2022 szava a gaslighting vagyis a gázláng-effektus lett

2022 szava a gaslighting vagyis a gázláng-effektus lett

És nem az energiaárak emelkedése miatt. A „gaslighting” (magyarul gázlángozás vagy gázláng-effektus) egy pszichológiai szakkifejezés és olyan viselkedést ír le, amelyben a manipuláló fél elvitatja a másik ember valóságészlelését és a maga érdekei szerint hajlítja a helyzeteket, meggyőzve partnerét arról, hogy a hiba az ő készülékében van. A kifejezés és ez a toxikus viselkedésforma régóta mérgezi társadalmunkat – akár az álhíreken és a propagandamédián keresztül – és kapcsolatainkat, de mint sok más szörnyűség, ez is idén került felszínre. Ezt erősíti az a tény, hogy a „gaslighting” szóra idén 1740 százalékkal többen kerestek a Merriam-Webster tájékoztatása szerint.

ld | 2022. november 29. |

A Merriam-Webster kiadó, amelyik egyben saját bevallása szerint „Amerika legmegbízhatóbb online szótárát” is működteti, ezért választotta az év szavának ezt a kifejezést. „A gaslighting szótári keresések számának növekedése szembetűnő” – mondja Peter Sokolowski, a Merriam-Webster főszerkesztője.

„A félretájékoztatás, az álhírek, az összeesküvés-elméletek és a Twitter-trollok idején a gaslighting korunk egyik alapszavává vált.

A politikától a popkultúrán át emberi kapcsolatainkig a megtévesztés érzékeltetésére használják ezt a szót.”

A 2022-es év szava jelöltjei voltak még az eltörléskultúra (cancel culture), az omikron, az oligarcha és a razzia szavak is. A tavalyi év szava a vakcina volt.

Deborah Vinall
Gázlángozás - Útmutató a felépüléshez
Ford. Mörk Leonóra, Jaffa Kiadó, 2022, 213
-

A „gaslighting” kifejezés eredete

A gaslighting vagy gázláng-effektus tehát a pszichológiai manipuláció egy formája, amelyben valaki kétségeket próbál elültetni egy megcélzott egyénben vagy egy célzott csoport tagjaiban, hogy megkérdőjelezze saját emlékezetét, észlelését és józanságát.

A folyamatos vádaskodás, tagadás, félrevezetés, ellentmondás és hazugság használatával a gaslighting destabilizálja az áldozatot és hitelteleníti a világképét.

Előfordulása lehet az egyszerű elutasítástól – hogy a manipuláló fél által végrehajtott visszaélések meg sem történtek – egészen a bizarr történések hosszú soráig, amikor a „gázlángozó” megpróbálja elérni áldozatának teljes lelki összezavarodását. A kifejezés Patrick Hamilton 1938-as Gázláng című színdarabjából és annak 1940-es és 1944-es filmadaptációjából származik, ebben ugyanis a főszereplő minden este egy halott nő holtestte körül kutakodik a padláson, hogy drágaköveket találjon, és mivel emiatt felcsavarja a tetőtéri lámpákat, lenn, az otthonában lévő gázüzemű lámpák elhalványulnak. Mikor felesége észreveszi, meggyőzi őt arról, hogy csak képzeli a változást.

A kifejezés tehát a szisztematikus pszichológiai manipulációt írja le. Az eredeti történetben a férj megpróbálja meggyőzni a feleségét és másokat arról, hogy az asszony elmebeteg: az otthoni környezetük számos elemét manipulálja, és szilárdan állítja, hogy a felesége téved, rosszul emlékszik vagy téveszméi vannak, amikor említi ezeket a változásokat. És bár otthonukban a gázvilágítás rendszeresen elhalványodik, majd egyre csökkenő fénnyel világít, de a férj folyamatosan úgy tesz, mintha semmi nem történne, ezzel elérve, hogy felesége kételkedni kezdjen saját érzékeiben. 

A „gaslighting” kifejezést informálisan az 1960-as évek óta használják, hogy leírják a valóságészlelés manipulálására tett erőfeszítéseket. A kifejezést az 1970-es évek óta használják a pszichoanalitikus irodalomban. A gyermekekkel szembeni szexuális zaklatásról szóló 1980-as könyvben Florence Rush összefoglalta George Cukor 1944-es Gázlángját, és azt írta: „Még ma is a [gaslighting] szót használják annak leírására, hogy megkíséreljék megsemmisíteni egy másik ember valóságfelfogását.”

Forrás: lithub/wikipedia

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

Ami a lélek alatt és a tudat alatt gyűl, veszélyes lehet

Egy árván maradt kisfiúról és egy állandóan menekülni kényszerülő kislányról szól Szávai Géza regénye, a Csodálatos országokba hoztalak. Olvass bele!

