarc tér vissza.” Ezek a szavak kiterjeszthetők az élet egészére. Az emberek nem tudják megváltoztatni múltbeli döntéseiket, ezért az elfogadás és a megbékélés az idő előrehaladtával egyre fontosabbá válik. Tompa Andrea regénye tehát nemcsak az otthon és a haza fogalmát járja körül, hanem a sors és a saját döntések elfogadását, valamint a visszafordíthatatlan idővel való megbékélést is. A főhősnő ezen utazása arra ösztönzi az olvasót, hogy elgondolkodjon saját életének kihívásain, és azon, hogyan lehet elfogadni azt, amin már nem lehet változtatni.


Bakos Gyöngyi: Nyolcszáz utcán járva

A regényként olvasható novellagyűjtemény egy filmkritikus önismereti, kalandos, apátlan és bátor, őszinte szexualitással teli utazása. Az olvasót nem egy, hanem több útra is elviszi, helyszínek, emberek és események váltják egymást. A szövegben a stroboszkópikusan felvillanó események mögött egy fiatal nő benyomásai, reflexiói és belső monológjai állnak, értelmezve a vadul galoppozó eseményeket.


Péntek Orsolya: Hóesés Rómában

Két nő sorsa tárul fel 1951 és 2020 között. Ebben a regényben a főszereplők alig ejtenek ki egy szót. A szavak önmagukban nem elegendőek érzéseik megértéséhez vagy közvetítéséhez. A lírai képek és benyomások azonban értelmezik az eseményeket, bár nem a megszokott racionális módon. Péntek Orsolya könyvében a hallgatag és zárkózott szereplők helyett az utcák, a tájak, sőt a kanálra ragadt lekvár íze is mesél. A regény nemcsak mesél, hanem az érzelmek és benyomások kifinomult leírásán keresztül mélyen belemerül a két nő életébe és belső világába.


Virginia Woolf: Egy saját szoba

Az irodalmi világban élő nők helyzetét elemzi a 20. század elején, kifejtve, hogy mire van szüksége a nőknek a szellemi függetlenséghez és a művészi kifejezéshez. A könyv filozofikus és történelmi utalásokkal gazdagított, ráadásul üde színfoltja az akkoriban férfiak uralta irodalmi világnak.


Chimamanda Ngozi Adichie: Mindannyian feministák vagyunk

Esszéje egy rövid, mégis hatásos mű, amely a feminizmus modern értelmezését tárgyalja, arra ösztönözve olvasóit, hogy gondolkodjanak el a nemek közötti egyenlőség fontosságán és a társadalmi szerepek átalakításának szükségességén. Adichie éleslátása és közvetlen stílusa révén képes megragadni az olvasó figyelmét, és arra készteti, hogy újragondolja a nemi szerepekkel kapcsolatos saját előítéleteit.



Margaret Atwood: A Szolgálólány meséje

Olyan jövőképet fest, ahol a nők szabadságát drasztikusan korlátozzák, és szinte teljesen az uralkodó rendszer kiszolgálóivá válnak. Atwood mélyreható karakterábrázolása és a társadalomkritikai elemek ötvözete izgalmas olvasmányt biztosít, amely elgondolkodtatja az olvasót a jelenkor társadalmi dinamikáiról és a szabadság értékéről.



Maya Angelou: Én tudom, miért szabad a madár a kalitkában

Maya Angelou önéletrajzi műve egy erőteljes és megindító történet az önazonosság kereséséről, a rasszizmus és a nemi megkülönböztetés legyőzéséről. Angelou lírai prózája és őszinte hangvételű elbeszélése a személyes küzdelmek és győzelmek univerzális történetévé varázsolja a könyvet.


A legjobb könyvek nőknek különböző perspektívákból közelítik meg a női tapasztalatokat, és kiváló olvasmányt nyújtanak azok számára, akik mélyebb betekintést szeretnének nyerni a hölgyek életét érintő kihívásokba és győzelmekbe. Minden mű más és más stílusban és hangnemben szólal meg, de közös bennük a mély emberi érzések és társadalmi kérdések iránti elkötelezettség.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Meg fogsz lepődni, hogy milyen régi a reggeli kávéd

Biológusok megfejtették, hogy az arabica kávé több százezer évvel ezelőtt, természetes kereszteződés folytán alakult ki. Könyvek hírek (és kávé) mellé.

...
Zöld

A szerzetes, aki megalkotta a középkori Google Earth-öt

Fra Mauro, a velencei laikus testvér az addigi történelem legrészletesebb térképét készítette el az 1450-es években. Csettintenének rá a Google Earth tervezői is.

...
Zöld

Vajon tudod a választ 3 egyszerű kérdésre a pedofíliáról és a gyerekek elleni erőszakról?

A cikkben könyveket is találsz a Hintalovon ajánlásával!