Csányi Vilmos: A vírus jó példa arra, milyenek a hiedelmek

Csányi Vilmos: A vírus jó példa arra, milyenek a hiedelmek

Az őszi Margó Irodalmi Fesztiválon mutatták be Csányi Vilmos Kíváncsiságom története című új könyvét, a szerzővel Juhász Anna beszélgetett. Szóba került pályakezdés, szakmai áttörés, egy híres hal története, a közösségek szerepe és persze a vírus is. A beszélgetés most teljes egészében visszahallgatható, mi pedig pontokba szedtünk néhány érdekes megállapítást.

Nyitókép: Posztós János/Margó

ro | 2021. november 26. |
Csányi Vilmos
Kíváncsiságom története
Open Books, 2021, 365 oldal
-
  • Juhász Anna rámutatott, hogy a kötet (olvass bele ITT) 17 történetet tartalmaz, melyek a gyerekkortól kezdve engednek közel a tudóshoz, Csányi Vilmos ugyanakkor fontosnak tartotta kiemelni, ez nem életrajz, sokkal inkább egy elmefejlődés története – arról szól, hogy egy gyerek mit gondol a világról, és hogyan változik a világ.
  • Minden gyerek kíváncsi, és akinek a kíváncsiságát nem törik le, az marad egész életére.
  • A kíváncsiság eredetének az oka, hogy hagyják, hogy a gyerekek kérdéseket tegyenek fel, és amire tudnak, felelnek. Csányi Vilmos az édesapjától bármit kérdezhetett, életélménye, hogy hozzá mindig fordulhatott. Amikor neki lett fia, ugyanezt a világot próbálta felépíteni.
  • Pályáját utólag mindenki szépnek látja, pedig rengeteg kudarc érte, és kezdetben nem tűnt egy diadaltörténetnek. Viszont azt vallja, ha az egyik helyen bezárulnak az ajtók, kell keresni egy másikat.
  • Annak idején sokan elmebetegnek tartották, mert olyan területre ment, amihez nem is értett. Konrad Lorenz Nobel-díja után érdekes lett az etológia, ám a kezdet kezdetén alig volt könyv, ma pedig már bevonult a klasszikus tudományok közé. Őt viszont annak idején érdekelte a kialakuló tudomány, hogy „még semmi sincs”.
  • Két ember alakját idézte meg, akik nagy hatással voltak rá. Süle tanár úr volt az egyik, aki egyszer elmesélte, hogy az apja a vásárból a gyerekeinek (a tanárnak 14 testvére volt) egy-egy savanyúcukrot vitt haza, és még idős korában is meg tudta mondani, melyik testvére milyen színű cukrot kapott – Csányi ebből tanulta meg, mi a tisztes szegénység.
  • A másik meghatározó személyiség Szentágothai János volt, akit csodálatos embernek nevezett. Lenyűgöző volt vele beszélni, és nagyban befolyásolta Csányi gondolkodását a nyitottsága („Úgy éreztem, mintha az apámmal beszélgetnék”).
  • Gyerekkorában rengeteg állatuk volt (halak, békák, galambok, nyulak, cicák, bagoly, kecske), a beszélgetés során viszont a híres Zebulonról mesélt: ez egy óriás gurámi volt, amit Csányi már felnőttként mentett meg, igaz, mire hazaért vele, a hal elpusztult és újra kellett éleszteni. Ezután még 20 évig élt. Csak Csányitól fogadott el ennivalót, megismerte őt („Sosem gondoltam, hogy egy halnak lelke van, de neki volt”).
  • Amikor viselkedéskutatóként elkezdte a pályát, nem volt olyan folyóirat, ami olyan cikket közölt volna, ami az állatok érzéseiről vagy gondolkodásáról szólt volna. A 2000-es évekre mindez megváltozott. 2012-ben volt egy nagy neurobiológiai konferencia Cambridge-ban, az ott született deklaráció pedig leszögezte, hogy a gerinces állatok biztosan gondolkodnak, éreznek - akár az ember, csak az ember ezt komplikáltabban teszi.
  • A kutyákat a legkönnyebb rítusokra megtanítani, hiszen a kutyáknak pár alkalommal ismételt helyzet rítussá válni. Egy csoporthoz való alkalmazkodás kíván rítusokat.
  • A „kutyák szőrös gyerekek” mondás egy kísérletre vezethető vissza, melyet Csányi munkatársai végeztek, és azt vizsgálták, hogy a kutyák tanulási képessége olyan, mint a gyerekeké. Az erről szóló cikket elküldték a Science-nek, amely azzal a feltétellel hozta volna le, hogy egy szerkesztőjük megnézhesse a kísérletet. Végül megjelent a cikk, mégpedig egy négyoldalas szakmai riport kíséretében: az egyik külföldi kolléga írta ebben azt, hogy a kutyák szőrös gyerekek, amit ők azonnal fel is kaptak. (Erről a szakmai áttörésről Csányi Vilmos a nyáron készült interjúnkban is mesélt, ezt ITT találjátok.)
  • Az emberek imádnak közösségben lenni, bátorítani kell őket, hogy abban legyenek, mert a közösség jó.
  • Az internet szétterítette az embereket, mindenki egyedül ül a számítógépénél és beszél bele a világba, ezzel együtt viszont az internet össze is hozott embereket, és lehetővé tette, hogy új közösségek alakuljanak ki.
  • Az ember genetikai adottsága, hogy közösséget szervezzen, közösségben érezze jól magát.
  • A vírus jó példát ad arra, milyenek a hiedelmek: az elején például sokan tagadták a vírus létét, és rengeteg hiedelem élt a vakcinákkal vagy a maszkokkal kapcsolatban, ezek pedig sok követőre találtak.
  • Csányi szerint egy kis közösségben egy óra alatt tisztázódnának az ilyesfajta hiedelmek, 8 milliárd ember esetében viszont minden lassabban megy, ezt tudomásul kell venni, hiszen nehéz eldönteni, hogy az adott információból mi igaz.

