Már több mint 1800 nemzetközi szerző, irodalmi és könyvpiaci szakember állt amellé a kezdeményezés mellé, melyben Izrael kulturális intézményeinek bojkottjára szólítanak fel. Az aláírók a gázai háborút, illetve az azt legitimáló hangokat a 21. század legsúlyosabb erkölcsi, politikai és kulturális válságának nevezik, és megfogadják, hogy nem dolgoznak izraeli kiadókkal, fesztiválokkal, irodalmi ügynökségekkel és kiadványokkal, amelyek „cinkosak a palesztinok jogainak megsértésében”.
A kampányt a PalFest nevű palesztin irodalmi fesztivál szervezői indították. Az október 28-án közzétett állásfoglalást többek közt az alábbi, hazánkban is ismert szerzők írták már alá, mint a Nobel-díjas Annie Ernaux és Abdulrazak Gurnah, Sally Rooney, Max Porter, Arundhati Roy, China Miéville, Janne Teller, Judith Butler, Mohsin Hamid, Naomi Klein, Rachel Kushner, Jhumpa Lahiri és Ocean Vuong. Közülük többen már korábban is felszólaltak a palesztinok ellen elkövetett atrocitásokkal szemben.
A kultúra szerepe a népirtásban
Levelük szövege szabad fordításban a következő:
„Vészhelyzet van: Izrael élhetetlenné tette Gázát. Nem lehet pontosan tudni, hány palesztint ölt meg Izrael október óta, mert Izrael minden infrastruktúrát tönkretett, beleértve azt is, hogy megszámlálják és eltemessék a halottakat. Tudjuk, hogy Izrael október óta legalább 43 362 palesztint ölt meg Gázában, és hogy ez az évszázad legnagyobb háborúja gyerekek ellen.
Ez népirtás, ahogy azt vezető tudósok és intézmények hónapok óta állítják. Az izraeli tisztviselők egyértelműen beszélnek a Gáza lakosságának felszámolására, a palesztin államiság ellehetetlenítésére és a palesztin területek elfoglalására irányuló szándékaikról. Ez 75 évnyi kitelepítést, etnikai tisztogatást és apartheidet követ.
A kultúra alapvető szerepet játszott ezen igazságtalanságok normalizálásában.
Az izraeli kulturális intézményeknek, amelyek gyakran közvetlenül az állammal dolgoznaka együtt, évtizedek óta kulcsfontosságú szerepük van annak ködösítésében, álcázásában és művészeti tisztára mosásában, hogy palesztinok millióit kifosztották és elnyomták.
Szerepünk van ebben. Nem léphetünk tiszta lelkiismerettel kapcsolatba izraeli intézményekkel anélkül, hogy rá ne kérdeznénk az apartheidhez és a kitelepítéshez fűződő viszonyukra. Ezt az álláspontot képviselte számtalan szerző Dél-Afrikával szemben; ez volt az ő hozzájárulásuk az apartheid elleni küzdelemhez.
Ezért: nem fogunk együttműködni olyan izraeli kulturális intézményekkel, amelyek cinkosai vagy néma megfigyelői maradtak a palesztinok elsöprő elnyomásának.
Nem működünk együtt izraeli intézményekkel, beleértve a kiadókat, fesztiválokat, irodalmi ügynökségeket és kiadványokat, amelyek:
- bűnrészesek a palesztin jogok megsértésében, beleértve a diszkriminatív irányelvet és gyakorlatokat, vagy azzal, hogy szépítik és igazolják Izrael megszállását, apartheidjét vagy népirtását, vagy
- soha nem ismerték el nyilvánosan a palesztin nép nemzetközi jog által rögzített elidegeníthetetlen jogait.
Ha ezekkel az intézményekkel dolgozunk, az árt a palesztinoknak, ezért felkérjük írótársainkat, fordítóinkat, illusztrátorainkat és könyvpiaci kollégáinkat, hogy csatlakozzanak ehhez a fogadalomhoz. Felszólítjuk kiadóinkat, szerkesztőinket és ügynökeinket, hogy csatlakozzanak az állásfoglalásunkhoz, elismerve saját szerepvállalásunkat és erkölcsi felelősségünket, és ne működjenek többé együtt az izraeli állammal és a bűnrészes izraeli intézményekkel.”
Reakciók a bojkottra
A LitHub szerint ez a nemzetközi irodalmi közösség eddigi leghatározottabb elítélő nyilatkozata és egyben legnagyobb elköteleződése az izraeli kulturális szektor bojkottja mellett.
A nyílt levélre reagálva az UKLFI nevű, Izraelt támogató ügyvédi egyesület levelet küldött a brit Szerzők Társaságának, a Kiadók Szövetségének és a Független Kiadók Céhének. Mint írják: „Ez a bojkott egyértelműen diszkriminatív az izraeliekkel szemben. A szerzők nem támasztanak hasonló feltételeket más nemzetiségű kiadókkal, fesztiválokkal, irodalmi ügynökségekkel vagy kiadványokkal szemben”. Hozzátették, hogy az egyesület szerint
jogi kockázatokkal jár a bojkottban való részvétel.
A Timesban Howard Jacobson és Lionel Shriver írók kritizálták a bojkottot. Jacobson megdöbbentőnek nevezte, hogy akár egy író vagy a művészeti közösség tagja arról álmodik, hogy „joga van elhallgattatni egy másikat”. Shriver pedig azt mondta, hogy a levél meg akar félemlíteni és bele akar kényszeríteni minden írót, hogy vonják vissza műveiket az izraeli kiadóktól, és utasítsák vissza az izraeli fesztiválokon való részvételt.
Fotó: Moslem Danesh / Unsplash
