A 85 évesen elhunyt szerző, tanár és műfordító Gömörpanyiton született, majd a pozsonyi Comenius Egyetemen diplomázott magyar-szlovák szakos tanárként.
Dolgozott kiadókban, szerkesztőségekben, éveket töltött Párizsban, ahol megismerte a kortárs filozófiai irodalmat és a francia avantgárd költészet új hullámait. A kilencvenes években a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Hungarisztikai Tanszékének tanára volt.
A szlovákiai magyar irodalomban az ötvenes évek végétől ismert Keselylábú csikókorom (1961), illetve az Erők (1965) című versesköteteivel. Összesen 27 önálló kötete jelent meg, továbbá cseh, szlovák és francia költőket fordított magyarra. Írt irodalomelméleti tanulmányokat, esszéket és riportokat is. Esterházy Péter a legmakacsabb avantgárdistának nevezte.
Munkásságát számos elismeréssel díjazták, mások mellett megkapta a József Attila-díjat (2003), a Szlovák Köztársaság Ezüstplakettjét (2005) is.
![Hamnet – Egy gyerek elvesztése után hogyan lehet belakni egy életet? [A nő hétszer]](https://konyvesmagazin.hu/file/slides/4/44186/fe_580_320_4238_d045_00238_r.jpg)
