India fővárosában, Delhiben a múlt héten 50 fokosnál magasabb hőséget mértek a 24.hu szerint. A cikkből az is kiderül, hogy az extrém hőhullám az ország északi és középső részére csapott le. Május végén a térség 37 városában regisztráltak 45 Celsius-fok feletti forróságot.
Milyen következményekkel járhat az extrém hőmérséklet?
Az ilyen mértékű hőség elképesztő megterhelést jelent a szervezet számára, ennek következtében romlik az alvásidő és a pihenés minősége is, valamint csökken az emberek étvágya. Indiában ezért azt tanácsolják a lakosságnak: lehetőség szerint ne menjenek az utcára a dél körüli órákban. Persze a dolgozók és az iskolások nem kerülhetik el a kinti hőséget.
Emiatt az elmúlt napokban tízezren kerültek kórházba.
Egy Delhiben dolgozó háziorvos, Dr. Csandrakant Laharija arról számolt be, hogy a magas hőmérséklet rosszabbul érinti az alapbetegségekkel küzdő időseket, valamint az építkezéseken dolgozó legszegényebbeket és bevándorlókat, de nem kíméli a legfiatalabbakat sem.
Vízhiány és áramfogyasztási csúcs
Mindezzel párhuzamosan egyes településeken akut a vízhiány. Van, ahol már a szolgáltatást is leállították, a hatóságok pedig megbüntetik azokat, akik például slaggal mossák az autójukat.
A lakosság klímaberendezésekkel és ventilátorokkal igyekszik megbirkózni a hőséggel,
a térségben ezért csúcsot döntött az áramfogyasztás is.
Két könyvet ajánlunk a hír mellé, amelyekben az extrém forróság ugyancsak komoly szerepet kap.
Kim Stanley Robinson: A Jövő Minisztériuma
A science fiction egyik legnagyobb ma élő óriása, Kim Stanley Robinson a klímaváltozás olyan vízióját mutatja be A Jövő Minisztériumában (itt elolvashatsz belőle egy részletet), amilyet korábban el sem tudtunk képzelni. A címben szereplő, a cselekmény szerint 2025-ben alapított szervezet célja
az eljövendő nemzedékek érdekképviselete és az összes élőlény védelme.
A közeli jövőben játszódó disztópia tudósokat és politikusokat inspirált, Bill Gates ajánlotta, Barack Obama is a kedvencei közé választotta, a szerző pedig előadóként vett részt az ENSZ éghajlatváltozási konferenciáján.
„Robinson rendkívül kidolgozott, végig tudományos alapokon nyugvó regénye olyan, mintha egy utolsó atomjáig bekamerázott világban játszódna, ahol mindenki szemtanúja egy új, igazságosabb világot hozó szuperválságnak” – írtuk a könyvről szóló kritikánkban.
Lőrinczy Judit: Az utolsó tanú
Klímakatasztrófáról szól a szolnoki születésű jogász és író, Lőrinczy Judit 2022-ben megjelent Az utolsó tanú című regénye is.
A cli-fit a krimivel és az easternnel vegyítő kötet 2052-ben, az elsivatagosodott Alföldön játszódik. A kiszáradt Tisza medre környékén a nappali forróság a szabadban elviselhetetlen,
az emberi civilizáció és a természetes ökoszisztéma túlélőit ráadásul pusztító szárazviharok veszélyeztetik.
A Zsoldos-díjjal kitüntetett regényről ezt írtuk a kritikánkban: „Lőrinczy a sok szálon futó cselekménnyel és a szereplői mozgatásában a trónok harcás iskolát követi, amiben nincs egyértelmű főhős és nincs semmiféle garancia a túlélésre, vagy hogy kivel mi történik a cselekmény adott pontján, így az általános klisékből táplálkozó várakozásainkat teljesen feladhatjuk.”
Forrás: 24
Nyitókép: Unsplash / Luis Graterol