Októbertől látogatható lesz Charles Dickens kísértetjárta háza

Októbertől látogatható lesz Charles Dickens kísértetjárta háza

Simon Eszter | 2022. augusztus 12. |

Kiállítás nyílik Charles Dickens londoni házában, ahol a szerző egyik eredeti kézirata és levelezései is megtekinthetőek – írja a The Guardian.

A kísértetházakat a legtöbben nagy ívben elkerüljük, Charles Dickens azonban vadászott a misztikus helyekre.

A brit szerző egész életében rajongott a paranormális jelenségekért, ez az érdeklődés pedig a műveiből is visszaköszön, hiszen gyakran írt szellemekről, fantomokról és megmagyarázhatatlan jelenségekről. Az októberben nyíló kiállításon bárki megtekintheti, milyen kísérteties körülmények között élt a szerző, aki családjával 1830-ban költözött a házba.

A kiállított tárgyak között látható lesz Dickens eddig sosem látott leleve, amit író barátjának, William Howittnak küldött. A levélben Dickens arról kérdezi Howittot, – aki szintén hitt a természetfeletti jelenségekben – hogy ismer-e olyan kísértetházat az Egyesült Királyságban, ahol a különös lényektől senki nem tud élni, enni, inni, állni, feküdni vagy aludni, mert őt és barátját John Hollingshead-et érdekelné. 

Dickens, Hollingshead és a kísértetekért szintén rajongó író, Wilkie Collins több kísértetjárta házat is meglátogattak, mire rátaláltak egy épületre a hertfordshire-i Cheshuntban, ami olyannyira misztikusnak bizonyult, hogy kiderült, nem is létezik. Így a három csalódott szellemvadásznak meg kellett elégednie egy jó ebéddel a közeli fogadóban – mesélte Emily Dunbar, a kiállítás kurátora.

Dickens megszállottsága a különös jelenségek és szellemek iránt gyerekkorában kezdődött, amikor dajkája esténként szellemtörténeteket mesélt neki. Később buzgón olvasta a The Terrific Register című heti horror magazint, ami saját bevallása szerint időnként halálra rémisztette. 

A Charles Dickens Múzeum kurátora szerint az írót bár egyértelműen érdekelték és lenyűgözték a természetfeletti erők, mindig szkeptikus maradt. 

„Nem igazán hitt a különös lények létezésben, az viszont lázba hozta, hogy mások félnek a szellemtörténetektől.” 

Dickens 1870-es halála után barátja és a The life of Charles Dickens című önéletrajzi kötet szerzője John Forster azt írta róla, hogy ugyan egész életében kísértetek és spirituális történetek után kutatott, a józan ész mindig erős visszatartó erő maradt számára.

A brit szerző művei közt húsz olyan történeteket is találunk, – a Karácsonyi ének, Pickwick Klubot, The Singal-Man, és a The Haunted Man – amelyek valahogy kapcsolódnak a szellemekhez és a természetfeletti erőhöz. Dickens örömét lelte abban, hogy közönség előtt is előadja a rémisztő történeteket, feleségének írt leveleiben azzal dicsekedett, hogy valaki elsírta magát félelmében egy felolvasása közben. Néha azonban már Dickens is aggódott, hogy túl rémisztő jeleneteket ír, így volt ezzel a Twist Olivér írása közben is. 

Emily Dunbar szerint Dickens pontosan tudta, hogy az olvasóknak mire van szüksége. „Nemcsak az írásban volt tehetséges, de Dickens az üzlethez is remekül értett. Kapcsolatban volt a közönségével, és az akkori popkultúrális közegben is magabiztosan mozgott” – meséli a múzeum kurátora. 

A kiállításon látható lesz a The Haunted Man eredeti kézirata, amiből Dickens maga olvasott fel a közönségnek. A kéziratban különböző színű tinták jelölik a kihúzott jeleneteket, és a szerző kiemelte az érzelemmel teli szövegrészeket is. Az író személyes tárgyai, könyvek, levelek, poszterek is mind arra utalnak, hogy 

Dickens egész életében válaszokat keresett a természetfeletti világ megértésére. 

A kurátor szerint az embereket akkor is vonzzák a szellem történeteket ha nem hisznek benne, és azt is elmondta, hogy kiállítás összeállítása során végzett kutatások alapján kiderült, hogy többen hisznek a szellemekben, mint gondolnánk. 

Ha érdekel Charles Dickens titkos gyorsírása, arról ebben a cikkünkben olvashatsz, ebben a videóban pedig bejárhatod az író londoni házát.

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

Egy programozónak sikerült megfejtenie Charles Dickens gyorsírását

Megoldódott a 160 éves rejtély, egy programozónak sikerült megfejtenie Charles Dickens gyorsírásának titkát.

...

