Októbertől látogatható lesz Charles Dickens kísértetjárta háza

Októbertől látogatható lesz Charles Dickens kísértetjárta háza

Simon Eszter | 2022. augusztus 12. |

Kiállítás nyílik Charles Dickens londoni házában, ahol a szerző egyik eredeti kézirata és levelezései is megtekinthetőek – írja a The Guardian.

A kísértetházakat a legtöbben nagy ívben elkerüljük, Charles Dickens azonban vadászott a misztikus helyekre.

A brit szerző egész életében rajongott a paranormális jelenségekért, ez az érdeklődés pedig a műveiből is visszaköszön, hiszen gyakran írt szellemekről, fantomokról és megmagyarázhatatlan jelenségekről. Az októberben nyíló kiállításon bárki megtekintheti, milyen kísérteties körülmények között élt a szerző, aki családjával 1830-ban költözött a házba.

A kiállított tárgyak között látható lesz Dickens eddig sosem látott leleve, amit író barátjának, William Howittnak küldött. A levélben Dickens arról kérdezi Howittot, – aki szintén hitt a természetfeletti jelenségekben – hogy ismer-e olyan kísértetházat az Egyesült Királyságban, ahol a különös lényektől senki nem tud élni, enni, inni, állni, feküdni vagy aludni, mert őt és barátját John Hollingshead-et érdekelné. 

Dickens, Hollingshead és a kísértetekért szintén rajongó író, Wilkie Collins több kísértetjárta házat is meglátogattak, mire rátaláltak egy épületre a hertfordshire-i Cheshuntban, ami olyannyira misztikusnak bizonyult, hogy kiderült, nem is létezik. Így a három csalódott szellemvadásznak meg kellett elégednie egy jó ebéddel a közeli fogadóban – mesélte Emily Dunbar, a kiállítás kurátora.

Dickens megszállottsága a különös jelenségek és szellemek iránt gyerekkorában kezdődött, amikor dajkája esténként szellemtörténeteket mesélt neki. Később buzgón olvasta a The Terrific Register című heti horror magazint, ami saját bevallása szerint időnként halálra rémisztette. 

A Charles Dickens Múzeum kurátora szerint az írót bár egyértelműen érdekelték és lenyűgözték a természetfeletti erők, mindig szkeptikus maradt. 

„Nem igazán hitt a különös lények létezésben, az viszont lázba hozta, hogy mások félnek a szellemtörténetektől.” 

Dickens 1870-es halála után barátja és a The life of Charles Dickens című önéletrajzi kötet szerzője John Forster azt írta róla, hogy ugyan egész életében kísértetek és spirituális történetek után kutatott, a józan ész mindig erős visszatartó erő maradt számára.

A brit szerző művei közt húsz olyan történeteket is találunk, – a Karácsonyi ének, Pickwick Klubot, The Singal-Man, és a The Haunted Man – amelyek valahogy kapcsolódnak a szellemekhez és a természetfeletti erőhöz. Dickens örömét lelte abban, hogy közönség előtt is előadja a rémisztő történeteket, feleségének írt leveleiben azzal dicsekedett, hogy valaki elsírta magát félelmében egy felolvasása közben. Néha azonban már Dickens is aggódott, hogy túl rémisztő jeleneteket ír, így volt ezzel a Twist Olivér írása közben is. 

Emily Dunbar szerint Dickens pontosan tudta, hogy az olvasóknak mire van szüksége. „Nemcsak az írásban volt tehetséges, de Dickens az üzlethez is remekül értett. Kapcsolatban volt a közönségével, és az akkori popkultúrális közegben is magabiztosan mozgott” – meséli a múzeum kurátora. 

A kiállításon látható lesz a The Haunted Man eredeti kézirata, amiből Dickens maga olvasott fel a közönségnek. A kéziratban különböző színű tinták jelölik a kihúzott jeleneteket, és a szerző kiemelte az érzelemmel teli szövegrészeket is. Az író személyes tárgyai, könyvek, levelek, poszterek is mind arra utalnak, hogy 

Dickens egész életében válaszokat keresett a természetfeletti világ megértésére. 

A kurátor szerint az embereket akkor is vonzzák a szellem történeteket ha nem hisznek benne, és azt is elmondta, hogy kiállítás összeállítása során végzett kutatások alapján kiderült, hogy többen hisznek a szellemekben, mint gondolnánk. 

Ha érdekel Charles Dickens titkos gyorsírása, arról ebben a cikkünkben olvashatsz, ebben a videóban pedig bejárhatod az író londoni házát.

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Egy programozónak sikerült megfejtenie Charles Dickens gyorsírását

Megoldódott a 160 éves rejtély, egy programozónak sikerült megfejtenie Charles Dickens gyorsírásának titkát.

...
Hírek

Járd végig Charles Dickens otthonát szobáról szobára!

Charles Dickens lenyűgöző londoni otthonában, a Doughty Street 48.-ban írta meg több fontos művét. Egy szuper videó révén most mi is „körbejárhatjuk” a házat, amely ma múzeumként működik, és ahol az író számos személyes tárgya látható.

...
Hírek

Charles Dickens aggódott, hogy a Twist Olivér egyik jelenete halálra rémiszti az olvasókat

Amikor Dickens megírta a Twist Olivér egyik keményebb jelenetét, aggódni kezdett, hogy az olyan rémisztő lesz az olvasók számára, hogy szó szerint halálra rémülnek. A szöveget végül a saját barátain tesztelte, a kísérleten egy orvos is jelen volt.