...

Orvos-Tóth Noémi: A trauma a lélek földrengése [Összekötve podcast]

Az elmúlt időszak sokunknak a kényszerű lelassulásról szólt. Orvos-Tóth Noémivel majd egy évvel ezelőtt a jelenlegi helyzettel való együttélésről, a járvány okozta közösségi trauma feldolgozásáról, a szülői felelősségről és a kulturális tartalmak jelentőségéről beszélgettünk.

...

Orvos-Tóth Noémi: Amíg örökölt sorsunkkal nem nézünk szembe, szabad akaratunk sem lesz [PODCAST]

A 2022 őszi Margó fesztiválon saját történeteink megkerülhetetlenségéről, szorongásainkról és örökölt sorsunk meghaladásának lehetőségeiről is beszélgettünk Orvos-Tóth Noémivel Szabad akarat című könyve apropóján. Ha lemaradtál az eseményről, most meghallgathatod.

KÖNYVHÉT
...

Lehet-e örökölni a honvágyat? – Purosz Leonidasz mesél görög hátteréről / Flair #18

A Könyvhét utolsó, esős napján Purosz Leonidasz mesél legújabb, Honvágy című kötetéről. Hallgassátok a Flairt!

...

Babonák, titkok, kétfejű bárányok és Partium – Bemutatkozik Horváth Adél első regénye / Flair #17

Milyen furcsa lények és hiedelmek élnek egy kis faluban? A Vigadó tér 18-as standnál Bakó Sári vendége Horváth Adél.

...

Visszaszerzett nyelv: Csepelyi Adrienn a népi-urbánus lét békéjéről / Flair #15

A Vigadó téri stúdióban, Zámbó Jimmyvel a háttérben Csepelyi Adrienn mesél új tájszólásról, stigmákról, hazatérésről. Flair podcast, hallgassátok!

...

Skandináv krimik, királyi „fun factek” és klasszikusok – Tekla könyvei / Flair #14

Milyen út vezet a skandináv krimiktől a klasszikusok szeretetéig? Ez itt újra a Flair!

...

Értelmiségi pokoljárás Péterfy Gergellyel – Dante, a digó és a pesti svihák / Flair #12

Péterfy Gergely megírta Digó című regényét egy kiégett értelmiségiről, aki megjárja a poklot. Podcast.

...

Magány, szorongás és a „mindent kipróbálni” frusztrációja – Adorjáni Panna első regényéről / Flair #11

Mihez kezd egy generáció, ha a szülőktől örökölt értékeket nem érzik magukénak? Hallgasd a Flairt!

Hírek
...

A drogok jelenthetik a pszichiátria jövőjét? – Ez a könyv betekintést nyújt a pszichedelikus terápiák világába

...

Ez az idei év 10 legolvasottabb könyve eddig a Goodreads szerint

...

Emberevő bálnák és fenyegető mélységek a Bálnahullás előzetesében

...

Megújul a Nemzetközi Booker-díj zsűrije, itthon is ismert szerző az elnök

...

A Magyar Művészeti Akadémia elnöke reagált Krasznahorkai László szavaira

...

Stephen King egyik kedvenc szerzője megírta a kisvárosi Keresztapát

Kiemeltek
...

Miért fáj ennyire nőnek lenni? – A Nacu nyara című bestseller regényről

Mi van akkor, ha egy egyedülálló nő gyereket szeretne, de nem akar férfit az életébe? 

...

Kovács Dominik és Kovács Viktor: Olló, kapanyél

Te képes lennél felismerni a valódi gyilkost? Kovács Dominik és Kovács Viktor tárcasorozatának ötödik része.

...

Kicsoda Berg Judit, a kormány irodalomért és közművelődésért felelős helyettes államtitkára?

Portrénk a Rumini és a Lengemesék szerzőjéről.

A hét könyve
Kritika
Miért fáj ennyire nőnek lenni? – A Nacu nyara című bestseller regényről
Tompa Andrea: Az emberek nem jók, nem rosszak, legfeljebb megúszósak

Tompa Andrea: Az emberek nem jók, nem rosszak, legfeljebb megúszósak

Rendhagyó interjú Tompa Andreával az író szülővárosából, Kolozsvárról.

...

„Kicsit gusztustalan, kicsit szürreális és nagyon vicces” – Harag Anita mesél olvasmányairól

...

Rebecca: modern nő vagy önző manipulátor?

...

Így ír történelmi regényt a Z generáció – Kibeszéltük a Lázár című bestsellert!