2022 szava a gaslighting vagyis a gázláng-effektus lett

2022 szava a gaslighting vagyis a gázláng-effektus lett

És nem az energiaárak emelkedése miatt. A „gaslighting” (magyarul gázlángozás vagy gázláng-effektus) egy pszichológiai szakkifejezés és olyan viselkedést ír le, amelyben a manipuláló fél elvitatja a másik ember valóságészlelését és a maga érdekei szerint hajlítja a helyzeteket, meggyőzve partnerét arról, hogy a hiba az ő készülékében van. A kifejezés és ez a toxikus viselkedésforma régóta mérgezi társadalmunkat – akár az álhíreken és a propagandamédián keresztül – és kapcsolatainkat, de mint sok más szörnyűség, ez is idén került felszínre. Ezt erősíti az a tény, hogy a „gaslighting” szóra idén 1740 százalékkal többen kerestek a Merriam-Webster tájékoztatása szerint.

ld | 2022. november 29. |

A Merriam-Webster kiadó, amelyik egyben saját bevallása szerint „Amerika legmegbízhatóbb online szótárát” is működteti, ezért választotta az év szavának ezt a kifejezést. „A gaslighting szótári keresések számának növekedése szembetűnő” – mondja Peter Sokolowski, a Merriam-Webster főszerkesztője.

„A félretájékoztatás, az álhírek, az összeesküvés-elméletek és a Twitter-trollok idején a gaslighting korunk egyik alapszavává vált.

A politikától a popkultúrán át emberi kapcsolatainkig a megtévesztés érzékeltetésére használják ezt a szót.”

A 2022-es év szava jelöltjei voltak még az eltörléskultúra (cancel culture), az omikron, az oligarcha és a razzia szavak is. A tavalyi év szava a vakcina volt.

Deborah Vinall
Gázlángozás - Útmutató a felépüléshez
Ford. Mörk Leonóra, Jaffa Kiadó, 2022, 213
-

A „gaslighting” kifejezés eredete

A gaslighting vagy gázláng-effektus tehát a pszichológiai manipuláció egy formája, amelyben valaki kétségeket próbál elültetni egy megcélzott egyénben vagy egy célzott csoport tagjaiban, hogy megkérdőjelezze saját emlékezetét, észlelését és józanságát.

A folyamatos vádaskodás, tagadás, félrevezetés, ellentmondás és hazugság használatával a gaslighting destabilizálja az áldozatot és hitelteleníti a világképét.

Előfordulása lehet az egyszerű elutasítástól – hogy a manipuláló fél által végrehajtott visszaélések meg sem történtek – egészen a bizarr történések hosszú soráig, amikor a „gázlángozó” megpróbálja elérni áldozatának teljes lelki összezavarodását. A kifejezés Patrick Hamilton 1938-as Gázláng című színdarabjából és annak 1940-es és 1944-es filmadaptációjából származik, ebben ugyanis a főszereplő minden este egy halott nő holtestte körül kutakodik a padláson, hogy drágaköveket találjon, és mivel emiatt felcsavarja a tetőtéri lámpákat, lenn, az otthonában lévő gázüzemű lámpák elhalványulnak. Mikor felesége észreveszi, meggyőzi őt arról, hogy csak képzeli a változást.

A kifejezés tehát a szisztematikus pszichológiai manipulációt írja le. Az eredeti történetben a férj megpróbálja meggyőzni a feleségét és másokat arról, hogy az asszony elmebeteg: az otthoni környezetük számos elemét manipulálja, és szilárdan állítja, hogy a felesége téved, rosszul emlékszik vagy téveszméi vannak, amikor említi ezeket a változásokat. És bár otthonukban a gázvilágítás rendszeresen elhalványodik, majd egyre csökkenő fénnyel világít, de a férj folyamatosan úgy tesz, mintha semmi nem történne, ezzel elérve, hogy felesége kételkedni kezdjen saját érzékeiben. 

A „gaslighting” kifejezést informálisan az 1960-as évek óta használják, hogy leírják a valóságészlelés manipulálására tett erőfeszítéseket. A kifejezést az 1970-es évek óta használják a pszichoanalitikus irodalomban. A gyermekekkel szembeni szexuális zaklatásról szóló 1980-as könyvben Florence Rush összefoglalta George Cukor 1944-es Gázlángját, és azt írta: „Még ma is a [gaslighting] szót használják annak leírására, hogy megkíséreljék megsemmisíteni egy másik ember valóságfelfogását.”

