2022 szava a gaslighting vagyis a gázláng-effektus lett

2022 szava a gaslighting vagyis a gázláng-effektus lett

És nem az energiaárak emelkedése miatt. A „gaslighting” (magyarul gázlángozás vagy gázláng-effektus) egy pszichológiai szakkifejezés és olyan viselkedést ír le, amelyben a manipuláló fél elvitatja a másik ember valóságészlelését és a maga érdekei szerint hajlítja a helyzeteket, meggyőzve partnerét arról, hogy a hiba az ő készülékében van. A kifejezés és ez a toxikus viselkedésforma régóta mérgezi társadalmunkat – akár az álhíreken és a propagandamédián keresztül – és kapcsolatainkat, de mint sok más szörnyűség, ez is idén került felszínre. Ezt erősíti az a tény, hogy a „gaslighting” szóra idén 1740 százalékkal többen kerestek a Merriam-Webster tájékoztatása szerint.

ld | 2022. november 29. |

A Merriam-Webster kiadó, amelyik egyben saját bevallása szerint „Amerika legmegbízhatóbb online szótárát” is működteti, ezért választotta az év szavának ezt a kifejezést. „A gaslighting szótári keresések számának növekedése szembetűnő” – mondja Peter Sokolowski, a Merriam-Webster főszerkesztője.

„A félretájékoztatás, az álhírek, az összeesküvés-elméletek és a Twitter-trollok idején a gaslighting korunk egyik alapszavává vált.

A politikától a popkultúrán át emberi kapcsolatainkig a megtévesztés érzékeltetésére használják ezt a szót.”

A 2022-es év szava jelöltjei voltak még az eltörléskultúra (cancel culture), az omikron, az oligarcha és a razzia szavak is. A tavalyi év szava a vakcina volt.

Deborah Vinall
Gázlángozás - Útmutató a felépüléshez
Ford. Mörk Leonóra, Jaffa Kiadó, 2022, 213
-

A „gaslighting” kifejezés eredete

A gaslighting vagy gázláng-effektus tehát a pszichológiai manipuláció egy formája, amelyben valaki kétségeket próbál elültetni egy megcélzott egyénben vagy egy célzott csoport tagjaiban, hogy megkérdőjelezze saját emlékezetét, észlelését és józanságát.

A folyamatos vádaskodás, tagadás, félrevezetés, ellentmondás és hazugság használatával a gaslighting destabilizálja az áldozatot és hitelteleníti a világképét.

Előfordulása lehet az egyszerű elutasítástól – hogy a manipuláló fél által végrehajtott visszaélések meg sem történtek – egészen a bizarr történések hosszú soráig, amikor a „gázlángozó” megpróbálja elérni áldozatának teljes lelki összezavarodását. A kifejezés Patrick Hamilton 1938-as Gázláng című színdarabjából és annak 1940-es és 1944-es filmadaptációjából származik, ebben ugyanis a főszereplő minden este egy halott nő holtestte körül kutakodik a padláson, hogy drágaköveket találjon, és mivel emiatt felcsavarja a tetőtéri lámpákat, lenn, az otthonában lévő gázüzemű lámpák elhalványulnak. Mikor felesége észreveszi, meggyőzi őt arról, hogy csak képzeli a változást.

A kifejezés tehát a szisztematikus pszichológiai manipulációt írja le. Az eredeti történetben a férj megpróbálja meggyőzni a feleségét és másokat arról, hogy az asszony elmebeteg: az otthoni környezetük számos elemét manipulálja, és szilárdan állítja, hogy a felesége téved, rosszul emlékszik vagy téveszméi vannak, amikor említi ezeket a változásokat. És bár otthonukban a gázvilágítás rendszeresen elhalványodik, majd egyre csökkenő fénnyel világít, de a férj folyamatosan úgy tesz, mintha semmi nem történne, ezzel elérve, hogy felesége kételkedni kezdjen saját érzékeiben. 

A „gaslighting” kifejezést informálisan az 1960-as évek óta használják, hogy leírják a valóságészlelés manipulálására tett erőfeszítéseket. A kifejezést az 1970-es évek óta használják a pszichoanalitikus irodalomban. A gyermekekkel szembeni szexuális zaklatásról szóló 1980-as könyvben Florence Rush összefoglalta George Cukor 1944-es Gázlángját, és azt írta: „Még ma is a [gaslighting] szót használják annak leírására, hogy megkíséreljék megsemmisíteni egy másik ember valóságfelfogását.”

