2022 szava a gaslighting vagyis a gázláng-effektus lett

2022 szava a gaslighting vagyis a gázláng-effektus lett

És nem az energiaárak emelkedése miatt. A „gaslighting” (magyarul gázlángozás vagy gázláng-effektus) egy pszichológiai szakkifejezés és olyan viselkedést ír le, amelyben a manipuláló fél elvitatja a másik ember valóságészlelését és a maga érdekei szerint hajlítja a helyzeteket, meggyőzve partnerét arról, hogy a hiba az ő készülékében van. A kifejezés és ez a toxikus viselkedésforma régóta mérgezi társadalmunkat – akár az álhíreken és a propagandamédián keresztül – és kapcsolatainkat, de mint sok más szörnyűség, ez is idén került felszínre. Ezt erősíti az a tény, hogy a „gaslighting” szóra idén 1740 százalékkal többen kerestek a Merriam-Webster tájékoztatása szerint.

ld | 2022. november 29. |

A Merriam-Webster kiadó, amelyik egyben saját bevallása szerint „Amerika legmegbízhatóbb online szótárát” is működteti, ezért választotta az év szavának ezt a kifejezést. „A gaslighting szótári keresések számának növekedése szembetűnő” – mondja Peter Sokolowski, a Merriam-Webster főszerkesztője.

„A félretájékoztatás, az álhírek, az összeesküvés-elméletek és a Twitter-trollok idején a gaslighting korunk egyik alapszavává vált.

A politikától a popkultúrán át emberi kapcsolatainkig a megtévesztés érzékeltetésére használják ezt a szót.”

A 2022-es év szava jelöltjei voltak még az eltörléskultúra (cancel culture), az omikron, az oligarcha és a razzia szavak is. A tavalyi év szava a vakcina volt.

Deborah Vinall
Gázlángozás - Útmutató a felépüléshez
Ford. Mörk Leonóra, Jaffa Kiadó, 2022, 213
-

A „gaslighting” kifejezés eredete

A gaslighting vagy gázláng-effektus tehát a pszichológiai manipuláció egy formája, amelyben valaki kétségeket próbál elültetni egy megcélzott egyénben vagy egy célzott csoport tagjaiban, hogy megkérdőjelezze saját emlékezetét, észlelését és józanságát.

A folyamatos vádaskodás, tagadás, félrevezetés, ellentmondás és hazugság használatával a gaslighting destabilizálja az áldozatot és hitelteleníti a világképét.

Előfordulása lehet az egyszerű elutasítástól – hogy a manipuláló fél által végrehajtott visszaélések meg sem történtek – egészen a bizarr történések hosszú soráig, amikor a „gázlángozó” megpróbálja elérni áldozatának teljes lelki összezavarodását. A kifejezés Patrick Hamilton 1938-as Gázláng című színdarabjából és annak 1940-es és 1944-es filmadaptációjából származik, ebben ugyanis a főszereplő minden este egy halott nő holtestte körül kutakodik a padláson, hogy drágaköveket találjon, és mivel emiatt felcsavarja a tetőtéri lámpákat, lenn, az otthonában lévő gázüzemű lámpák elhalványulnak. Mikor felesége észreveszi, meggyőzi őt arról, hogy csak képzeli a változást.

A kifejezés tehát a szisztematikus pszichológiai manipulációt írja le. Az eredeti történetben a férj megpróbálja meggyőzni a feleségét és másokat arról, hogy az asszony elmebeteg: az otthoni környezetük számos elemét manipulálja, és szilárdan állítja, hogy a felesége téved, rosszul emlékszik vagy téveszméi vannak, amikor említi ezeket a változásokat. És bár otthonukban a gázvilágítás rendszeresen elhalványodik, majd egyre csökkenő fénnyel világít, de a férj folyamatosan úgy tesz, mintha semmi nem történne, ezzel elérve, hogy felesége kételkedni kezdjen saját érzékeiben. 

A „gaslighting” kifejezést informálisan az 1960-as évek óta használják, hogy leírják a valóságészlelés manipulálására tett erőfeszítéseket. A kifejezést az 1970-es évek óta használják a pszichoanalitikus irodalomban. A gyermekekkel szembeni szexuális zaklatásról szóló 1980-as könyvben Florence Rush összefoglalta George Cukor 1944-es Gázlángját, és azt írta: „Még ma is a [gaslighting] szót használják annak leírására, hogy megkíséreljék megsemmisíteni egy másik ember valóságfelfogását.”

Forrás: lithub/wikipedia

Kapcsolódó cikkek
...
Beleolvasó

Ami a lélek alatt és a tudat alatt gyűl, veszélyes lehet

Egy árván maradt kisfiúról és egy állandóan menekülni kényszerülő kislányról szól Szávai Géza regénye, a Csodálatos országokba hoztalak. Olvass bele!

...
Podcast

Orvos-Tóth Noémi: A trauma a lélek földrengése [Összekötve podcast]

Az elmúlt időszak sokunknak a kényszerű lelassulásról szólt. Orvos-Tóth Noémivel majd egy évvel ezelőtt a jelenlegi helyzettel való együttélésről, a járvány okozta közösségi trauma feldolgozásáról, a szülői felelősségről és a kulturális tartalmak jelentőségéről beszélgettünk.

...
Zöld

Orvos-Tóth Noémi: Amíg örökölt sorsunkkal nem nézünk szembe, szabad akaratunk sem lesz [PODCAST]

A 2022 őszi Margó fesztiválon saját történeteink megkerülhetetlenségéről, szorongásainkról és örökölt sorsunk meghaladásának lehetőségeiről is beszélgettünk Orvos-Tóth Noémivel Szabad akarat című könyve apropóján. Ha lemaradtál az eseményről, most meghallgathatod.

