Az alkotás szabadságának fontosságát hangsúlyozta az eredményhirdetés megnyitójában Szücs Balázs, Erzsébetváros kulturális ügyekért felelős alpolgármestere, az irodalmi ösztöndíj kezdeményezője. Elmondta, a városrészben, ahol Petőfi Sándor, Jókai Mór, a huszadik században pedig mások mellett Rejtő Jenő és Örkény István alkotott, az önkormányzat felelőssége megadni azt, ami ma leginkább hiányzik az alkotóknak: a nyugodt munka feltételeit. Ezt biztosítja a féléves, havi 160 ezer forintos ösztöndíj, amit kizárólag szakmai szempontok alapján ítéltek oda. Ezt nem befolyásolja világnézet, politikai hovatartozás, ismeretség.
A zsűri elnöke, Gács Anna szerint egyszerre volt öröm és nehézség, hogy a benyújtott 44 pályamű 80 százaléka színvonalas munka, olyan íróktól, akiket érdemes lenne támogatni. Döntésüket a benyújtott szövegek alapján hozták meg. Akárcsak a hagyományteremtő kezdeményezés korábbi pályázatainak esetében, most is várható, hogy a támogatás eredményeként izgalmas kötetek kerülhetnek az olvasók elé.
Nyert Szabó Imola Julianna író, táncelméleti szakíró, akinek jelent már meg versprózakötete, gyermekeknek és felnőtteknek írt mesekönyve. Ő egy, a kilencvenes években játszódó készülő kisregény részletét nyújtotta be, amely a kisember, a környezet és a természet viszonyát állítja új megvilágításba.
Szijj Ferenc József Attila-díjas író, költő a kortárs magyar líra élvonalába tartozik. Alapító szerkesztője volt a Nappali Ház című folyóiratnak. Eddig kilenc verseskötete és négy prózai könyve jelent meg, három verseskönyvét németre is lefordították. Ő egy párhuzamos világokat bemutató novelláskötettel pályázott.
Tamás Zsuzsa költő, meseíró, szerkesztő Macskakirálylány című mesekönyve elnyerte az Év Gyerekkönyve díjat, 2020-ban jelent meg felnőtteknek szóló regénye, a Tövismozaik. A pályázatra olyan verseskötet tervét adta be, amely váratlan fordulatokkal a karantén tapasztalatait és a történelmi emlékezést kapcsolja össze.
Az angol, német és magyar nyelven alkotó Tóth Kinga költő, hangperformer és vizuális művész első kötete Zsúr címmel jelent meg, 2019-ben Graz város írója lett, Holdvilágképűek volt a címe első kisprózakönyvének. A pályázatában bemutatott munka családja, elsősorban nagyszülei emlékeinek örökségét dolgozza fel.
Závada Péter költő, drámaíró és zenész 2009 óta publikál, első kötetét a Libri adta ki. Verseit angol, német és román nyelvre is lefordították. Reflex című drámáját bemutatta a Szputnyik Hajózási Társaság, zenészként az Akkezdet Phiai együttes alapító tagja volt. Pályázatában fiktív múltat épít fel, az emlékezet lehetőségeit és korlátait kutatja.
Az új ösztöndíjasok vállalták, hogy novellát írnak az Erzsébetváros újságba és zsűrizik majd az iskolások számára kiírt irodalmi pályázat anyagát. Az önkormányzat azt tervezi, hogy ösztöndíjasai munkából antológiát jelentet meg.
Forrás: erzsebetvaros.hu
