Csányi Vilmos: A vírus jó példa arra, milyenek a hiedelmek

Csányi Vilmos: A vírus jó példa arra, milyenek a hiedelmek

Az őszi Margó Irodalmi Fesztiválon mutatták be Csányi Vilmos Kíváncsiságom története című új könyvét, a szerzővel Juhász Anna beszélgetett. Szóba került pályakezdés, szakmai áttörés, egy híres hal története, a közösségek szerepe és persze a vírus is. A beszélgetés most teljes egészében visszahallgatható, mi pedig pontokba szedtünk néhány érdekes megállapítást.

Nyitókép: Posztós János/Margó

ro | 2021. november 26. |
Csányi Vilmos
Kíváncsiságom története
Open Books, 2021, 365 oldal
-
  • Juhász Anna rámutatott, hogy a kötet (olvass bele ITT) 17 történetet tartalmaz, melyek a gyerekkortól kezdve engednek közel a tudóshoz, Csányi Vilmos ugyanakkor fontosnak tartotta kiemelni, ez nem életrajz, sokkal inkább egy elmefejlődés története – arról szól, hogy egy gyerek mit gondol a világról, és hogyan változik a világ.
  • Minden gyerek kíváncsi, és akinek a kíváncsiságát nem törik le, az marad egész életére.
  • A kíváncsiság eredetének az oka, hogy hagyják, hogy a gyerekek kérdéseket tegyenek fel, és amire tudnak, felelnek. Csányi Vilmos az édesapjától bármit kérdezhetett, életélménye, hogy hozzá mindig fordulhatott. Amikor neki lett fia, ugyanezt a világot próbálta felépíteni.
  • Pályáját utólag mindenki szépnek látja, pedig rengeteg kudarc érte, és kezdetben nem tűnt egy diadaltörténetnek. Viszont azt vallja, ha az egyik helyen bezárulnak az ajtók, kell keresni egy másikat.
  • Annak idején sokan elmebetegnek tartották, mert olyan területre ment, amihez nem is értett. Konrad Lorenz Nobel-díja után érdekes lett az etológia, ám a kezdet kezdetén alig volt könyv, ma pedig már bevonult a klasszikus tudományok közé. Őt viszont annak idején érdekelte a kialakuló tudomány, hogy „még semmi sincs”.
  • Két ember alakját idézte meg, akik nagy hatással voltak rá. Süle tanár úr volt az egyik, aki egyszer elmesélte, hogy az apja a vásárból a gyerekeinek (a tanárnak 14 testvére volt) egy-egy savanyúcukrot vitt haza, és még idős korában is meg tudta mondani, melyik testvére milyen színű cukrot kapott – Csányi ebből tanulta meg, mi a tisztes szegénység.
  • A másik meghatározó személyiség Szentágothai János volt, akit csodálatos embernek nevezett. Lenyűgöző volt vele beszélni, és nagyban befolyásolta Csányi gondolkodását a nyitottsága („Úgy éreztem, mintha az apámmal beszélgetnék”).
  • Gyerekkorában rengeteg állatuk volt (halak, békák, galambok, nyulak, cicák, bagoly, kecske), a beszélgetés során viszont a híres Zebulonról mesélt: ez egy óriás gurámi volt, amit Csányi már felnőttként mentett meg, igaz, mire hazaért vele, a hal elpusztult és újra kellett éleszteni. Ezután még 20 évig élt. Csak Csányitól fogadott el ennivalót, megismerte őt („Sosem gondoltam, hogy egy halnak lelke van, de neki volt”).
  • Amikor viselkedéskutatóként elkezdte a pályát, nem volt olyan folyóirat, ami olyan cikket közölt volna, ami az állatok érzéseiről vagy gondolkodásáról szólt volna. A 2000-es évekre mindez megváltozott. 2012-ben volt egy nagy neurobiológiai konferencia Cambridge-ban, az ott született deklaráció pedig leszögezte, hogy a gerinces állatok biztosan gondolkodnak, éreznek - akár az ember, csak az ember ezt komplikáltabban teszi.
  • A kutyákat a legkönnyebb rítusokra megtanítani, hiszen a kutyáknak pár alkalommal ismételt helyzet rítussá válni. Egy csoporthoz való alkalmazkodás kíván rítusokat.
  • A „kutyák szőrös gyerekek” mondás egy kísérletre vezethető vissza, melyet Csányi munkatársai végeztek, és azt vizsgálták, hogy a kutyák tanulási képessége olyan, mint a gyerekeké. Az erről szóló cikket elküldték a Science-nek, amely azzal a feltétellel hozta volna le, hogy egy szerkesztőjük megnézhesse a kísérletet. Végül megjelent a cikk, mégpedig egy négyoldalas szakmai riport kíséretében: az egyik külföldi kolléga írta ebben azt, hogy a kutyák szőrös gyerekek, amit ők azonnal fel is kaptak. (Erről a szakmai áttörésről Csányi Vilmos a nyáron készült interjúnkban is mesélt, ezt ITT találjátok.)
  • Az emberek imádnak közösségben lenni, bátorítani kell őket, hogy abban legyenek, mert a közösség jó.
  • Az internet szétterítette az embereket, mindenki egyedül ül a számítógépénél és beszél bele a világba, ezzel együtt viszont az internet össze is hozott embereket, és lehetővé tette, hogy új közösségek alakuljanak ki.
  • Az ember genetikai adottsága, hogy közösséget szervezzen, közösségben érezze jól magát.
  • A vírus jó példát ad arra, milyenek a hiedelmek: az elején például sokan tagadták a vírus létét, és rengeteg hiedelem élt a vakcinákkal vagy a maszkokkal kapcsolatban, ezek pedig sok követőre találtak.
  • Csányi szerint egy kis közösségben egy óra alatt tisztázódnának az ilyesfajta hiedelmek, 8 milliárd ember esetében viszont minden lassabban megy, ezt tudomásul kell venni, hiszen nehéz eldönteni, hogy az adott információból mi igaz.

