A kutatóknak csaknem 14 évükbe telt, hogy fát növesszenek abból az ősi magból, amit a régészek az 1980-as évek végén találtak a barlangban. A „Sheba” névre keresztelt példány mostanra mintegy 3 méter magasra nőtt, ami azt jelenti, hogy a tudósok elkezdhetik leírni a tulajdonságait – és összevetni eredményeiket a bibliai feljegyzésekkel.
A Communications Biology nevű szaklapban szeptember 10-én megjelent tanulmány szerint DNS-, kémiai és radiokarbon-elemzéseket is el tudtak végezni a fán, hogy meghatározzák az eredetét.
Mit lehet már most tudni Shebáról?
A mag, amiből Sheba cseperedett, a tanulmány szerint valamikor Kr. u. 993 és 1202 között termett. Feltehetően egy olyan, mostanra kihalt fapopulációból származik, ami a mai Izrael, Palesztina és Jordánia területét magába foglaló Dél-Levante régió területén élt.
A kutatók szerint a teljesen kifejlett példány lehet a bibliai „tsori” forrása: ez egy olyan gyantás kivonat, egyfajta balzsam, amiről a Teremtés könyvében Jeremiásnál és Ezékielnél is a gyógyító hatása miatt írnak. A tudósok pedig régóta vitatkoztak róla, hogy mi lehetett – a tanulmány szerzői pedig úgy vélik, valószínűleg megfejtették a rejtélyt.
A vizsgálatok nyomán kiderült, hogy Sheba rendszertanilag a Commiphora nemzetséghez tartozik, ami a mirha- és tömjénfélék családjába (Burseraceae) tartozik, és körülbelül 200 ma is élő növényfajt foglal magában. A Commiphora növények főként Afrikában, Madagaszkáron és az Arab-félszigeten találhatók. Egyelőre nem világos, hogy a Sheba pontosan melyik fajhoz tartozik, mivel a fa még nem virágzott, és így nem termelt olyan szaporítóanyagot, amelyre a tudósoknak szükségük lenne a még alaposabb elemzések elvégzéséhez.
A nyitókép illusztráció. Fotó: Haley Black/Pexels
![A Manderley-ház asszonya modern gótikus regény és tökéletes Hitchcock-alapanyag [A nő hétszer]](https://konyvesmagazin.hu/file/slides/4/45339/fe_580_320_a_no_hetszer_manderley.png)