Kapcsolódó cikkek
...
Beleolvasó

Csányi Vilmost már gyerekként beszippantotta a kémia csodavilága

A Kíváncsiságom története Csányi Vilmos kérdésekkel teli életén vezeti végig az olvasót, megismerhetjük belőle tudományos pályájának legfőbb állomásait és az utat, ami elvezette ebbe az irányba. Olvass bele!

...
Nagy

Csányi Vilmos: Sokszor kell felállni azért, hogy az ember szabad maradjon

Az eredendő tudásvágyról, az állatok érzéseiről és gondolkodásáról, valamint az emberi hiedelemrendszerekről és egy Zebulon nevű halról is szó esett tegnap Csányi Vilmos új könyvének margós bemutatóján. A Kíváncsiságom történetéről Juhász Anna kérdezte az etológust.

...
Nagy

Csányi Vilmos: Az emberiség magába révedt, de ez el fog múlni gyorsan

Az emberiségnek fontos lenne, hogy találjon egy nagy közös pozitív célt – vallja Csányi Vilmos. A Széchenyi-díjas etológussal a hiedelmek pozitív szerepéről, a járványt övező információhiányról és az érzelmi alapú döntésekről beszélgettünk.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Jordán Ferenc: Nem az a lényeg, hogy megjósoljuk a Föld jövőjét, hanem hogy alkalmazkodjunk [Podcast]

Litkai Gergely zöld podcastjének vendége Jordán Ferenc ökológus, akivel tavalyi nagy sikerű, Az ember vége a természet esélye című könyve apropóján beszélgettek.

...
Zöld

Túlélés vagy tanulás? John Holt könyve az iskolai kudarcok meglepő okait mutatja be – Olvass bele!

Miért jelent kudarcélményt sok gyerek számára az iskola? Olvass bele John Holt könyvébe!

...
Zöld

UFO-invázió nem lesz, de arrogáns azt gondolni, hogy egyedül vagyunk – Podcast Rab Árpád jövőkutatóval

Litkai Gergely a Bookline Zöld új podcastjében Rab Árpád jövőkutatóval beszélget Jane McGonigal Elképzelhető című könyvéről. 

Kiemeltek
...
Nagy

Bánhidi Lilla: Elfordítja a fejét

„Indulás előtt mindig van szex. Olyan, mint érkezés után a közös reggeli, nem fontos, milyen, csak legyen.” Bánhidi Lilla A töltőm ott maradt címmel ír tárcasorozatot a Könyvesen. Ez a negyedik rész.

...
Nagy

Nádasdy Ádám: Úgy írtam a halál küszöbén, mint a gyerek, aki mondogatja magának, nem lesz baj

Bemutatták Nádasdy Ádám tizedik, Billeg a csónak című verseskötetét. A beszélgetésen szóba került a humorizálás és a komolyság, de az emlékek és a halál lehetősége is.

...
Nagy

Görcsi Péter: Szerettem volna, hogy a regényem azoknak a szócsöve legyen, akik elhagyják Magyarországot

Ahol most élek, az az otthonom, Magyarország meg a hazám - mondja Görcsi Péter, akivel íróvá válásról, önéletrajziságról, kivándorlásról és irodalomról is beszélgettünk.

Olvass!
...
Beleolvasó

Így ír Nádas Péter nyelvén Szvoren Edina – Olvass bele!

A Kérődző Kronosz pastiche-aiban ismert írók stílusokra ismerhetünk rá újfajta szemszögekből. Hiszen a szövegek egyszerre viselik magukon Szvoren Edina és a kiválasztott szerzők stílusjegyeit.

...
Beleolvasó

Ha nem sikerül örököst szülnie, talán túl sem éli a pokoli házasságot – Olvass bele a Hamnet szerzőjének új regényébe!

Az Egy házassági portré lapjain Maggie O'Farrell ezúttal a reneszánsz Itália sokszínű világát kelti életre. Olvass bele a regénybe!

...
Beleolvasó

Olvass bele Benedek Miklós mellbevágóan őszinte vallomásába!

Megannyi sikeres szerep után Benedek Miklós a legnagyobb kihívással birkózott meg: saját magáról, a saját életéről mesélt.

Hírek
...
Hírek

Ki lesz 2024 legjobb elsőkönyvese, a Margó-díjas? 

...
Gyerekirodalom

Rókazsolt és Petőfi is az Év Gyerekkönyve Díj diákzsűrije által legjobbnak tartott könyvek között

...
Hírek

Sophie Kinsella új kisregényét az agydaganata inspirálta

...
Hírek

Tompa Andrea is az Erzsébetvárosi Irodalmi Ösztöndíj 2024-es nyertesei között

...
Szórakozás

5 Coldplay-dal, amik segítenek megérteni a szívdobbanásainkat és az univerzumot

...
Szórakozás

Blake Lively és Colleen Hoover azt ígéri, az It Ends With Us-film hű lesz a könyvhöz