Csányi Vilmos: A vírus jó példa arra, milyenek a hiedelmek

Csányi Vilmos: A vírus jó példa arra, milyenek a hiedelmek

Az őszi Margó Irodalmi Fesztiválon mutatták be Csányi Vilmos Kíváncsiságom története című új könyvét, a szerzővel Juhász Anna beszélgetett. Szóba került pályakezdés, szakmai áttörés, egy híres hal története, a közösségek szerepe és persze a vírus is. A beszélgetés most teljes egészében visszahallgatható, mi pedig pontokba szedtünk néhány érdekes megállapítást.

Nyitókép: Posztós János/Margó

ro | 2021. november 26. |
Csányi Vilmos
Kíváncsiságom története
Open Books, 2021, 365 oldal
-
  • Juhász Anna rámutatott, hogy a kötet (olvass bele ITT) 17 történetet tartalmaz, melyek a gyerekkortól kezdve engednek közel a tudóshoz, Csányi Vilmos ugyanakkor fontosnak tartotta kiemelni, ez nem életrajz, sokkal inkább egy elmefejlődés története – arról szól, hogy egy gyerek mit gondol a világról, és hogyan változik a világ.
  • Minden gyerek kíváncsi, és akinek a kíváncsiságát nem törik le, az marad egész életére.
  • A kíváncsiság eredetének az oka, hogy hagyják, hogy a gyerekek kérdéseket tegyenek fel, és amire tudnak, felelnek. Csányi Vilmos az édesapjától bármit kérdezhetett, életélménye, hogy hozzá mindig fordulhatott. Amikor neki lett fia, ugyanezt a világot próbálta felépíteni.
  • Pályáját utólag mindenki szépnek látja, pedig rengeteg kudarc érte, és kezdetben nem tűnt egy diadaltörténetnek. Viszont azt vallja, ha az egyik helyen bezárulnak az ajtók, kell keresni egy másikat.
  • Annak idején sokan elmebetegnek tartották, mert olyan területre ment, amihez nem is értett. Konrad Lorenz Nobel-díja után érdekes lett az etológia, ám a kezdet kezdetén alig volt könyv, ma pedig már bevonult a klasszikus tudományok közé. Őt viszont annak idején érdekelte a kialakuló tudomány, hogy „még semmi sincs”.
  • Két ember alakját idézte meg, akik nagy hatással voltak rá. Süle tanár úr volt az egyik, aki egyszer elmesélte, hogy az apja a vásárból a gyerekeinek (a tanárnak 14 testvére volt) egy-egy savanyúcukrot vitt haza, és még idős korában is meg tudta mondani, melyik testvére milyen színű cukrot kapott – Csányi ebből tanulta meg, mi a tisztes szegénység.
  • A másik meghatározó személyiség Szentágothai János volt, akit csodálatos embernek nevezett. Lenyűgöző volt vele beszélni, és nagyban befolyásolta Csányi gondolkodását a nyitottsága („Úgy éreztem, mintha az apámmal beszélgetnék”).
  • Gyerekkorában rengeteg állatuk volt (halak, békák, galambok, nyulak, cicák, bagoly, kecske), a beszélgetés során viszont a híres Zebulonról mesélt: ez egy óriás gurámi volt, amit Csányi már felnőttként mentett meg, igaz, mire hazaért vele, a hal elpusztult és újra kellett éleszteni. Ezután még 20 évig élt. Csak Csányitól fogadott el ennivalót, megismerte őt („Sosem gondoltam, hogy egy halnak lelke van, de neki volt”).
  • Amikor viselkedéskutatóként elkezdte a pályát, nem volt olyan folyóirat, ami olyan cikket közölt volna, ami az állatok érzéseiről vagy gondolkodásáról szólt volna. A 2000-es évekre mindez megváltozott. 2012-ben volt egy nagy neurobiológiai konferencia Cambridge-ban, az ott született deklaráció pedig leszögezte, hogy a gerinces állatok biztosan gondolkodnak, éreznek - akár az ember, csak az ember ezt komplikáltabban teszi.
  • A kutyákat a legkönnyebb rítusokra megtanítani, hiszen a kutyáknak pár alkalommal ismételt helyzet rítussá válni. Egy csoporthoz való alkalmazkodás kíván rítusokat.
  • A „kutyák szőrös gyerekek” mondás egy kísérletre vezethető vissza, melyet Csányi munkatársai végeztek, és azt vizsgálták, hogy a kutyák tanulási képessége olyan, mint a gyerekeké. Az erről szóló cikket elküldték a Science-nek, amely azzal a feltétellel hozta volna le, hogy egy szerkesztőjük megnézhesse a kísérletet. Végül megjelent a cikk, mégpedig egy négyoldalas szakmai riport kíséretében: az egyik külföldi kolléga írta ebben azt, hogy a kutyák szőrös gyerekek, amit ők azonnal fel is kaptak. (Erről a szakmai áttörésről Csányi Vilmos a nyáron készült interjúnkban is mesélt, ezt ITT találjátok.)
  • Az emberek imádnak közösségben lenni, bátorítani kell őket, hogy abban legyenek, mert a közösség jó.
  • Az internet szétterítette az embereket, mindenki egyedül ül a számítógépénél és beszél bele a világba, ezzel együtt viszont az internet össze is hozott embereket, és lehetővé tette, hogy új közösségek alakuljanak ki.
  • Az ember genetikai adottsága, hogy közösséget szervezzen, közösségben érezze jól magát.
  • A vírus jó példát ad arra, milyenek a hiedelmek: az elején például sokan tagadták a vírus létét, és rengeteg hiedelem élt a vakcinákkal vagy a maszkokkal kapcsolatban, ezek pedig sok követőre találtak.
  • Csányi szerint egy kis közösségben egy óra alatt tisztázódnának az ilyesfajta hiedelmek, 8 milliárd ember esetében viszont minden lassabban megy, ezt tudomásul kell venni, hiszen nehéz eldönteni, hogy az adott információból mi igaz.