Forrás: lithub/wikipedia

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

Ami a lélek alatt és a tudat alatt gyűl, veszélyes lehet

Egy árván maradt kisfiúról és egy állandóan menekülni kényszerülő kislányról szól Szávai Géza regénye, a Csodálatos országokba hoztalak. Olvass bele!

...

Orvos-Tóth Noémi: A trauma a lélek földrengése [Összekötve podcast]

Az elmúlt időszak sokunknak a kényszerű lelassulásról szólt. Orvos-Tóth Noémivel majd egy évvel ezelőtt a jelenlegi helyzettel való együttélésről, a járvány okozta közösségi trauma feldolgozásáról, a szülői felelősségről és a kulturális tartalmak jelentőségéről beszélgettünk.

...

Orvos-Tóth Noémi: Amíg örökölt sorsunkkal nem nézünk szembe, szabad akaratunk sem lesz [PODCAST]

A 2022 őszi Margó fesztiválon saját történeteink megkerülhetetlenségéről, szorongásainkról és örökölt sorsunk meghaladásának lehetőségeiről is beszélgettünk Orvos-Tóth Noémivel Szabad akarat című könyve apropóján. Ha lemaradtál az eseményről, most meghallgathatod.

KÖNYVHÉT
...

Flair Podcast #5: A póniklubtól Esterházyig – így váltunk olvasóvá

Hogyan váltunk olvasóvá? Flair Podcast az Ünnepi Könyvhéten a szerkesztőséggel.

...

Flair Podcast #3: Mindenkinek van egy saját Bermuda-háromszöge – Beszélgetés Mechiat Zina költővel

Mechiat Zina költővel beszélgetünk második, Bermudák találkozása tilos című kötetéről.

...

Flair #2: BookTok, politikai viharok és az Alice Munro-titok – Beszélgetés Milovecz Laurával

Könyvhét, Vigadó tér 18-as stand: podcast a flair székekből, hallgassátok! 

...

Tarr Zoltán a Könyvhéten: Felfüggesztjük az árkötöttségi törvény alkalmazását

A társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter bejelentését az Ünnepi Könyvhéten lelkes taps fogadta.

...

Flair Podcast #1: Paneloktól a londoni elitig – David Szalay és a Test

Spontán, kötetlen kibeszélő David Szalay Booker-díjas regényéről a Vigadó térről.

...

A bennfentes kívülálló – David Szalay megnyitotta az Ünnepi Könyvhetet

A magyar származású kanadai-brit író nyitotta meg a 97. Ünnepi Könyvhetet. Mutatjuk a beszédet. 

Hírek
...

„Korunk legnagyobb regénye” – 40 éve jelent meg Nádas Péter nagy műve, az Emlékiratok könyve

...

A bennfentes kívülálló – David Szalay megnyitotta az Ünnepi Könyvhetet

...

Tompa Andrea, Terék Anna és Patat Bence is ott lesz a FISZ-táborban

...

Idris Elba: Nem mindenki örülne egy fekete James Bondnak

Kiemeltek
...

Szabó T. Anna: A legbátrabb a pályakezdő, aki leírja az első sort

Bemutatjuk a Mastercard – Alkotótárs ösztöndíj 2026-os zsűrijét: Szabó T. Anna beszél alkotásról, magányról és bátorságról.

...

Tompa Andrea: A testek csak együtt tudnak felszabadulni

Hogyan lehet írni a homoszexualitásról, ha a hatalom kisajátítja a nyelvet? És mi kell a testek felszabadításához?

...

Garaczi László és Nagy Ildikó Noémi: A 90-es évek eleje nagyon hasonlított ahhoz, ami most van

Hogyan írhat két író egy regényt? És miért hasonlít a 30 évvel ezelőtti Magyarország a maira? Beszámoló Garaczi László és Nagy Ildikó Noémi Hullámzó horizont című kötetbemutatójáról.

A hét könyve
Kritika
David Szalay szűkszavú hőse egy életen át sodródik – de mégis végig szurkolsz neki
David Szalay: Az erőszak, a vágy és a trauma nem elbeszélhető

David Szalay: Az erőszak, a vágy és a trauma nem elbeszélhető

Interjú a magyar származású Booker-díjas szerzővel, aki idén megnyitó beszédet mond az Ünnepi Könyvhéten.

...

Rebecca: modern nő vagy önző manipulátor?

...

Így ír történelmi regényt a Z generáció – Kibeszéltük a Lázár című bestsellert!

...

„A sorsszerűségről beszél” – Biró Zsombor Aurél kedvenc regényéről mesél az Alkotótárs podcastben