Járd végig Charles Dickens otthonát szobáról szobára!

Charles Dickens lenyűgöző londoni otthonában, a Doughty Street 48.-ban írta meg több fontos művét. Egy szuper videó révén most mi is „körbejárhatjuk” a házat, amely ma múzeumként működik, és ahol az író számos személyes tárgya látható.

...

Charles Dickens aggódott, hogy a Twist Olivér egyik jelenete halálra rémiszti az olvasókat

Amikor Dickens megírta a Twist Olivér egyik keményebb jelenetét, aggódni kezdett, hogy az olyan rémisztő lesz az olvasók számára, hogy szó szerint halálra rémülnek. A szöveget végül a saját barátain tesztelte, a kísérleten egy orvos is jelen volt.

KÖNYVHÉT
...

Ezt hallgasd a foci-vb után: Tíz meccs, száz év politika – Podcast Kele Jánossal

A foci-vb véget ért, de a Flair még mindig tartogat újabb részeket: Kele János futballszakíró is a vendégünk volt.

...

Kömlődi Ferenc jövőkutató: Az evolúció nem áll meg az embernél

Kömlődi Ferenccel az evolúció, a mesterséges intelligencia és a sci-fi kérdéseit jártuk körül.

...

Menekülés Újlipótból Manhattenbe – Köves Gábor és a New York-i viszketés

Megjelent Köves Gábor első regénye, az Apropó, New York – erről is beszélgettünk a Flair podcastben.

...

Test, hatalom és Kolozsvár – így épül fel a Tompa Andrea-univerzum

Valuska László Visy Beatrixszel beszélgetett frissen megjelent Tompa Andrea-monográfiájáról.

...

Függőség, traumák, eszképizmus: Tolvaj Zoltán harminc év szövegdzsungelét formálta regénnyé

Újabb elsőregényes a Flairben: hallgasd meg az epizódot!

...

Identitáskeresés Manhattan és a Lipótváros között – Garaczi László és Nagy Ildikó Noémi közös regényt írtak!

A szerzőpárossal könyvheti podcastünkben, a Flairben beszélgettünk.

Hírek
...

Apa-fiú kapcsolatról ír memoárt Haruki Murakami

...

Ősszel érkezik magyarul Paul Auster feleségének memoárja

...

Vér és csont gyermekei: A szerző nem kíváncsi a fantasy regényéből készült filmre

...

A könyveladások szerint a Z-generációt egyre jobban érdekli a vallás

...

Kik nyerik a 2026-os Mastercard–Alkotótárs ösztöndíjat? Bemutatjuk a jelentkezőket! (4. rész)

...

Tompa Andrea: „Szeretnék ebből a pizsamázásból megélni”

Kiemeltek
...

Ezt hallgasd a foci-vb után: Tíz meccs, száz év politika – Podcast Kele Jánossal

A foci-vb véget ért, de a Flair még mindig tartogat újabb részeket: Kele János futballszakíró is a vendégünk volt.

...

Most tényleg azt magyarázzam meg, miért nem kell sajnálni? – Fekete Ádám regényéről

Téged jó érzéssel tölt el a normalitás? Fekete Ádám regénye a hét könyve.

...

„Ha az emberiség felfedez valamit, azt általában kizsákmányolja” – interjú Markovics Botond sci-fi-szerzővel

Miért aktuális ma is A Dűne, és miért váltak unalmassá a „megmentős” történetek? Interjú.

A hét könyve
Kritika
Most tényleg azt magyarázzam meg, miért nem kell sajnálni? – Fekete Ádám regényéről
Hodász András: Bújtatott egyházüldözés volt az elmúlt 16 évben, a kormány éreztette, hogy kikkel nem ért egyet

Hodász András: Bújtatott egyházüldözés volt az elmúlt 16 évben, a kormány éreztette, hogy kikkel nem ért egyet

Hogyan kapcsolódik össze egyház, politika és személyes sors? Hodász Andrással beszélgettünk legújabb könyve kapcsán. 

„Alapvetés, hogy a művészet a jelenre reagál” – Rába Roland és Biró Zsombor Aurél beszélgetése // Alkotótárs podcast VI.

„Alapvetés, hogy a művészet a jelenre reagál” – Rába Roland és Biró Zsombor Aurél beszélgetése // Alkotótárs podcast VI.

Mennyire feladata a művészetnek, hogy reagáljon a jelenre? Biró Zsombor Aurél vendége Rába Roland.

Szerzőink

Szabolcsi Alexander
Szabolcsi Alexander

Hodász András: Bújtatott egyházüldözés volt az elmúlt 16 évben, a kormány éreztette, hogy kikkel nem ért egyet

chk
chk

Ezeket a műsorokat néztek legtöbben a Netflixen 2026 első felében