![Finy Petra Kerti szonátája három női generáció történetén keresztül mesél [Budapesti nők]](https://konyvesmagazin.hu/file/slides/3/34534/fe_580_320_budapestinok1920x1005.png "Budapesti nők")
„A nyolcvanas évek végén játszódik, mégis szinte a komplett huszadik század magyar történelmét átfogja Finy Petra regénye. A Kerti szonáta három női generáció történetén keresztül mesél a világháború traumáiról, az ötvenes évek félelemmel vegyes légköréről, és a rendszerváltást megelőző ellenzéki megmozdulások konspirációval teli hónapjairól” – írtuk a kötet megjelenésekor a szerzővel készült interjúnk felvezetőjében.
Finy Petrával akkor a korszak emblematikus női aktorairól, megfigyelőkről és megfigyeltekről, valós és fiktív városi történetekől beszélgettünk. „Nagyon sok regényemnél szervezőerő, hogy női sorsokat mutassak be, akár olyan értelemben is, hogy a társadalom hogyan hatott rájuk, vagy ők hogyan hatottak a társadalomra. Ebben az esetben a kiindulópont A tér tágassága volt, az első inspirációt, impulzust az adta, és utána a Rajk-kiállítás az OSA Archívumban. Már ezeknél feltűnt, hogy milyen fontos szerepe volt a nőknek – például ott volt az a gépírónő, aki nagyon sokat segített a kiadványok készítésében, de mélyen megrendítettek Rajk Júlia levelei is a kiállításon, vagy a snagovi »osztálynaplók« –, és úgy éreztem, a nők szerepét jól tudnám, tematizálni” – hangsúlyozta akkor a regény keletkezéstörténetéről a szerző.
A Kerti szonátát akkor a Margón mutatták be, Finy Petra pedig elmondta, hogy tudatosan épített be a történetbe olyan karaktereket, akik a társadalom különböző pontjairól érkeznek, mert azt akarta megmutatni, hogy a rendszer mindenkire hatással volt valamilyen módon. A beszélgetést itt lehet visszahallgatni:
A Budapesti nők olvasókörben egy-egy klasszikus vagy kortárs művön keresztül vizsgáljuk meg a nők és a főváros kapcsolatát.
Kik voltak azok a nők, akik rajta hagyták kéznyomukat a városon? Melyek a tipikus női terek, milyen szabályok voltak sokáig érvényesek a nőkre, és hogyan próbálták az évek folyamán ezeket a szabályrendszereket szétfeszíteni, lazítani? Kik voltak a mindennapi élet láthatatlan mozgatói, meghatározó női művészei, alkotói, a város valós és fiktív femme fatale-jai, és nagyon is látható hősei? Beszélhetünk-e nők közötti szolidaritásról az elmúlt 150 év történelmi és társadalmi változásainak tükrében? Ilyen és ehhez hasonló kérdések is szóba kerülnek a Budapesti nők című olvasókörben, ahol a következő hónapokban mindig más könyvvel merülünk alá a város és a benne élő nők történetében.
Az olvasókört vezeti: Ruff Orsolya és Szeder Kata.
A júniusi, utolsó olvasókör témája Finy Petra Kerti szonáta című regénye lesz.
Mikor? 2024. június 18. 18.30-kor.
Hol? Tompa 17 (1094 Budapest, Tompa u. 17/a)
A részvétel ingyenes.
Az esemény Facebook linkje ITT található.
A projekt a Budapest 150 emlékév részeként, a Pro Cultura Urbis Közalapítvány anyagi támogatásával valósul meg.
