Csányi Vilmos: A vírus jó példa arra, milyenek a hiedelmek

Csányi Vilmos: A vírus jó példa arra, milyenek a hiedelmek

Az őszi Margó Irodalmi Fesztiválon mutatták be Csányi Vilmos Kíváncsiságom története című új könyvét, a szerzővel Juhász Anna beszélgetett. Szóba került pályakezdés, szakmai áttörés, egy híres hal története, a közösségek szerepe és persze a vírus is. A beszélgetés most teljes egészében visszahallgatható, mi pedig pontokba szedtünk néhány érdekes megállapítást.

Nyitókép: Posztós János/Margó

ro | 2021. november 26. |
Csányi Vilmos
Kíváncsiságom története
Open Books, 2021, 365 oldal
-
  • Juhász Anna rámutatott, hogy a kötet (olvass bele ITT) 17 történetet tartalmaz, melyek a gyerekkortól kezdve engednek közel a tudóshoz, Csányi Vilmos ugyanakkor fontosnak tartotta kiemelni, ez nem életrajz, sokkal inkább egy elmefejlődés története – arról szól, hogy egy gyerek mit gondol a világról, és hogyan változik a világ.
  • Minden gyerek kíváncsi, és akinek a kíváncsiságát nem törik le, az marad egész életére.
  • A kíváncsiság eredetének az oka, hogy hagyják, hogy a gyerekek kérdéseket tegyenek fel, és amire tudnak, felelnek. Csányi Vilmos az édesapjától bármit kérdezhetett, életélménye, hogy hozzá mindig fordulhatott. Amikor neki lett fia, ugyanezt a világot próbálta felépíteni.
  • Pályáját utólag mindenki szépnek látja, pedig rengeteg kudarc érte, és kezdetben nem tűnt egy diadaltörténetnek. Viszont azt vallja, ha az egyik helyen bezárulnak az ajtók, kell keresni egy másikat.
  • Annak idején sokan elmebetegnek tartották, mert olyan területre ment, amihez nem is értett. Konrad Lorenz Nobel-díja után érdekes lett az etológia, ám a kezdet kezdetén alig volt könyv, ma pedig már bevonult a klasszikus tudományok közé. Őt viszont annak idején érdekelte a kialakuló tudomány, hogy „még semmi sincs”.
  • Két ember alakját idézte meg, akik nagy hatással voltak rá. Süle tanár úr volt az egyik, aki egyszer elmesélte, hogy az apja a vásárból a gyerekeinek (a tanárnak 14 testvére volt) egy-egy savanyúcukrot vitt haza, és még idős korában is meg tudta mondani, melyik testvére milyen színű cukrot kapott – Csányi ebből tanulta meg, mi a tisztes szegénység.
  • A másik meghatározó személyiség Szentágothai János volt, akit csodálatos embernek nevezett. Lenyűgöző volt vele beszélni, és nagyban befolyásolta Csányi gondolkodását a nyitottsága („Úgy éreztem, mintha az apámmal beszélgetnék”).
  • Gyerekkorában rengeteg állatuk volt (halak, békák, galambok, nyulak, cicák, bagoly, kecske), a beszélgetés során viszont a híres Zebulonról mesélt: ez egy óriás gurámi volt, amit Csányi már felnőttként mentett meg, igaz, mire hazaért vele, a hal elpusztult és újra kellett éleszteni. Ezután még 20 évig élt. Csak Csányitól fogadott el ennivalót, megismerte őt („Sosem gondoltam, hogy egy halnak lelke van, de neki volt”).
  • Amikor viselkedéskutatóként elkezdte a pályát, nem volt olyan folyóirat, ami olyan cikket közölt volna, ami az állatok érzéseiről vagy gondolkodásáról szólt volna. A 2000-es évekre mindez megváltozott. 2012-ben volt egy nagy neurobiológiai konferencia Cambridge-ban, az ott született deklaráció pedig leszögezte, hogy a gerinces állatok biztosan gondolkodnak, éreznek - akár az ember, csak az ember ezt komplikáltabban teszi.
  • A kutyákat a legkönnyebb rítusokra megtanítani, hiszen a kutyáknak pár alkalommal ismételt helyzet rítussá válni. Egy csoporthoz való alkalmazkodás kíván rítusokat.
  • A „kutyák szőrös gyerekek” mondás egy kísérletre vezethető vissza, melyet Csányi munkatársai végeztek, és azt vizsgálták, hogy a kutyák tanulási képessége olyan, mint a gyerekeké. Az erről szóló cikket elküldték a Science-nek, amely azzal a feltétellel hozta volna le, hogy egy szerkesztőjük megnézhesse a kísérletet. Végül megjelent a cikk, mégpedig egy négyoldalas szakmai riport kíséretében: az egyik külföldi kolléga írta ebben azt, hogy a kutyák szőrös gyerekek, amit ők azonnal fel is kaptak. (Erről a szakmai áttörésről Csányi Vilmos a nyáron készült interjúnkban is mesélt, ezt ITT találjátok.)
  • Az emberek imádnak közösségben lenni, bátorítani kell őket, hogy abban legyenek, mert a közösség jó.
  • Az internet szétterítette az embereket, mindenki egyedül ül a számítógépénél és beszél bele a világba, ezzel együtt viszont az internet össze is hozott embereket, és lehetővé tette, hogy új közösségek alakuljanak ki.
  • Az ember genetikai adottsága, hogy közösséget szervezzen, közösségben érezze jól magát.
  • A vírus jó példát ad arra, milyenek a hiedelmek: az elején például sokan tagadták a vírus létét, és rengeteg hiedelem élt a vakcinákkal vagy a maszkokkal kapcsolatban, ezek pedig sok követőre találtak.
  • Csányi szerint egy kis közösségben egy óra alatt tisztázódnának az ilyesfajta hiedelmek, 8 milliárd ember esetében viszont minden lassabban megy, ezt tudomásul kell venni, hiszen nehéz eldönteni, hogy az adott információból mi igaz.