Forrás: lithub/wikipedia

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

Ami a lélek alatt és a tudat alatt gyűl, veszélyes lehet

Egy árván maradt kisfiúról és egy állandóan menekülni kényszerülő kislányról szól Szávai Géza regénye, a Csodálatos országokba hoztalak. Olvass bele!

...

Orvos-Tóth Noémi: A trauma a lélek földrengése [Összekötve podcast]

Az elmúlt időszak sokunknak a kényszerű lelassulásról szólt. Orvos-Tóth Noémivel majd egy évvel ezelőtt a jelenlegi helyzettel való együttélésről, a járvány okozta közösségi trauma feldolgozásáról, a szülői felelősségről és a kulturális tartalmak jelentőségéről beszélgettünk.

...

Orvos-Tóth Noémi: Amíg örökölt sorsunkkal nem nézünk szembe, szabad akaratunk sem lesz [PODCAST]

A 2022 őszi Margó fesztiválon saját történeteink megkerülhetetlenségéről, szorongásainkról és örökölt sorsunk meghaladásának lehetőségeiről is beszélgettünk Orvos-Tóth Noémivel Szabad akarat című könyve apropóján. Ha lemaradtál az eseményről, most meghallgathatod.

KÖNYVHÉT
...

Ezt hallgasd a foci-vb után: Tíz meccs, száz év politika – Podcast Kele Jánossal

A foci-vb véget ért, de a Flair még mindig tartogat újabb részeket: Kele János futballszakíró is a vendégünk volt.

...

Kömlődi Ferenc jövőkutató: Az evolúció nem áll meg az embernél

Kömlődi Ferenccel az evolúció, a mesterséges intelligencia és a sci-fi kérdéseit jártuk körül.

...

Menekülés Újlipótból Manhattenbe – Köves Gábor és a New York-i viszketés

Megjelent Köves Gábor első regénye, az Apropó, New York – erről is beszélgettünk a Flair podcastben.

...

Test, hatalom és Kolozsvár – így épül fel a Tompa Andrea-univerzum

Valuska László Visy Beatrixszel beszélgetett frissen megjelent Tompa Andrea-monográfiájáról.

...

Függőség, traumák, eszképizmus: Tolvaj Zoltán harminc év szövegdzsungelét formálta regénnyé

Újabb elsőregényes a Flairben: hallgasd meg az epizódot!

...

Identitáskeresés Manhattan és a Lipótváros között – Garaczi László és Nagy Ildikó Noémi közös regényt írtak!

A szerzőpárossal könyvheti podcastünkben, a Flairben beszélgettünk.

Hírek
...

A könyveladások szerint a Z-generációt egyre jobban érdekli a vallás

...

Kik nyerik a 2026-os Mastercard–Alkotótárs ösztöndíjat? Bemutatjuk a jelentkezőket! (4. rész)

...

Tompa Andrea: „Szeretnék ebből a pizsamázásból megélni”

...

Ezt lehet tudni eddig a Percy Jackson és az olimposziak 3. évadáról

...

Liszt Ferenc levelezése és Jókai Mór sci-fi regénye is elérhetővé vált

...

A Heated Rivalry sztárja fogja játszani az új Carley Fortune-adaptáció főszerepét

Kiemeltek
...

Ezt hallgasd a foci-vb után: Tíz meccs, száz év politika – Podcast Kele Jánossal

A foci-vb véget ért, de a Flair még mindig tartogat újabb részeket: Kele János futballszakíró is a vendégünk volt.

...

Most tényleg azt magyarázzam meg, miért nem kell sajnálni? – Fekete Ádám regényéről

Téged jó érzéssel tölt el a normalitás? Fekete Ádám regénye a hét könyve.

...

„Ha az emberiség felfedez valamit, azt általában kizsákmányolja” – interjú Markovics Botond sci-fi-szerzővel

Miért aktuális ma is A Dűne, és miért váltak unalmassá a „megmentős” történetek? Interjú.

A hét könyve
Kritika
Most tényleg azt magyarázzam meg, miért nem kell sajnálni? – Fekete Ádám regényéről
Németh Gábor: Mondatisten földi helytartója

Németh Gábor: Mondatisten földi helytartója

 Németh Gábor Arról, ami hiányzik című visszaemlékezését közöljük.

...

„Sokszor muszáj kordában tartani a szárnyalást” – Harag Anita író és Giliga Ilka díszlet- és jelmeztervező beszélgetése

...

„Kicsit gusztustalan, kicsit szürreális és nagyon vicces” – Harag Anita mesél olvasmányairól

...

Szabados Ági: Az olvasás a mentális egészségem záloga // TBR podcast