Kapcsolódó cikkek
...
Beleolvasó

Csányi Vilmost már gyerekként beszippantotta a kémia csodavilága

A Kíváncsiságom története Csányi Vilmos kérdésekkel teli életén vezeti végig az olvasót, megismerhetjük belőle tudományos pályájának legfőbb állomásait és az utat, ami elvezette ebbe az irányba. Olvass bele!

...
Nagy

Csányi Vilmos: Sokszor kell felállni azért, hogy az ember szabad maradjon

Az eredendő tudásvágyról, az állatok érzéseiről és gondolkodásáról, valamint az emberi hiedelemrendszerekről és egy Zebulon nevű halról is szó esett tegnap Csányi Vilmos új könyvének margós bemutatóján. A Kíváncsiságom történetéről Juhász Anna kérdezte az etológust.

...
Nagy

Csányi Vilmos: Az emberiség magába révedt, de ez el fog múlni gyorsan

Az emberiségnek fontos lenne, hogy találjon egy nagy közös pozitív célt – vallja Csányi Vilmos. A Széchenyi-díjas etológussal a hiedelmek pozitív szerepéről, a járványt övező információhiányról és az érzelmi alapú döntésekről beszélgettünk.

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Harry herceg katonai botránnyal és lefagyott pénisszel váltja aprópénzre az örökségét

Harry herceg Tartalék című könyve az év elején az angol királyi család végtelenített szappanoperájának adott egy újabb csavart, a könyvet övező figyelem és felhajtás ugyanakkor szinte egyedülálló látleletét adta a könyvpiac működésének is. Egyáltalán ki írta a könyvet, hogyan épült fel a kampány, és miért baj, hogy már az első nap a brit láncok egy része leértékelte a könyvet? A Tartalék márciusban jelenik meg magyarul, és egy darabig még biztosan tematizálni fogja a közbeszédet.

...
Nagy

Petőfi példátlanul jó érzékkel kezelte a korabeli médiát

Petőfi születésének 200. évfordulója alkalmából nyitotta meg a PIM Költő lenni vagy nem lenni című kiállítását. A kurátorok célja az volt, hogy a költő tankönyvekből ismert, fekete-fehér portréja életre keljen a látogatók előtt, és az eddig ismeretlen arca rajzolódjon ki előttük.

