Tényleg börtönbe zárhatnak egy indiai írót politikai kijelentése miatt?

Tényleg börtönbe zárhatnak egy indiai írót politikai kijelentése miatt?

A Booker-díjas Arundhati Roy 14 évvel ezelőtt tett egy ellentmondásos megjegyzést. Most elítélhetik az ország terrorellenes törvényének segítségével.

Fotó: Wikipedia

hhz | 2024. június 18. |

14 év telt azóta, hogy az ünnepelt indiai író, Arundhati Roy, Az Apró Dolgok Istene című regény szerzője egy konferencia keretében nagy port kavaró kijelentést tett a Kasmír régióról.

Akkor feljelentették lázításért, ítélet azonban végül nem született, és a vád alapjául szolgáló, gyarmati korszakból származó törvényt 2022-ben felfüggesztette a Legfelsőbb Bíróság.

Múlt héten aztán Delhi főparancsnoka engedélyt adott, hogy ismét vádat emeljenek az író ellen, aki az elmúlt években többször is nyílt kritikával illette a kormányt.

Lázongások Kasmírban

Kasmír rendkívül érzékeny pontja az indai politikának.

A régiót mind India, mind Pakisztán magáénak tekinti,

és a szomszédos atomhatalmak két háborút is lefolytattak egymással a terület megszerzéséért.

2010-ben lázongások törtek ki Kasmírban, a helyiek szerint az elnyomó indiai hatalom ellen. Ekkor történt, hogy Roy részt vett egy konferencián, melyet a Bizottság a Politikai Foglyok Szabadon Engedéséért szervezett Delhiben. A meglehetősen viharos eseményen az író a következő megjegyzést tette:

„Kasmír sohasem volt India szerves része. Ez történelmi tény. Még az indiai kormány is elfogadta ezt.”

Csak szánni tudom az országot

Roy kijelentését hatalmas felháborodás követte. Tüntetők jelentek meg otthonánál, és

többen megkérdőjelezték hűségét az országhoz és a kormányhoz.

Egy rangidős miniszter kijelentette, hogy bár Indiában szólásszabadság van, ez nem érvényes a nép hazafias érzelmeit megsértő megnyilvánulásokra.

Az író azonban nem hátrált meg. „Egyesek azzal vádolnak az újságokban, hogy gyűlölködöm, hogy India felbomlását szorgalmazom. Pedig ennek pont az ellenkezője igaz:

amit mondtam, azt szeretetből és büszkeségből mondtam”

– írta válaszul a támadásokra.

„Azért szólaltam fel, mert nem akarom, hogy embereket megöljenek, megerőszakoljanak, vagy letépjék a körmeiket, és így kényszerítsék őket arra, hogy indiainak vallják magukat… Csak szánni lehet azt az országot, amelyik megpróbálja elhallgattatni az íróit, amiért őszintén elmondják a véleményüket.”

A Modi-kormány és a törvény

Roy ellen ezúttal az úgynevezett UAPA (Törvényellenes Tevékenyégek Megakadályozása Törvény) alapján emelnek vádat, ami lehetővé teszi az elévülés problémájának kikerülését.

Az UAPA esetében a vádlottnak ritkán engedik meg, hogy a tárgyalás idejét szabadlábon töltse, így

sokan az ítélet megszületése előtt is éveket töltenek fogságban.

Az évek során a Modi-kormányt többször is gyanúsították azzal, hogy a törvény segítségével hallgattatja el kritikusait, ideértve aktivistákat, újságírókat, és különböző civil szervezetek tagjait.

Bár nincs egyértelmű válasz arra, hogy miért vették elő 14 év elteltével Roy ügyét, a vádemelésre adott engedély nem sokkal Modi legújabb (noha a vártnál szorosabb) választási győzelme után született meg.

