Csányi Vilmos: A vírus jó példa arra, milyenek a hiedelmek

Csányi Vilmos: A vírus jó példa arra, milyenek a hiedelmek

Az őszi Margó Irodalmi Fesztiválon mutatták be Csányi Vilmos Kíváncsiságom története című új könyvét, a szerzővel Juhász Anna beszélgetett. Szóba került pályakezdés, szakmai áttörés, egy híres hal története, a közösségek szerepe és persze a vírus is. A beszélgetés most teljes egészében visszahallgatható, mi pedig pontokba szedtünk néhány érdekes megállapítást.

Nyitókép: Posztós János/Margó

ro | 2021. november 26. |
Csányi Vilmos
Kíváncsiságom története
Open Books, 2021, 365 oldal
-
  • Juhász Anna rámutatott, hogy a kötet (olvass bele ITT) 17 történetet tartalmaz, melyek a gyerekkortól kezdve engednek közel a tudóshoz, Csányi Vilmos ugyanakkor fontosnak tartotta kiemelni, ez nem életrajz, sokkal inkább egy elmefejlődés története – arról szól, hogy egy gyerek mit gondol a világról, és hogyan változik a világ.
  • Minden gyerek kíváncsi, és akinek a kíváncsiságát nem törik le, az marad egész életére.
  • A kíváncsiság eredetének az oka, hogy hagyják, hogy a gyerekek kérdéseket tegyenek fel, és amire tudnak, felelnek. Csányi Vilmos az édesapjától bármit kérdezhetett, életélménye, hogy hozzá mindig fordulhatott. Amikor neki lett fia, ugyanezt a világot próbálta felépíteni.
  • Pályáját utólag mindenki szépnek látja, pedig rengeteg kudarc érte, és kezdetben nem tűnt egy diadaltörténetnek. Viszont azt vallja, ha az egyik helyen bezárulnak az ajtók, kell keresni egy másikat.
  • Annak idején sokan elmebetegnek tartották, mert olyan területre ment, amihez nem is értett. Konrad Lorenz Nobel-díja után érdekes lett az etológia, ám a kezdet kezdetén alig volt könyv, ma pedig már bevonult a klasszikus tudományok közé. Őt viszont annak idején érdekelte a kialakuló tudomány, hogy „még semmi sincs”.
  • Két ember alakját idézte meg, akik nagy hatással voltak rá. Süle tanár úr volt az egyik, aki egyszer elmesélte, hogy az apja a vásárból a gyerekeinek (a tanárnak 14 testvére volt) egy-egy savanyúcukrot vitt haza, és még idős korában is meg tudta mondani, melyik testvére milyen színű cukrot kapott – Csányi ebből tanulta meg, mi a tisztes szegénység.
  • A másik meghatározó személyiség Szentágothai János volt, akit csodálatos embernek nevezett. Lenyűgöző volt vele beszélni, és nagyban befolyásolta Csányi gondolkodását a nyitottsága („Úgy éreztem, mintha az apámmal beszélgetnék”).
  • Gyerekkorában rengeteg állatuk volt (halak, békák, galambok, nyulak, cicák, bagoly, kecske), a beszélgetés során viszont a híres Zebulonról mesélt: ez egy óriás gurámi volt, amit Csányi már felnőttként mentett meg, igaz, mire hazaért vele, a hal elpusztult és újra kellett éleszteni. Ezután még 20 évig élt. Csak Csányitól fogadott el ennivalót, megismerte őt („Sosem gondoltam, hogy egy halnak lelke van, de neki volt”).
  • Amikor viselkedéskutatóként elkezdte a pályát, nem volt olyan folyóirat, ami olyan cikket közölt volna, ami az állatok érzéseiről vagy gondolkodásáról szólt volna. A 2000-es évekre mindez megváltozott. 2012-ben volt egy nagy neurobiológiai konferencia Cambridge-ban, az ott született deklaráció pedig leszögezte, hogy a gerinces állatok biztosan gondolkodnak, éreznek - akár az ember, csak az ember ezt komplikáltabban teszi.
  • A kutyákat a legkönnyebb rítusokra megtanítani, hiszen a kutyáknak pár alkalommal ismételt helyzet rítussá válni. Egy csoporthoz való alkalmazkodás kíván rítusokat.
  • A „kutyák szőrös gyerekek” mondás egy kísérletre vezethető vissza, melyet Csányi munkatársai végeztek, és azt vizsgálták, hogy a kutyák tanulási képessége olyan, mint a gyerekeké. Az erről szóló cikket elküldték a Science-nek, amely azzal a feltétellel hozta volna le, hogy egy szerkesztőjük megnézhesse a kísérletet. Végül megjelent a cikk, mégpedig egy négyoldalas szakmai riport kíséretében: az egyik külföldi kolléga írta ebben azt, hogy a kutyák szőrös gyerekek, amit ők azonnal fel is kaptak. (Erről a szakmai áttörésről Csányi Vilmos a nyáron készült interjúnkban is mesélt, ezt ITT találjátok.)
  • Az emberek imádnak közösségben lenni, bátorítani kell őket, hogy abban legyenek, mert a közösség jó.
  • Az internet szétterítette az embereket, mindenki egyedül ül a számítógépénél és beszél bele a világba, ezzel együtt viszont az internet össze is hozott embereket, és lehetővé tette, hogy új közösségek alakuljanak ki.
  • Az ember genetikai adottsága, hogy közösséget szervezzen, közösségben érezze jól magát.
  • A vírus jó példát ad arra, milyenek a hiedelmek: az elején például sokan tagadták a vírus létét, és rengeteg hiedelem élt a vakcinákkal vagy a maszkokkal kapcsolatban, ezek pedig sok követőre találtak.
  • Csányi szerint egy kis közösségben egy óra alatt tisztázódnának az ilyesfajta hiedelmek, 8 milliárd ember esetében viszont minden lassabban megy, ezt tudomásul kell venni, hiszen nehéz eldönteni, hogy az adott információból mi igaz.