Kapcsolódó cikkek
...
Beleolvasó

Csányi Vilmost már gyerekként beszippantotta a kémia csodavilága

A Kíváncsiságom története Csányi Vilmos kérdésekkel teli életén vezeti végig az olvasót, megismerhetjük belőle tudományos pályájának legfőbb állomásait és az utat, ami elvezette ebbe az irányba. Olvass bele!

...
Nagy

Csányi Vilmos: Sokszor kell felállni azért, hogy az ember szabad maradjon

Az eredendő tudásvágyról, az állatok érzéseiről és gondolkodásáról, valamint az emberi hiedelemrendszerekről és egy Zebulon nevű halról is szó esett tegnap Csányi Vilmos új könyvének margós bemutatóján. A Kíváncsiságom történetéről Juhász Anna kérdezte az etológust.

...
Nagy

Csányi Vilmos: Az emberiség magába révedt, de ez el fog múlni gyorsan

Az emberiségnek fontos lenne, hogy találjon egy nagy közös pozitív célt – vallja Csányi Vilmos. A Széchenyi-díjas etológussal a hiedelmek pozitív szerepéről, a járványt övező információhiányról és az érzelmi alapú döntésekről beszélgettünk.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Ez a könyv minden kérdésre válaszol, amit feltettél sörivás előtt, közben vagy után

Mark Dredge Sör mesterkurzusa az erjesztett ital karakterjegyeinek felismerése terén segít magabiztosságot szerezni, és abban is a segítségünkre siet, hogy megértsük, hogy kerültek oda.

...
Zöld

Csányi Vilmos: Biológiailag meg lehetne hosszabbítani az életet, de nem biztos, hogy érdemes

Csányi Vilmos és Barát József Jövőpánik Beszélgetések a lehetséges határairól című kötetében a jövő bizonytalanságairól beszélget tudományos igénnyel, így szóba kerül robotosítás, a közösségek átalakulása, szülőség és szerelem, de a biológiai határaink is.

...
Zöld

Az írók jóval a tudósok előtt ráéreztek az agy működésére – interjú a világhírű agykutatóval

Dr. Scott A. Small Alzheimer-kutató érdekfeszítően írt arról, miért tesz jót nekünk az egészséges felejtés. Szóba került Salman Rushdie elmepalotája, a kreativitás és a MI, az alvás és a társadalmi felejtés szerepe, illetve a pszichopaták és a csimpánzok is. Interjú.

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Ludmán Katalin: „A ködlovag alakja egyszerre megfoghatatlan és jelenvaló”

Kik, mikor, kikre és miért mondták azt, hogy ködlovag? Ludmán Katalinnal, „A rejtelem volt az írósága…” szerkesztőjével beszélgettünk. Szóba kerültek Schöpflin, Márai vagy Mészöly Miklós „ködlovagozásai”, Hazai Attila prózája és Hajnóczy szöveguniverzuma, továbbá kiderült, hogy hungarikum-e a ködlovagság.

