Geoffrey Chaucer is szabadságot kért a "főnökétől", beazonosították a kézírását

Geoffrey Chaucer is szabadságot kért a "főnökétől", beazonosították a kézírását

Saját kezűleg írta azt a szabadságkérelmet a 14. századi brit író, Geoffrey Chaucer, a Canterbury mesék szerzője, amiről korábban azt gondolták, hogy egy írnok készítette a nevében.

sa | 2023. július 11. |

Az angol irodalom atyjaként tisztelt Chaucer 1374 és 1386 között II. Richárd király megbízásából főként a londoni kikötőben megforduló gyapjú után fizetendő vámokat felügyelte. Ez idő alatt írta a szabadságkérelmet, és nyújtotta be jóváhagyásra - állítja a kanadai Richard Green professzor, Chaucer életművének kutatója.

"Ez lehet az egyetlen ismert dokumentum, amit saját kezűleg írt" - hangsúlyozta a professzor. Mint hozzátette: a dokumentum jelentőségét növeli, hogy a kézírást más fennmaradt, középkori, még meg nem vizsgált írásokkal összevetve rábukkanhatnak még további Chaucer-szövegekre, feljegyzésekre is. Green júliusban a Pennsylvaniai Egyetem kiadványában, a Chaucer Review folyóiratban publikálja kutatását.

Ez az app középangol eredetiben olvassa fel neked a Canterbury meséket
Ez az app középangol eredetiben olvassa fel neked a Canterbury meséket

Az applikáció fejlesztésében a Monty Python néhai tagja, Terry Jones is részt vett.

Tovább olvasok

A brit Nemzeti Levéltárban őrzött szabadságkérelmet már 150 éve ismerik. Mindeddig azonban azt feltételezték, hogy egy írnok vethette papírra. Green szerint azonban Chaucer saját kezűleg írta le a kérelmet. Azzal érvelt, hogy Chaucer a hivatalos dokumentációt maga intézte, nem volt irodai személyzete, és nem valószínű, hogy írnokot bízott volna meg egy ilyen egyszerű kérvény elkészítésével.

A kérelmet, amit Chaucer a királynak nyújtott be, egy 27,5 cm x 7 cm nagyságú pergamenre írta franciául, ami abban a korban a bürokrácia nyelve volt. A dokumentumban arra kért engedélyt, hogy megbízhasson maga helyett valakit a feladatai ellátásával.

Green elemzése szerint a dokumentum "kötetlen hangú", rövid, egyszerűen megfogalmazott. A professzor szerint

nyilván előre tudta, hogy csak formaságról van szó, a kérelmét el fogják fogadni, de végig kellett járnia a hivatalos utat.

"Minden jel arra utal, hogy ez a tényleges dokumentum, amelyet benyújtott, és amelyet saját kezűleg írt" - fogalmazott Green a júliusban megjelenő Chaucer Review című folyóiratban, amelyet a Pennsylvaniai Egyetem ad ki.

(MTI, Guardian)

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

Ez az app középangol eredetiben olvassa fel neked a Canterbury meséket

Az applikáció fejlesztésében a Monty Python néhai tagja, Terry Jones is részt vett.

...

A preraffaeliták nélkül Keats talán ma is ismeretlen lenne

A preraffaeliták művészete nem ért véget a festészettel, hiszen szenvedélyes és intenzív kapcsolatuk volt az irodalommal: inspirálta őket és írták is. Sőt, még a világ legszebb könyveihez is hozzátettek párat.

...

100 történet, amely a világunkat formálta

KÖNYVHÉT
...

Ezt hallgasd a foci-vb után: Tíz meccs, száz év politika – Podcast Kele Jánossal

A foci-vb véget ért, de a Flair még mindig tartogat újabb részeket: Kele János futballszakíró is a vendégünk volt.

...

Kömlődi Ferenc jövőkutató: Az evolúció nem áll meg az embernél

Kömlődi Ferenccel az evolúció, a mesterséges intelligencia és a sci-fi kérdéseit jártuk körül.

...

Menekülés Újlipótból Manhattenbe – Köves Gábor és a New York-i viszketés

Megjelent Köves Gábor első regénye, az Apropó, New York – erről is beszélgettünk a Flair podcastben.