Hírek
...
Podcast

Dezső András: Portik nélkül nem is lehetne tanítani a kilencvenes évek történelmét

...
Gyerekirodalom

Sárkányos, balatoni, pöttyös - A legújabb gyerekkönyvek közül válogattunk!

...
Szórakozás

Good Omens 2: Angyal és démon újra zűrt kavar a Mennyben, Földön, Pokolban

...
Hírek

Thomas Cromwell imakönyvét találták meg a Hever-kastélyban

...
Hírek

Melyik lesz 2023 legjobb első könyve? Már lehet nevezni a Margó-díjra

...
Könyvtavasz

Kányádi Sándor történetei a Hargita tájairól mesélnek medvékkel, rigókkal és málnaszörppel

...
Hírek

Minden harmadik ember az olvasásba menekül, ha rossz napja van

...
Hírek

Margócsy: Petőfi nem különleges, hanem normál jelenség a nagy magyar költők sorában

...
Szórakozás

Könyvhét, Wes Anderson, Hamlet és Édes Anna [PROGRAMAJÁNLÓ]

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Picasso átka nem fogott: Francoise Gilot a kortárs festészet nagyasszonyaként halt meg

Százegy évesen elhunyt Francoise Gilot francia művész, akit egy magyartól tanult festeni, túlélte Picassót és a saját jogán emelkedett a 20. századi festők legnagyobbjai közé.

...
Nagy

Tóth Krisztina: A mesterséges intelligencia soha nem helyettesítheti az emberi alkotást

Bemutatták Tóth Krisztina új, Ahonnan látni az eget című kötetét. A novellák az elmúlt öt év lenyomatai, olyan aktualitásokra reflektálnak, mint hogy milyen helyzetben vannak a melegek, hogyan írnak majd az írók a jövőben, vagy elveheti-e a művészek munkáját a mesterséges intelligencia. 

...
Nagy

Kafkánál a valóság az igazi rémálom, az élet pedig maga a reménytelenség

Franz Kafka az idegenség írója, aki a létezésben nem talál semmiféle otthonosságot – az ember létét a világban kiúttalan, elidegenedett, szorongással és félelemmel teli állapotként jeleníti meg, elsősorban a groteszk és az irónia segítségével, egy szürreális, mégis ismerős világ megteremtésével. Újraolvasó rovatunk májusi könyve Kafka talán leghíresebb műve, A per

...
Nagy

Az izlandi Dan Brownt keresték, ezért megírta első krimijét Lilja Sigurðardóttir

Lilja Sigurðardóttir az izlandi krimi fontos szerzője, Csapda című regényét most fordították magyarra. Az éppen Budapesten tartózkodó szerzőt a regény kapcsán kérdeztük többek között a skandináv krimiről, írói rutinjáról, az izlandi társadalomról, kokaincsempészetről és homoszexualitásról. 

...
Panodyssey

Borda Réka: Hová lettek a tárgyak az irodalomból? [Tárgydilemmák]

"A szépirodalom persze az ember, nem a környezet nagy kérdéseit taglalja – mindazonáltal környezetünk nemcsak hogy nem elhanyagolható, hanem sok esetben minket meghatározó dolgok összessége, amelyek funkcióval való megtöltése képes színesíteni, mélységgel megtölteni az irodalmi alkotásokat. Elvégre tárgyaink és tereink mi magunk vagyunk: nincs civilizáció, ha mi, emberek nem alakítjuk környezetünket." Borda Réka Tárgydilemmák című esszésorozatának következő részében azt vizsgálja, hogyan és miért hiányzik a materialitás irodalmunkból.

...
Nagy

A Dreherek sikertörténetét csak az államosítás tudta megakasztani

A Dreher bejáratott márkanév Magyarországon, a mögötte meghúzódó család- és cégtörténet pedig legalább annyira színes, szerteágazó és fordulatokkal teli, mint az elmúlt durván kétszáz év magyar történelme. Iglódi Csaba első regénye, a Dreher-szimfónia négy tételben meséli el az egymást követő generációk felemelkedését.

A hét könyve
Kritika
A háború bennünk lakik, és túl fog élni mindannyiunkat
...
Nagy

Milbacher Róbert jobb sorsot ír nagymamájának az új regénye lapjain

Milbacher Róbert negyedik prózakötetének, a Keserű víznek az emlékezés a mestermotívuma, és a Magvető Caféban megtudhattuk, kit neveztek cseláknak a nagybajomiak, de az is kiderült, hogyan tárult fel a szerző számára a felmenői mindennapjainak Atlantisza.

...
Zöld

Kultúránk egy része az út porából született – miért jó gyalogolni?

A francia professzor A gyaloglás filozófiája című olvasmányos könyvében a gyaloglás kultúrtörténetét és filozófiáját göngyölíti fel, és esszék sorában mutat rá arra, mi mindent nyerhetünk azzal, ha gyalogolni kezdünk. Okos, érzékeny, sokszor őrült gyaloglók példáin keresztül pedig azt is megmutatja, hogy a kultúránk nagy része az út porából született.

Szerzőink

...
Ruff Orsolya

Krusovszky új regénye egy látomásszerű jelenetből bomlott ki

...
Sándor Anna

A Felemelkedés rejtélyes hegyén a haragot valaki más plántálja belénk

...
Kolozsi Orsolya

Petri György rögeszmésen különbözni akart, radikálisan autonóm személyiség volt