Kapcsolódó cikkek
...
Beleolvasó

Csányi Vilmost már gyerekként beszippantotta a kémia csodavilága

A Kíváncsiságom története Csányi Vilmos kérdésekkel teli életén vezeti végig az olvasót, megismerhetjük belőle tudományos pályájának legfőbb állomásait és az utat, ami elvezette ebbe az irányba. Olvass bele!

...
Nagy

Csányi Vilmos: Sokszor kell felállni azért, hogy az ember szabad maradjon

Az eredendő tudásvágyról, az állatok érzéseiről és gondolkodásáról, valamint az emberi hiedelemrendszerekről és egy Zebulon nevű halról is szó esett tegnap Csányi Vilmos új könyvének margós bemutatóján. A Kíváncsiságom történetéről Juhász Anna kérdezte az etológust.

...
Nagy

Csányi Vilmos: Az emberiség magába révedt, de ez el fog múlni gyorsan

Az emberiségnek fontos lenne, hogy találjon egy nagy közös pozitív célt – vallja Csányi Vilmos. A Széchenyi-díjas etológussal a hiedelmek pozitív szerepéről, a járványt övező információhiányról és az érzelmi alapú döntésekről beszélgettünk.

KÖNYVES ADVENT
...
Könyves Advent

Ezeket a fantasy és sci-fi könyveket tedd a fa alá karácsonykor 

...
Könyves Advent

A randizás új tudománya, avagy miért a nőkön múlik

...
Könyves Advent

Archetipikus szereplők, modern családi dinamikák és identitáskeresés Tasnádi István Héraklész regényében

Még több olvasnivaló
...
Kritika

Nem az életkorunk, hanem a stigmatizáció ellen kellene küzdenünk

Hogyan érhető el a kiegyensúlyozott időskor? Milyen folyamatok zajlanak bennünk az életközép során és utána? Miért szükséges mindenképpen szembemenni az életkorral kapcsolatos előítéletekkel, az ageizmussal? Ezeket a kérdéseket járja körbe Tisza Kata új könyve, amelynek témája a szerethető öregedés.

...
Nagy

Kreatív Európa: Megunt szerelmek, kihűlt kapcsolatok Ciprustól Norvégiáig

Sorozatunkban ezúttal szerelmi csalódások, párkapcsolati unalom, kihűlt házasságok és újrakezdés a téma más-más perspektívából, különböző stílusban, Európa legjobb kortárs szerzőinek tollából.

...
Nagy

Karen Dionne: Sokaknak lehetett már dolga pszichopatával anélkül, hogy tudtak volna róla

A lápkirály leányának írója, Karen Dionne az új regényében, A bűnös nővérben a gyermekkori pszichopátiát a családtagok nézőpontjából vizsgálja. A szerzőt inspirációkról, motivációkról, váltott nézőpontokról és a pszichopátiáról kérdeztük.