...

Test, hatalom és Kolozsvár – így épül fel a Tompa Andrea-univerzum

Valuska László Visy Beatrixszel beszélgetett frissen megjelent Tompa Andrea-monográfiájáról.

...

Függőség, traumák, eszképizmus: Tolvaj Zoltán harminc év szövegdzsungelét formálta regénnyé

Újabb elsőregényes a Flairben: hallgasd meg az epizódot!

...

Identitáskeresés Manhattan és a Lipótváros között – Garaczi László és Nagy Ildikó Noémi közös regényt írtak!

A szerzőpárossal könyvheti podcastünkben, a Flairben beszélgettünk.

Kiemeltek
...

Esterházy Márton: Péterrel jó volt együtt játszani, nagyon értette a futballt

Interjú Esterházy Mártonnal Esterházy Péterről, fociról és családról. 

...

Ezt hallgasd a foci-vb után: Tíz meccs, száz év politika – Podcast Kele Jánossal

A foci-vb véget ért, de a Flair még mindig tartogat újabb részeket: Kele János futballszakíró is a vendégünk volt.

...

Most tényleg azt magyarázzam meg, miért nem kell sajnálni? – Fekete Ádám regényéről

Téged jó érzéssel tölt el a normalitás? Fekete Ádám regénye a hét könyve.

A hét könyve
Kritika
Most tényleg azt magyarázzam meg, miért nem kell sajnálni? – Fekete Ádám regényéről
Hodász András: Bújtatott egyházüldözés volt az elmúlt 16 évben, a kormány éreztette, hogy kikkel nem ért egyet

Hodász András: Bújtatott egyházüldözés volt az elmúlt 16 évben, a kormány éreztette, hogy kikkel nem ért egyet

Hogyan kapcsolódik össze egyház, politika és személyes sors? Hodász Andrással beszélgettünk legújabb könyve kapcsán. 

Így készült a Krasznahorkai-kiadvány: A Sátántangó egy egész univerzum

Így készült a Krasznahorkai-kiadvány: A Sátántangó egy egész univerzum

Miért nehéz a magas irodalomból filmet készíteni?

Szerzőink

Könyves Magazin
Könyves Magazin

Esterházy Márton: Péterrel jó volt együtt játszani, nagyon értette a futballt

bs
bs

„Alapvetés, hogy a művészet a jelenre reagál” – Rába Roland és Biró Zsombor Aurél beszélgetése // Alkotótárs podcast VI.

KÖNYVHÉT
...

Ezt hallgasd a foci-vb után: Tíz meccs, száz év politika – Podcast Kele Jánossal

A foci-vb véget ért, de a Flair még mindig tartogat újabb részeket: Kele János futballszakíró is a vendégünk volt.

...

Kömlődi Ferenc jövőkutató: Az evolúció nem áll meg az embernél

Kömlődi Ferenccel az evolúció, a mesterséges intelligencia és a sci-fi kérdéseit jártuk körül.

...

Menekülés Újlipótból Manhattenbe – Köves Gábor és a New York-i viszketés

Megjelent Köves Gábor első regénye, az Apropó, New York – erről is beszélgettünk a Flair podcastben.

...

Test, hatalom és Kolozsvár – így épül fel a Tompa Andrea-univerzum

Valuska László Visy Beatrixszel beszélgetett frissen megjelent Tompa Andrea-monográfiájáról.

...

Függőség, traumák, eszképizmus: Tolvaj Zoltán harminc év szövegdzsungelét formálta regénnyé

Újabb elsőregényes a Flairben: hallgasd meg az epizódot!

...

Identitáskeresés Manhattan és a Lipótváros között – Garaczi László és Nagy Ildikó Noémi közös regényt írtak!

A szerzőpárossal könyvheti podcastünkben, a Flairben beszélgettünk.

...

„Sokszor muszáj kordában tartani a szárnyalást” – Harag Anita író és Giliga Ilka díszlet- és jelmeztervező beszélgetése

...

„Kicsit gusztustalan, kicsit szürreális és nagyon vicces” – Harag Anita mesél olvasmányairól

...

Szabados Ági: Az olvasás a mentális egészségem záloga // TBR podcast