Bosszú, szerelem, reneszánsz: Petőfi és Bonfini is kalapács alatt

A kortársak nem becsülték A hóhér kötelét

Petőfi egyetlen regényét 1846-ban, a szülei szalkszentmártoni fogadójában írta meg. A hóhér kötele a Petőfi által fordított külföldi romantikus művek hatását viseli magán, és bár a kortársak szemében sem tartozott a legsikerültebb munkák közé, egyedüli regényként mégis említésre méltó a költő életművében.

A regényben egy hetvenéves aggastyán, Andorlaki Máté mondja el élete történetét: a fiatal Andorlaki szerelmes Rózába, de házasságát megakadályozza a barátjából vetélytárssá lett gazdag Ternyei Boldizsár – szerelem, gyűlölet, bosszú, vérmes fordulatok várnak az olvasóra.

A regényt Petőfi az 1845-ös év csalódásainak hatása alatt, az önmagával és a világgal való meghasonlása időszakában írta, általában ezzel szokták magyarázni a művét jellemző sötét színeket. Margócsy István szerint a regényt hiba lenne ugyanakkor csak egy múló válság eredményének tekinteni, hiszen hasonlóan „szélsőségekre törő műveket” később is írt a költő.

Más vélemény szerint a műben okkult, rózsakeresztes szimbolika rejlik. Hamvas Levente Péter Tündérasszony vitriolban ‒ Alkímiai és rózsakeresztes vonatkozások a János vitézben című tanulmányában alkímiai allegóriának tekinti és részletesen elemzi a János vitézt  – és mellette az egyetlen másik, hasonló Petőfi-műként A hóhér kötelét említi, ami alkímiai-rózsakeresztes utalásokat rejt. 

A regény 1846-ban Pesten jelent meg félbőr kötésben és 155 oldalon, és az első kiadásnak ez a példánya a tulajdonosi pecsét szerint Hartleben Konrád Adolf tulajdona volt.

Petőfi hatása ma is élő és szerteágazó - ez derült ki az évfordulós körkérdésünkre adott válaszokból [Petőfi200]

Lezárult a Petőfi-bicentenárium alkalmából indított sorozatunk, tíz kortárs költő és író válaszolt a kérdéseinkre. 

Tovább olvasok

Az Arany Bibliától Bonfini történetírásáig

Az először 1897-ben megjelenő Klasszikus Arany Biblia I-II. (Az üdvnek ó- és új-szövetségi történelme rendszeres előadásban I-II. (egységes külön kötetekben) volt az első olyan hazai bibliakiadás, amelyet színes képekkel illusztráltak.

A Szentírás szövegének elbeszélő átiratát, valamint a Bibliára vonatkozó történelmi és teológiai ismereteket is közlő kötetpár igazi jelentőségét az egész oldalas, színes illusztrációk: a híres festők (például Tiziano, Rubens, Raffaello, Leonardo Da Vinci, Rembrandt, stb.) bibliai eseményeket megjelenítő képeinek reprodukciói adták. A páratlan díszmű rangját tovább emelte, hogy abban a címlap „a legszebb Korvin-Kodexek egyikének hű mása”. 

Bőr díszkötés, gazdag aranyozás, a címfedél sarkainál veretes, rézből készült, kőberakásos díszek – és összesen 126, klasszikus mesterek alkotásai után készült, színes (hártyapapírral védett) – képtábla – a kétkötetes Arany Biblia kiállításában is ritkaság.

Szenczi Molnár Albert (Szenc, 1574. augusztus 30. – Kolozsvár, 1634. január 17.) református lelkész, nyelvtudós, filozófus, zsoltárköltő, egyházi író, műfordító, korának nemzetközi hírű tudósa volt. Sokoldalú munkásságából kiemelkednek a református magyarság számára készített zsoltárfordításai, a Károlyi-biblia javított kiadása, Kálvin Institutiójának és a heidelbergi káténak a magyar nyelvre való átültetése, továbbá latin szótára és latin nyelven írt magyar nyelvtana.

Szenci Molnár 1600-tól Herbornban teológiát és filológiát tanult. Többek között itt került kapcsolatba Johann Piscator teológussal és bibliafordítóval, aki nagy hatással volt rá.

Ezt követően az ő fejében is megfordult egy magyar nyelvű Biblia kiadásának a gondolata.

1608-ban megjelentette a Hanaui Bibliát, ami a Vizsolyi Biblia második, javított kiadása volt és tartalmazta Szenci Molnár 1607-ben megjelent Zsoltárkönyvét, valamint Kis Katekizmusát. Magyarországon és Németországban is nagyon kedvezően fogadták a művet.

A Hanaui Biblia hamar elfogyott, így 1612-ben Szenci Molnár megjelentette az Oppenheimi Bibliát (első ilyen kis méretű Biblia), mely méretnek köszönhetően csökkent a kiadvány ára és könnyen szállítható lett. „A Biblia ezen harmadik kiadásával olyan kötetet adott a hívek kezébe, amelyben együtt voltak olvashatóak a Biblia könyvei, a zsoltárok, a keresztény hit igazságai, valamint az egyházi szertartások formái és szabályai: a Psalterium után ugyanis beillesztette a magyar nyelvre fordított, teljes Heidelbergi Kátét és a pfalzi rendtartást” (P. Vásárhelyi Judit: Szenci Molnár Albert és a Vizsolyi Biblia új kiadásai. Előzmények és fogadtatás. Magyar Könyvszemle, 2007). Jelen kötet az Újtestamentumot és a Szent Davidnac soltari... c. zsoltároskönyvet tartalmazza, nincs benne az Ótestamentum. 

Antonio Bonfini (1427/1434?–1502) magyar történelmet feldolgozó, latin nyelvű művének teljes kiadása is előkerül az árverésen. Bonfini Mátyás király megbízásából, 1488-ban kezdett bele az eredetileg Rerum Hungaricum decades (A magyar történelem tizedei) című, reneszánsz szellemiségű történelmi munka megírásába, amelynek vezérfonala a Thuróczy-krónika volt.

A neves humanista közel egy évtizedig, 1497-ig dolgozott a művön, amely új fejezetet nyitott a magyar történetírásban, és évszázadokra meghatározta a magyar múltról való felfogást. A Rerum először 1543-ban jelent meg nyomtatásban, azonban ez a kiadás csak az első három tizedet tartalmazta. A teljes szöveg elsőként Zsámboky János (1531‒1584) humanista történetíró és filológus gondozásában, 1568-ban, Bázelben került kiadásra. A most felbukkant, 1690-es, kölni kiadású példány mindezen kiegészítéseket is tartalmazza. 

Az Antikvárium.hu aktuális online könyvárverésén további különleges vallástörténeti és könyvritkaságok között is lehet tallózni.

(Forrás és képek: Antikvárium.hu)