...
Kritika

Narine Abgarjan novellái úgy életigenlők, hogy nem hallgatják el a háború borzalmait

Az Égből hullott három alma szerzője novelláskötetében gyerekkora helyszínére vezet, ahol a háborút követő mindennapok a halál és a holtak emlékével terhesek, mégis tele vannak az élet szépségeivel. Ez a hét könyve.

...
Panodyssey

Ahol az író és az olvasó közvetlenül találkozik: ismerd meg a Panodysseyt!

Ebben a cikkben azt magyarázzuk el, hogyan működik a Panodyssey oldal, és miért érdemes csatlakoznod hozzá olvasóként vagy íróként. 

...
Panodyssey

Moskát Anita: "Az Írói Munkám Elrablása: Hogyan Lopta El Az Artificial Intelligence Az Álmomat"

"Mielőtt elítéljük az MI-t: ezekért a közhelyekért mi felelünk. Mi tanítottuk meg neki a „zöld oázist”, a „sötétzöld szőnyeget”, amit „hívogat”, vagy az „élet táncát” járó ludakat meg a „szentély” hasonlatot a „világ káosza” ellenében. Az MI abból dolgozik, amiből tanul, és mi közhelyekkel etetjük." Moskát Anita műhelynaplójában arra keresi a választ, mit is tud vaójában ma a mesterséges intelligencia.

...
Nagy

Kölcsey még nem tartotta fontos versének a Hymnust, de később már büntettek érte

200 éves Kölcsey Hymnusa, ami egészen sokáig nem vált a magyarok hivatalos himnuszává. Mit énekeltünk előtte? Hogyan használták a Hymnust politikai célokra? És mi a közös a cseh, a lengyel és a magyar himnuszban? Érdekességeket gyűjtöttünk össze az évfordulóra.

Olvass!
...
Beleolvasó

Tolsztoj vakmerő katona volt, tapasztalatait beleírta a Háború és békébe

Lev Tolsztoj klasszikusa Gy. Horváth László új fordításában jelent meg ismét magyarul. Az orosz író élete során hivatásos katonaként is szolgált, ezért is tudott megrendítő hitelességgel írni a háborúról. Olvass bele a Háború és békébe!

...
Beleolvasó

Légrádi Gergely az apák és fiúk közé ékelődő pusztító hallgatást írja meg

Légrádi Gergely új regénye a mindent felemésztő hallgatás története, egy magába forduló, csorbult családfa rajza, melynek ágai meghajlanak a generációs traumák és a kimondatlanul maradt szavak súlya alatt. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Jhumpa Lahiri hőse nem a városban tévedt el, hanem a saját életében

A Mélyföld és A bajtolmács szerzőjének új könyve egy meg nem nevezett negyvenes nő portréja, aki megkérdőjelezi helyét a világban, ingadozik mozdulatlanság és mozgás, kötődés és a hosszú távú kapcsolatok elutasítása között. Olvass bele!

Hírek
...
Hírek

Rushdie első interjújában kolosszális erejű támadásról beszélt

...
Hírek

Kicserélték a nevetségessé vált Kölcsey-képet az irodalmi munkafüzeten

...
Podcast

Spáh Dávid: Nélkülünk is menne tovább a világ, ez vezet a kiégéshez

...
Zöld

Gillian Anderson mindent tudni akar a szexuális fantáziáidról

...
Hírek

Mesterséges intelligencia segítségével bukkantak rá Lope de Vega eddig ismeretlen darabjára

...
Gyerekirodalom

Rofusz Kinga a legjobb tíz között, shortlistre került az Otthon

...
Szórakozás

Ezek a szemétszállítók azt hitték, jó ötlet A Gyűrűk Urától lopni

...
Zöld

A magunkra kapott pólónk gyakran többet látott a világból, mint mi

...
Hírek

Závada Péter kapta idén a Cogito-díjat