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

Csányi Vilmost már gyerekként beszippantotta a kémia csodavilága

A Kíváncsiságom története Csányi Vilmos kérdésekkel teli életén vezeti végig az olvasót, megismerhetjük belőle tudományos pályájának legfőbb állomásait és az utat, ami elvezette ebbe az irányba. Olvass bele!

...

Csányi Vilmos: Sokszor kell felállni azért, hogy az ember szabad maradjon

Az eredendő tudásvágyról, az állatok érzéseiről és gondolkodásáról, valamint az emberi hiedelemrendszerekről és egy Zebulon nevű halról is szó esett tegnap Csányi Vilmos új könyvének margós bemutatóján. A Kíváncsiságom történetéről Juhász Anna kérdezte az etológust.

...

Csányi Vilmos: Az emberiség magába révedt, de ez el fog múlni gyorsan

Az emberiségnek fontos lenne, hogy találjon egy nagy közös pozitív célt – vallja Csányi Vilmos. A Széchenyi-díjas etológussal a hiedelmek pozitív szerepéről, a járványt övező információhiányról és az érzelmi alapú döntésekről beszélgettünk.

Kiemeltek
...

„Felhívás terápiára” – Orvos-Tóth Noémi könyvéről ír egy befolyásos brit lap

Orvos-Tóth Noémi Örökölt sors című könyvét ajánlja a Daily Mail. 

...

Mit olvass a Nyári Margó előtt? 9 kihagyhatatlan kötet

Mutatjuk, milyen szerzőkkel és könyvekkel találkozhatsz a Nyári Margó Irodalmi Fesztiválon.

...

Mario Vargas Llosa utolsó regénye elégikus óda a latin-amerikai népzenéhez

A Csendes forradalom a hét könyve. 

Olvass!
...

Újra megjelent magyarul minden idők egyik legnépszerűbb norvég regénye: olvass bele!

A féltestvér négy generáción keresztül vezeti végig az olvasót egy család szövevényes történetén. Mutatunk egy részletet.

...

A legkisebb londoni lakópark és egy rejtélyes gyilkosság – Olvass bele!

Ilyen lenne A hátsó ablak, ha Agatha Christie írja meg regényben.

...

Betiltott filmeket néznek az elvtársak, miközben odakint dübörög a propaganda – Olvass bele Gárdos Péter új könyvébe!

Az elvtársak saját szemükkel védik a népet a nyugat betiltott filmjeitől. 

Hírek
...

Észreveszed ezt a fontos részletet Thomas Pynchon új regényének borítóján?

...

A Sárkányok háza 3. évada „totális háborút” ígér

...

Már nem kell sokat várni Ken Follett új regényére

...

Ez a krimi egy olyan labirintusba vezet, ahol az olvasókból gyilkosok lesznek