Booker és börtön

Arundhati Roy
Az Apró Dolgok Istene
Ford. Greskovits Endre, Helikon, 2018, 470 oldal

Arundhati Roy Az Apró Dolgok Istene című 1997-es családregényével nyerte el a Booker-díjat és vált ünnepelt szerzővé. Azóta több non-fiction könyve és esszéje is megjelent, melyek többek között az atomfegyverek, Kasmír és a globalizáció témájával foglalkoztak, de feldolgozta bennük találkozását Edward Snowdennel és a maoista lázadókkal is. 2017-ben megjelent, A Felhőtlen Boldogság Minisztériuma című regényéről itt írtunk.

Arundhati roy
A Felhőtlen Boldogság Minisztériuma
Ford. Greskovits Endre, Helikon, 2017, 573 oldal

Roy rendkívül megosztó személynek számít Indiában: rajongói számára a liberális értékek és a marginalizált csoportok védelmezője, kritikusai azonban többször is megzavarták eseményeit és nyilvánosan elégették a képét. Többször indult ellene eljárás lázítás vádjával, és

a nagy gátak elleni tiltakozása miatt egy napra börtönbe is került.

Hogy mi fog történni, ha az indiai hatóságok tényleg elítélik egy 2010-ben tett politikai kijelentése miatt, azt egyelőre nehéz elképzelni. A kanadai szerző, Naomi Klein mindenesetre figyelmeztetést intézett India miniszterelnökéhez: „Fogalmad sincs, mivel járhat, ha megpróbálod elhallgattatni a legékesszólóbb kritikusodat.”

Nyitókép: Wikimédia

(BBC)

Olvass minket e-mailben is!

  • Személyes ajánló a legérdekesebb tartalmainkról!
  • Extra tartalom csak feliratkozóknak!
  • Így biztosan nem maradsz le a legfrissebb könyves hírekről!
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...
Kritika

Kasmírban a rémálmok hűtlenek a tulajdonosaikhoz

...
Nagy

Arundhati Roy: A regény olyan, mint egy város, el kell tévedni benne

...
Zöld

Az Indiát sújtó extrém hőség A Jövő Minisztériumát idézi

Napok óta 40 Celsius-fok feletti hőmérsékletet mérnek India egyes részein. Tízezrek kerültek kórházba és többen meg is haltak a forróság miatt. A kibírhatatlan hőségről szóló könyveket ajánlunk és A Jövő Minisztériumából is mutatunk egy részletet.

Hírek
...
Hírek

Simon Márton: Ez a város egy elhagyott pornóforgatókönyv (videó!)

...
Hírek

Láng Zsolt Mészöly Miklós-díjat kap

...
Promóció

Könyvek, melyek segíthetnek kellő motivációt adni a testmozgáshoz

...
Hírek

„Rémes diák voltam" – árulta el Murakami a díszdoktorrá avatásán

...
Promóció

Hogyan válasszunk tökéletes mesekönyvet?

...
Hírek

Öngyilkos merénylők akarták megölni Ferenc pápát három éve 

Kiemeltek
...
Podcast

2024 legjobb könyvei! Kibeszélő!

Megjelent a Könyves Magazin 50-es listája, alaposan átbeszéljük, hallgassátok! 

...
Könyves Advent

Könyves társasjátékok ovisoknak

Kufliktól Babarókáig társasok a kedvenc könyveitek alapján!

...
Beleolvasó

„Kieszem bánatból az egész alpesi vidéket” - Olvass bele Jaroslav Hašek humoros útinaplójába!

A hét könyve
Kritika
Grecsó Krisztián családtörténetében háborúk dúlnak a szabadságért
...
Nagy

A Mozgókép 2024 legjobb könyve: a film akkor is forog, ha nácik diktálnak és táborokból hozzák a statisztákat

Daniel Kehlmann regénye megmutatja, hogy egy totalitárius rendszerben mit jelent művésznek lenni akkor is, ha arra kényszerítik az embert, amit nem akar.