Belendült az MI: Shakespeare-rel, Austennel és Szókratésszel is csetelhetsz

sa | 2023. január 17. |

A mesterséges intelligencia fejlődésének egyik nagy, ha nem a legnagyobb kérdése, hogy képes-e elérni az emberi gondolkodás szintjét és minőségét. Más szavakkal, mikor tud megtéveszteni a gép, hogy azt higgyük, emberrel van dolgunk (nagyjából ez a Turing-teszt lényege is).

Az összes Shakespeare-drámát illusztrálta egy mesterséges intelligencia

A szoftver szöveg alapján készít képeket.

Tovább olvasok

Ennek egyfajta primitív verzióját már látjuk például ügyfélszolgálatos botoknál, amik a kérdéseinket analizálva igyekeznek releváns választ adni az egyszerűbb problémáinkra. Az már egy sokkal szórakoztatóbb és izgalmasabb irány, amikor például az MI segítségével történelmi személyiségekkel beszélgethetünk.

Az embert tartjuk nagy művésznek, aztán egyszer csak egy gép kapja a festészeti díjat?
Az embert tartjuk nagy művésznek, aztán egyszer csak egy gép kapja a festészeti díjat?

Ez a jövő már közelebb van, mint gondoljuk. Marcus du Sautoy matematikus A kreativitás kódja - Hogyan tanul a mesterséges intelligencia írni, festeni, gondolkodni című könyvében azt vizsgáltja, hogyan tanítható a gép arra, hogy önállóan kreatívvá váljon.

Tovább olvasok

A New York Times nyomán az Open Culture ír a Character.AI nevű új oldalról, ahol a felhasználók olyan hírességekkel “beszélgethetnek”, mint Erzsébet királynő, William Shakespeare, Szókratész, vagy akár Karl Marx, esetleg Albert Einstein.

Például megkérdeztem Jane Austent, melyik regényét szereti jobban:

-

Aztán kértem tőle egy tanácsot a szerelemről, és a válaszát olvasva rákérdeztem, tapasztalt-e ilyen szerelmet. Ott az MI vétett egy kis hibát, és Jane a férjéről beszélt, mire rákérdeztem, hogy dehát nem is házasodott meg. Értékelem az eleganciát, amivel a gép kijött a helyzetből:

-

Még Jane-nel beszélgetve bekapcsoltam a hang funkciót, így nemcsak olvashattam, hanem hallhattam is a válaszait. Ez a funkció akkor vált csöppet kiábrándítóvá, amikor Tony Stark és Szókratész is ezen a semleges női hangon szólalt meg. Mindenesetre megtudtam, hogy az MI Szókratész szerint Platón ugyan túlzott itt-ott, de egészen elfogadható képet festett róla (mármint Szókratészről).

Mindent összevetve a Character.AI nem hibátlan, de jópofa szórakozás egy kávé mellett, vagy amikor egy januári hétköznapon a hó helyett megint eső esik, és a kinti szürkeség nem varázslatos, csak nyirkos és álmosító.



Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

A mesterséges intelligencia egy nap az elektromossággal felérő változást idéz majd elő

Olvass bele Martin Ford jövőkutató könyvébe!

...

Az összes Shakespeare-drámát illusztrálta egy mesterséges intelligencia

A szoftver szöveg alapján készít képeket.

...

Kazuo Ishiguro szerint a mesterséges intelligencia újfajta irodalmat hozhat el

A Nobel-díjas írónak nemrég jelent meg angolul új regénye, a Klara and the Sun, amelynek narrátora egy robot. 

Kiemeltek
...

Nem a természet mellett, hanem a természet részeként kellene léteznünk – Miczhaletzky Luca: Zöld lélekkel

Hogyan lehet újrakapcsolódni a természethez? Elolvastuk Michaletzky Luca ökopszichológus könyvét.

...

Életre szóló szerelem és igazságos világ csak a mesékben létezhet – Török Ábel a TBR podcastben

Nehezebb az erőszakról írni, mint a szépségről? És miért felünk a reménytől? Török Ábel a TBR vendége.

...

Szendrői Csaba: Az egyik pillanatban a halálról éneklek, a másikban szóvicceket mondok

Hamarosan megjelenik Szendrői Csaba (alias dr. Csendrői Szabi) új aforizma gyűjteménye. Interjú.

A hét könyve
Kritika
Amikor a szorongás rád rúgja az ajtót, és magadra hagy
Schillinger Gyöngyvér: Jobb napok (2. rész)

Schillinger Gyöngyvér: Jobb napok (2. rész)

Hogyan lehet feldolgozni a halált, és mit tehet az ember, ha túl sok lesz az élet? Schilliger Gyöngyvér Jobb napok című tárcasorozatának második része.

„A punkok nem haltak meg, csak gyereket nevelnek” – interjú Garam-Nagy Kata költővel

„A punkok nem haltak meg, csak gyereket nevelnek” – interjú Garam-Nagy Kata költővel

Garam-Nagy Kata hisz benne, hogy a punkság, a lázadás és a szexuális szabadság nem válik semmivé a gyerekszüléstől. Interjú.

Szerzőink

Schillinger Gyöngyvér
Schillinger Gyöngyvér

Schillinger Gyöngyvér: Jobb napok (2. rész)

Takács Dalma
Takács Dalma

Nem a természet mellett, hanem a természet részeként kellene léteznünk – Miczhaletzky Luca: Zöld lélekkel

Hírek
...

Bödőcs Tibor ajánlja a Sátántangót: A történet rosszul kezdődik, és szörnyen végződik

...

Netflix-sorozatként éled újra az Édentől keletre – kijött az első előzetes

...

Indul a jelentkezés: legyél te a Mastercard – Alkotótárs új ösztöndíjasa!

...

Könyvvel tér vissza a Klasszik Lasszó irodalmi-zenés csapat

...

„Ne hazudjatok” – Krasznahorkai László üzenete a kilencvenes évekből

...

„Elnézést kérni a puszta létezésért. Hogy lehet így élni?” – jön Csepelyi Adrienn új novelláskötete