Könyvtilalmat oldottak fel a New York-i börtönökben

Könyvtilalmat oldottak fel a New York-i börtönökben

ro | 2022. augusztus 04. |

Az amerikai hatóságok feloldották azt a tilalmat, amely eddig lehetetlenné tette, hogy a New York-i börtönök fogvatartottjai elolvashassák Heather Ann Thompson Blood in the Water című könyvét, amelynek a témája az Attica börtönlázadás - írja az AP. A 2016-ban megjelent, Pulitzer-díjas kötet az 1971-es zendülést vizsgálja, melynek során 90-en megsérültek, 43-an pedig életüket vesztették.

Az Attica felkelés vagy zendülés az Egyesült Államok történetének legvéresebb börtönlázadása volt, melynek során a foglyok jobb életkörülményeket és politikai jogokat követeltek. 1971. szeptember 9-én az Attica büntetés-végrehajtási intézetben fogva tartott mintegy 2200 férfi közül 1281-en fellázadtak, és átvették az irányítást a börtön felett, 42 alkalmazottat túszul ejtve. Az ezt követő négynapos tárgyalás során a hatóságok a fogvatartottak 28 követelését elfogadták ugyan, de nem egyeztek bele a börtön elfoglalásáért való büntetőjogi felelősségre vonás alóli teljes kegyelemre, illetve az intézet igazgatójának eltávolítására vonatkozó követelésekbe. Nelson Rockefeller kormányzó utasítására az állami rendőrség visszavette a börtön irányítását. Amikor a felkelés véget ért, 43 ember meghalt, köztük 10 büntetés-végrehajtási tiszt és civil alkalmazott, valamint 33 rab. (Wikipedia)

A szerző még áprilisban perelte be New York állam büntetés-végrehajtási intézményeinek felügyeletét, pontosan azzal a céllal, hogy véget vessen a tilalomnak. A New York-i főügyészség ugyanakkor arra kérte a múlt héten az ügyben eljáró bírót, hogy utasítsa el a keresetet, miután a büntetés-végrehajtási intézményekben immáron lehetővé vált, hogy a fogvatartottak hozzájussanak a Blood in the Water puhafedeles kiadásához. Igaz, némi módosítással: a börtönbe került változatból ugyanis eltávolítottak két oldalt, amelyen a börtön térképe látható.

Néhány éve a Budapesti Fegyház és Börtön Kozma utcai létesítményében jártunk, ahol a könyvtárosok maguk is rabok. Arra voltunk kíváncsiak, hogy mit olvasnak azok, akiket több évre, vagy akár évtizedre rácsok mögé zártak, egyáltalán, szeretnek-e olvasni az elítéltek, és ha igen, mik a kedvenc könyveik? A teljes riportot itt tudjátok újraolvasni:

Mit olvasnak a rácsok mögött?
Mit olvasnak a rácsok mögött?
Tovább olvasok

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

A Mester és Margarita az orosz börtönök kedvenc olvasmánya

Bulgakov A Mester és Margarita című regénye a legolvasottabb könyv az orosz őrizetesek körében

...
Kritika

Egy orosz börtönben az első nap a legnehezebb, de a többi sem fáklyásmenet

Alekszej Navalnij szóvivője, Kira Jarmis regényben írta meg börtönélményeit: a Zárka egy tisztességesen megírt debütáló kötet lett, amelyben a szürreális szálak csak annyira meglepőek, amennyire az lehet, ha egy amúgy törvénytisztelő polgár egyszer csak a rácsok mögött találja magát.

...
Hírek

Kondor szerint otromba dolog a könyvmegvonás

Polc

Donatella Di Pietrantonio: Meg akartam érteni a szeretethiány következményeit

...

Veres Attila Magyarországai nem jó helyek az életre

...

Negyven év után egy padláson bukkantak rá Czene Béla festményeire

...

Az igazi író élet-halál vitára készteti az igazi olvasókat

...
A hét könyve
Kritika
Az egykori irodalmi botrányhős bámulatosan burjánzó trilógiát írt a komplett francia társadalomról és undergroundról
...
Szórakozás

„Egy ügynök, aki feldob” – Pajor Tamás

„Nem vagyok Frank Zappa, nem vagyok Franz Kafka / budai srác vagyok, bejárok Franzstadtba” – suttogja A keskeny úton című szerzeményében Pajor Tamás, aki a foglalkozását firtató kérdésemre dalszerzőként, prédikátorként, performerként, metafizikai munkásként és talpas gondolkodóként írja körül magát. Hívhatnánk persze szózenésznek is, hiszen a stand-upból, versből és a slam poetryből egy nyomokban Rejtő és Bereményi világára is emlékeztető, viszont csak rá jellemző előadói nyelvet alkotott.

Még több olvasnivaló
...
Nagy

2022 legjobb könyvei: 50-41.

Az év vége a számvetés ideje, így teszünk mi is: novemberben húztunk egy határt, és elkezdtük összegyűjteni a kedvenc olvasmányainkat. Szépirodalmi listánk szubjektív, és csak azokból válogattunk, amelyeket olvastunk, és amelyek megérintettek, felráztak, elgondolkodtattak, megnevettettek, megleptek minket. Így olvastunk mi 2022-ben.

...
Nagy

Heather Morris: Tartozunk a holokauszt túlélőinek azzal, hogy elmeséljük a történetüket

Heather Morrisnak az utóbbi években több holokauszt-témájú regénye is megjelent, és mindegyik kötetet túlélőkkel készült beszélgetések és kutatások alapozták meg. Az auschwitzi tetováló szerzőjével új könyveinek háttértörténetéről beszélgettünk, ő pedig mesélt az általa megismert túlélők bátorságáról, bűntudatáról, és azokról a nehéz emlékekről, amiket kötelességünk elmesélni az utókornak.

...
Kritika

A majdnem-élet receptje: egyedülálló anya reménytelen szerelemmel

A siker fokmérője ma a karrier és a boldog - kétszülős - családi élet. De mi van azokkal, akiknek egyik sem adatik meg? Bendl Vera első felnőtteknek szóló regényében nekik ad hangot: a nagy büdös semmiben lebegés állapotának, amit szeretünk átmenetinek hinni, de van, hogy nem lesz jobb. És a semminél már egy reménytelen szerelem is jobb. A Majdnem negyven a hét könyve. 

...
Nagy

A rómaiak is züllésről panaszkodtak, amikor a tekercseket felváltotta a lapozható könyv

A Papirusz számtalan ókori anekdotán és történelmi emléken keresztül elvezet az egyiptomi papiruszkészítő műhelyektől az alexandriai könyvtáron át a római rabszolgák másolóműhelyeiig. Hét érdekességet választottunk ízelítőül az ókori könyvek világából.

...
Nagy

Mohamed Mbougar Sarr az irodalom labirintusáról írt, és közben beleveszett a saját regényébe

Mohamed Mbougar Sarr szenegáli író akarata ellenére is szimbólummá vált: 31 évesen, első fekete-afrikai szerzőként nyerte el a legrangosabb francia irodalmi elismerést, a Goncourt-díjat. Paradox módon azzal, hogy neki ítélték a díjat, mintha belépett volna a saját regényének világába, amelyben az irodalmi elitet és intézményrendszert figurázta ki.

...
Nagy

Veres Attila: Igazából már csak a törvények és a pénz fog össze minket

A valóság helyreállítása és a The Black Maybe megjelenése apropójából beszélgettünk a humor szerepéről a feszültségépítésben, a kísérletező történetmesélő formákról, a sírkertszerű Magyarországról, reményről és reménytelenségről. Végül még olvasnivalót is ajánlott. Interjú.