...
Kritika

„A világ egy hidegvizes medence” – Felnőtté válás gyásszal, öngyilkossággal, szerelemmel

Elena Ferrante Nápolyi regényeit idéző atmoszféra és történetvezetés jellemzi A tó vize sohasem édes című könyvet, bár ezúttal egy Róma környéki kisváros a helyszín, ahol a fiatal főhős-elbeszélő története zajlik. Az olasz író harmadik, díjnyertes regényét több mint húsz nyelvre fordították le. 

...
Nagy

Ma már világirodalmi klasszikusok, de ki sem akarták adni őket

A kilencedik alkalommal meghirdetett Margó-díj támogatója, az Erste idén először különdíjjal jutalmazza azt a rövidlistás szerzőt, aki saját történetével vagy prózájával példaként szolgál a #higgymagadban faktorra. Cikkünkben négy híres, mára klasszikussá vált szerzőt mutatunk be, akik hittek magukban annyira, hogy ne futamodjanak meg a visszautasítások miatt.

...
Nagy

Bognár Péter: Az erőszakról, a félelemről és a szavak jelentéséről

„A Haraszti-csemete által tollbamondott jegyzőkönyv alapján így beszélt tehát a fiú, így vagy valahogy ilyesformán, de hogy mindabból, amit összehordott, és amit a fiú őszerinte a fülébe sugdosott az autóban, mindabból mennyi és mi volt igaz, azt már sose fogjuk megtudni.” Bognár Péter Minél kevesebb karácsonyt címmel ír tárcasorozatot a Könyvesre - ez a nyolcadik rész.

...
Nagy

Karinthy a Micimackót akkora szenzációnak érezte, mint „Mikimauz” megjelenését

Magyarországon a Micimackó Karinthy Frigyes fordításában lett borzasztóan népszerű. De hogyan bukkant az író Milne gyerekkönyvére, ő maga mit gondolt a kötetről, és milyenek voltak a korabeli kritikák? Cikkünkben ennek járunk utána.

...
Nagy

Nem kell mindent megbocsátani, de ha képesek vagyunk rá, az egyfajta szupererő

Carley Fortune a pandémia alatt írta meg első, Minden elmúlt nyár című regényét, amiben arra a kérdésre keresi a választ, hogy meddig tart a kamaszkori szerelem varázsa. A szerzővel a kanadai tájról, a kamaszkori naplóírásról is beszélgettünk. Interjú.

Olvass!
...
Beleolvasó

Ali Smith-nél két testvér próbálja túlélni a legrosszabb időket

Az Évszak-kvartett befejező részében a skót író ismét jelenünk legégetőbb kérdéseit vizsgálja, miközben a világ lassan karanténba zárul. Olvass bele a Nyárba!

...
Beleolvasó

A gazdag kisvárosban a barátság látszata mögött gyilkos indulatok fortyognak

Jeneva Rose regénye egy amerikai kisvárosba vezet: Buckhead a drága autók, hatalmas házak és álságos barátságok helye. Az itt élő nők közül vajon ki lesz elég okos ahhoz, hogy túlélje Buckheadet - és ki végzi holtan? Olvass bele!

...
Beleolvasó

Egy sorsszerű találkozás kellett ahhoz, hogy létrejöjjön az első magyar jógaiskola

Az első magyar jógaiskola története az indiai Madrászból és a Haich család balatonvilágosi villájából indul. A jómódú családból származó Erzsébet és az indiai Yesudian történetét Kertész Edina írta meg. Olvass bele!

Hírek
...
Hírek

Rendkívüli kötelékek és kihűlő kapcsolatok – tíz izgalmas világirodalmi megjelenés a Könyvfesztiválon

...
Hírek

Tízezer Borbély Szilárd-kötetet kapnak ajándékba a diákok

...
Beleolvasó

A Kádár-kor és a rendszerváltás évei elevenednek meg Jánossy Lajos új regényében

...
Hírek

Jo Nesbø: Hemingway elavult írónak tűnik

...
Hírek

Ingyenesen böngészhető az Arcanum a Könyvfesztivál ideje alatt

...
Beleolvasó

Ali Smith-nél két testvér próbálja túlélni a legrosszabb időket

...
Nagy

Kollár Árpád: Remekül elférünk egymásban és egymás mellett

...
Hírek

Krasznahorkai regénye francia irodalmi díjra esélyes

...
Hírek

Az Amazon végleg kivezeti a MOBI-t