Geoffrey Chaucer is szabadságot kért a "főnökétől", beazonosították a kézírását

Geoffrey Chaucer is szabadságot kért a "főnökétől", beazonosították a kézírását

Saját kezűleg írta azt a szabadságkérelmet a 14. századi brit író, Geoffrey Chaucer, a Canterbury mesék szerzője, amiről korábban azt gondolták, hogy egy írnok készítette a nevében.

sa | 2023. július 11. |

Az angol irodalom atyjaként tisztelt Chaucer 1374 és 1386 között II. Richárd király megbízásából főként a londoni kikötőben megforduló gyapjú után fizetendő vámokat felügyelte. Ez idő alatt írta a szabadságkérelmet, és nyújtotta be jóváhagyásra - állítja a kanadai Richard Green professzor, Chaucer életművének kutatója.

"Ez lehet az egyetlen ismert dokumentum, amit saját kezűleg írt" - hangsúlyozta a professzor. Mint hozzátette: a dokumentum jelentőségét növeli, hogy a kézírást más fennmaradt, középkori, még meg nem vizsgált írásokkal összevetve rábukkanhatnak még további Chaucer-szövegekre, feljegyzésekre is. Green júliusban a Pennsylvaniai Egyetem kiadványában, a Chaucer Review folyóiratban publikálja kutatását.

Ez az app középangol eredetiben olvassa fel neked a Canterbury meséket
Ez az app középangol eredetiben olvassa fel neked a Canterbury meséket

Az applikáció fejlesztésében a Monty Python néhai tagja, Terry Jones is részt vett.

Tovább olvasok

A brit Nemzeti Levéltárban őrzött szabadságkérelmet már 150 éve ismerik. Mindeddig azonban azt feltételezték, hogy egy írnok vethette papírra. Green szerint azonban Chaucer saját kezűleg írta le a kérelmet. Azzal érvelt, hogy Chaucer a hivatalos dokumentációt maga intézte, nem volt irodai személyzete, és nem valószínű, hogy írnokot bízott volna meg egy ilyen egyszerű kérvény elkészítésével.

A kérelmet, amit Chaucer a királynak nyújtott be, egy 27,5 cm x 7 cm nagyságú pergamenre írta franciául, ami abban a korban a bürokrácia nyelve volt. A dokumentumban arra kért engedélyt, hogy megbízhasson maga helyett valakit a feladatai ellátásával.

Green elemzése szerint a dokumentum "kötetlen hangú", rövid, egyszerűen megfogalmazott. A professzor szerint

nyilván előre tudta, hogy csak formaságról van szó, a kérelmét el fogják fogadni, de végig kellett járnia a hivatalos utat.

"Minden jel arra utal, hogy ez a tényleges dokumentum, amelyet benyújtott, és amelyet saját kezűleg írt" - fogalmazott Green a júliusban megjelenő Chaucer Review című folyóiratban, amelyet a Pennsylvaniai Egyetem ad ki.

(MTI, Guardian)

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

Ez az app középangol eredetiben olvassa fel neked a Canterbury meséket

Az applikáció fejlesztésében a Monty Python néhai tagja, Terry Jones is részt vett.

...

A preraffaeliták nélkül Keats talán ma is ismeretlen lenne

A preraffaeliták művészete nem ért véget a festészettel, hiszen szenvedélyes és intenzív kapcsolatuk volt az irodalommal: inspirálta őket és írták is. Sőt, még a világ legszebb könyveihez is hozzátettek párat.

...

100 történet, amely a világunkat formálta

Kiemeltek
...

Szécsi Noémi: Az anyák nem kuriózumok többé a művészetben

Miért kellett választaniuk a nőknek az anyaság és művészet között? Szécsi Noémi művészettörténeti esszéjéből kiderül.

...

Kovács Dominik és Kovács Viktor: Új rokon

Egy távoli amerikai rokon él-hal a magyar konyháért, egy rosszul átsütött fánk mégis mindent megváltoztat. A Kovács ikrek tárcasorozatának első része.

...

Az Ulysses egy irodalmi trip, ami függővé tesz, és megtanít olvasni

Ha eddig a polcon porosodott a kötet, ideje belemerülnötök, jó lesz.

A hét könyve
Kritika
Az egészségdiktatúra jobb, mint a vallás vagy a nacionalizmus? – Juli Zeh: Corpus delicti
Illendő-e előnyt keresni a tragédiában? Singer Magdolnával a poszttraumás növekedésről 

Illendő-e előnyt keresni a tragédiában? Singer Magdolnával a poszttraumás növekedésről 

„Az ember megküzdő képessége csodálatra méltó, bárhogyan is éri el a megbékélést” – interjú Singer Magdolna íróval, gyásztanácsadóval.

Az egészségdiktatúra jobb, mint a vallás vagy a nacionalizmus? – Juli Zeh: Corpus delicti

Az egészségdiktatúra jobb, mint a vallás vagy a nacionalizmus? – Juli Zeh: Corpus delicti

„Minél több a szabály, az emberek annál jobban alkalmazkodnak hozzájuk és csúsznak bele a seriffhelyettes szerepébe” – nyilatkozta Juli Zeh.

Szerzőink

Széles-Horváth Anna
Széles-Horváth Anna

Mi köze Bob Marley halálának az orvostudomány vakfoltjaihoz?

Takács Dalma
Takács Dalma

Illendő-e előnyt keresni a tragédiában? Singer Magdolnával a poszttraumás növekedésről 

...

„Az életre szóló szerelem nem biztos, hogy kapcsolatként is működik” – László Viktória a TBR podcastben

...

Zilahi Anna: Kimozdulni abból a meggyőződésből, hogy az ember a világ közepe

...

Orvos-Tóth Noémi: Még mindig azt sulykoljuk a lányokba, hogy a női lét maga a szenvedés