Hírek
...
Podcast

Dezső András: Portik nélkül nem is lehetne tanítani a kilencvenes évek történelmét

...
Gyerekirodalom

Sárkányos, balatoni, pöttyös - A legújabb gyerekkönyvek közül válogattunk!

...
Szórakozás

Good Omens 2: Angyal és démon újra zűrt kavar a Mennyben, Földön, Pokolban

...
Hírek

Thomas Cromwell imakönyvét találták meg a Hever-kastélyban

...
Hírek

Melyik lesz 2023 legjobb első könyve? Már lehet nevezni a Margó-díjra

...
Könyvtavasz

Kányádi Sándor történetei a Hargita tájairól mesélnek medvékkel, rigókkal és málnaszörppel

...
Hírek

Minden harmadik ember az olvasásba menekül, ha rossz napja van

...
Hírek

Margócsy: Petőfi nem különleges, hanem normál jelenség a nagy magyar költők sorában

...
Szórakozás

Könyvhét, Wes Anderson, Hamlet és Édes Anna [PROGRAMAJÁNLÓ]

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Picasso átka nem fogott: Francoise Gilot a kortárs festészet nagyasszonyaként halt meg

Százegy évesen elhunyt Francoise Gilot francia művész, akit egy magyartól tanult festeni, túlélte Picassót és a saját jogán emelkedett a 20. századi festők legnagyobbjai közé.

...
Nagy

Tóth Krisztina: A mesterséges intelligencia soha nem helyettesítheti az emberi alkotást

Bemutatták Tóth Krisztina új, Ahonnan látni az eget című kötetét. A novellák az elmúlt öt év lenyomatai, olyan aktualitásokra reflektálnak, mint hogy milyen helyzetben vannak a melegek, hogyan írnak majd az írók a jövőben, vagy elveheti-e a művészek munkáját a mesterséges intelligencia. 

...
Nagy

Kafkánál a valóság az igazi rémálom, az élet pedig maga a reménytelenség

Franz Kafka az idegenség írója, aki a létezésben nem talál semmiféle otthonosságot – az ember létét a világban kiúttalan, elidegenedett, szorongással és félelemmel teli állapotként jeleníti meg, elsősorban a groteszk és az irónia segítségével, egy szürreális, mégis ismerős világ megteremtésével. Újraolvasó rovatunk májusi könyve Kafka talán leghíresebb műve, A per

...
Nagy

Az izlandi Dan Brownt keresték, ezért megírta első krimijét Lilja Sigurðardóttir

Lilja Sigurðardóttir az izlandi krimi fontos szerzője, Csapda című regényét most fordították magyarra. Az éppen Budapesten tartózkodó szerzőt a regény kapcsán kérdeztük többek között a skandináv krimiről, írói rutinjáról, az izlandi társadalomról, kokaincsempészetről és homoszexualitásról. 

...
Panodyssey

Borda Réka: Hová lettek a tárgyak az irodalomból? [Tárgydilemmák]

"A szépirodalom persze az ember, nem a környezet nagy kérdéseit taglalja – mindazonáltal környezetünk nemcsak hogy nem elhanyagolható, hanem sok esetben minket meghatározó dolgok összessége, amelyek funkcióval való megtöltése képes színesíteni, mélységgel megtölteni az irodalmi alkotásokat. Elvégre tárgyaink és tereink mi magunk vagyunk: nincs civilizáció, ha mi, emberek nem alakítjuk környezetünket." Borda Réka Tárgydilemmák című esszésorozatának következő részében azt vizsgálja, hogyan és miért hiányzik a materialitás irodalmunkból.

...
Nagy

A Dreherek sikertörténetét csak az államosítás tudta megakasztani

A Dreher bejáratott márkanév Magyarországon, a mögötte meghúzódó család- és cégtörténet pedig legalább annyira színes, szerteágazó és fordulatokkal teli, mint az elmúlt durván kétszáz év magyar történelme. Iglódi Csaba első regénye, a Dreher-szimfónia négy tételben meséli el az egymást követő generációk felemelkedését.

A hét könyve
Kritika
A háború bennünk lakik, és túl fog élni mindannyiunkat
...
Nagy

Milbacher Róbert jobb sorsot ír nagymamájának az új regénye lapjain

Milbacher Róbert negyedik prózakötetének, a Keserű víznek az emlékezés a mestermotívuma, és a Magvető Caféban megtudhattuk, kit neveztek cseláknak a nagybajomiak, de az is kiderült, hogyan tárult fel a szerző számára a felmenői mindennapjainak Atlantisza.

ZÖLD - TERMÉSZETESEN OLVASOK
...
Zöld

Kleinheincz Csilla: Nem akartam a mágiával elvenni az olvasótól a valóságos megoldásokat

...
Zöld

Thomas Erikson: Aki engem fáraszt, lehet, hogy másnak szimpatikus

...
Zöld

Litkai Gergely: Mennyire vagyunk felelőtlenek a nukleáris anyagokkal? / A katasztrófa küszöbén

...

Dezső András: Portik nélkül nem is lehetne tanítani a kilencvenes évek történelmét

...

Lugosi Viktória: A trauma felelősséget ró arra is, akivel történt

...

Hetényi Zsuzsa: Harcolok azért, hogy ne szokjak hozzá a háború gondolatához

...

Kleinheincz Csilla: Nem akartam a mágiával elvenni az olvasótól a valóságos megoldásokat