...
Alkotótárs

André Ferenc: Antropocén ima [Mastercard® – Alkotótárs]

Czakó Zsófia és André Ferenc nyerte az első alkalommal átadott Mastercard® – Alkotótárs ösztöndíjat. Levelezésbe kezdtek, aminek negyedik darabját olvashatjátók most, mégpedig André Ferenctől.

...
Kritika

Annie Ernaux irodalmi fényképalbumba sűrítette az élet illékonyságát

„Eltűnik majd az összes kép” – ezzel a mondattal nyit Annie Ernaux Évek című könyve, amely akár egy régi fényképalbum, úgy tárja elénk egy élet szakaszainak változásait és az elmúlt évtizedek nagy korszakváltó pillanatait. A kortárs francia irodalom egyik legjelentősebb írójának rendhagyó önéletírása a hét könyve. 

...
Kritika

A Termőtestek gombái a horror valódi természetét leplezik le

Sepsi László új regényében a drogpiacért folytatott küzdelem mögött olyan erők mozdulnak meg, amik túlmutatnak ez embercentrikus valóságunkon. Sepsi nyomasztó víziójában a horror nagyon is aktuális kérdéseket feszeget. A Termőtestek a hét könyve.

Olvass!
...
Beleolvasó

Mi volt a magyar irodalom legbunkóbb beszólása?

Vajon elszavalta-e Petőfi a Nemzeti dalt 1848. március 15-én? Honnan származik az Arany Jánosnak tulajdonított mondás, hogy „gondolta a fene”? A Margó-díjas irodalomtörténész, Milbacher Róbert új könyvének célja népszerűsíteni az irodalomtörténeti szakma megállapításait, legújabb eredményeit egy-egy rejtélyen keresztül. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Kísérjük el Horthy Miklóst Szellő nevű lován a Gellért Szállóhoz!

A Hosszúlépés Budapesten című könyv négy, fotelből és valóságban is lesétálható séta segítségével mutatja be a Fővárost. 

...
Beleolvasó

Gabriel García Márquez Macondójában sosem akar elállni az eső

A világ legszebb vízihullája Gabriel García Márquez novelláiból válogat, történeteiben pedig különcök és átlagemberek végtelenül szomorú, teljesen hihetetlen és nagyon ismerős történeteit követhetjük nyomon.

...
Beleolvasó

Esterházy Miklós mesés történetei kalauzolnak el az Öreghegyen

Mintha Lázár Ervin varázslatos világát idézné Esterházy Miklós történetfüzére: meséi gyerekeknek és olyan felnőtteknek szólnak, akik nem felejtették el teljesen, hogy ők is voltak gyerekek. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Knausgard a tetűről, a magányról és Van Gogh-ról is ír új könyvében

A magyar olvasók idén vehették kezükbe Karl Ove Knausgard nagyszabású Harcom című sorozatának záró darabját, most pedig egy újabb KOK-széria indul, ez az Évszakok. Olvassatok bele az Őszbe!

...
Beleolvasó

Marianne Fillenzt barátja, Karl Popper is arra biztatta, hogy válassza a kutatást

A Tények és tanúk-sorozat új kötetében Marianne Fillenznek, az idegrendszer híres kutatójának memoárját olvashatjuk, valamint baráti levelezését Karl R. Popper filozófussal. Olvass bele!

Hírek
...
Írd meg Európát!

Írd meg Európát, és nyerj egy Kindle-t tele könyvekkel!

...
Kritika

Nem az életkorunk, hanem a stigmatizáció ellen kellene küzdenünk

...
Hírek

Csányi Vilmos: A vírus jó példa arra, milyenek a hiedelmek

...
Hírek

Pilinszky-verset dolgozott fel a Meg Egy Cukorka

...
Hírek

Az izlandiak még mindig sokat olvasnak, de a statisztikát a nők húzzák fel

...
Nagy

Austen hősnőjének pusztán szórakozás, ami másnak az élet maga [Az Austen-projekt]

...
Hírek

Lomb Kató játéknak, megfejtendő keresztrejtvénynek tekintette a nyelvet

...
Gyerekirodalom

Zalán Tibor a Mesemúzeum új kulcsőre

...
Hírek

A Tandori Dezső és Ágnes hagyaték az Apor Vilmos Katolikus Főiskolára került