800 éves kéziratra bukkantak, amely új megvilágításba helyezi Artúr-mondakört

800 éves kéziratra bukkantak, amely új megvilágításba helyezi Artúr-mondakört

Simon Eszter | 2021. szeptember 13. |

A Bristoli Egyetem egyik könyvtárosa 2019-ben egy olyan különleges kéziratra bukkant, amely új megvilágításba helyezi az egész Artúr király-mondakört. A könyvtáros éppen egy 16. századi könyvet tanulmányozott, amelynek lapjai között rábukkant az ó-francia nyelven írt pergamentöredékekre, amelyekből azonnal kiugrott egy szó:

Merlin

- írta az All That Interesting.

A kutatók két éve kezdtek bele a 800 éves szöveg fordításába, amelyet találóan Bristol Merlin névre kereszteltek. A munka során kiderült, hogy a szöveg az Artúr-mondakör egyfajta modern újraértelmezése, amelyben szó esik Artúr király és Claudas király harcáról, illetve Merlin reménytelen szerelméről, Viviane-ről - más néven A Tó Asszonyáról.  

„A Merlin-történeteknek ezek az apró töredékei rendkívül izgalmas leletek” – mesélte Leah Tether, a Bristoli Egyetem angol tanszékének professzora és az International Arthurian Society bristoli szervezetének elnöke, röviddel a szöveg felfedezése után. „A kézirat nemcsak új megvilágításba helyezi az eddigi ismereteinket, de hatással van olyan szövegekre is, amelyek később íródtak, és segíthet még jobban megérteni az Artúr-mondát”.

A kötet alapos vizsgálata során nyelvészek segítségével megállapították, hogy a szöveget Franciaország északi vagy északkeleti területén írták. A paleográfiai, azaz a kézírás elemzésével foglalkozó kutatások során pedig arra az eredményre jutottak, hogy a szöveg 1250-1275 között íródott, vagyis alig néhány évtizeddel 1225 után, amikor a mondát először papírra vetették. „Ez azt jelenti, hogy a Bristol-kézirat írója és az eredeti szöveg szerzője nagyjából egy generációhoz tartoztak” – mesélte Tether. 

A szöveg tanulmányozása során fény derült kisebb eltérésekre is az eredeti és a „modern” monda között. A legismertebb verzióban a varázslói képességekkel bíró Viviane három nevet ír az ágyékára, így akadályozva meg azt, hogy Merlin lefeküdhessen vele. A kevésbé ismert változatban a három nevet azonban egy gyűrűbe vésik, a két éve felbukkant verzió pedig még továbbmegy. Az ófrancia kéziratban szintén gyűrűbe vésik a neveket, de ez nemcsak Merlin közeledését gátolja, hanem azt is, hogy bárki is hozzászólhasson A Tó Asszonyához, vagyis nem esik szó semmiféle szerelmi száról Merlin és Viviane között.   

Úgy tűnik, van még mit tanulnunk az Artúr-mondakörről, sőt elképzelhető, hogy a Bristoli Egyetem könyvtára további meglepetéseket is tartogat. „A Merlin-szövegek rávilágítottak, hogy Bristolban mennyi ritka kézirat és könyvgyűjtemény van, főként a Központi Könyvtárban, ahol számos eddig még azonosítatlan kézirat vár felfedezésre” - mesélte Tether.

Forrás: Lithub, All That Interesting

Kapcsolódó cikkek
...
Szórakozás

A Zöld Lovag leszámol azzal, amit a hősiességről gondolunk

David Lowery az Artúr-mondakör világába kalauzol, filmje titokzatos és látomásos, és végre egy olyan fantasy, ami gondol is valamit a szövegről, amit feldolgozott.

...
Hírek

Arthur királyról szól a májusban megjelenő Tolkien-mű

...
Hírek

Kétnyelvű könyv navigál a legendák világában

Egy lengyel-magyar nyelvű könyvvel navigál hősi világokba Szabó Imola Julianna, aki maga illusztrálta a kötetet.

Olvass!
...
Beleolvasó

Tom Felton: Harry Potter és Draco Malfoy egyazon érme két oldala

A Harry Potter-filmek forgatásáról, felnövésről, barátságokról, a hírnév előnyeiről és hátrányairól is mesél önéletrajzában Tom Felton színész, akit Draco Malfoyként ismert meg a világ. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Szerhij Zsadan: Ezt a földet mától Ukrajnának nevezd!

Harkiv Hotel címmel jelent meg az ukrán Szerhij Zsadan kötete, melynek verseit Vonnák Diána válogatta és fordította magyarra. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Az elitiskola tanárának manipulációja a szülők életét sem kíméli

A saját érdekedben az iskolai közösségek olykor viszontagságos működésébe enged betekintést, ahol sokszor csupán egy szikra kell, hogy lángra lobbanjanak a lappangó indulatok. Olvass bele!

...
Kritika

Atwood varázstalanítja Odüsszeusz mítoszát

Margaret Atwood a Pénelopeia című kisregényében Odüsszeusz otthon hagyott feleségének szemszögéből meséli újra a jól ismert ókori történetet. A korabeli fake newstől, meg persze vértől és árulástól tocsogó kisregény alapjaiban nem változtat a jól rögzült Odüsszeusz-képen, de izgalmasan árnyalja azt. Ez a hét könyve.

Szerzőink

...
Sándor Anna

Az utolsó mohikánon nőttél fel, de ezeket nem tudtad

...
Kolozsi Orsolya

Tar Sándor a térképről leszorult helyek és emberek írója

...
Vass Norbert

„Kommunista volt-e Petőfi? Néger volt-e Kossuth?”

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Tar Sándor a térképről leszorult helyek és emberek írója

Tar Sándorról írt monográfiát Deczki Sarolta, akit az elesettek, a kiszolgáltatottak, a periféria írójaként is emlegetett szerző életéről és műveinek erőteljes hatásáról is kérdeztünk. 

...
Nagy

„Kommunista volt-e Petőfi? Néger volt-e Kossuth?”

A Petőfi-délibábok című programsorozat Petőfi politikai emlékezete a dualizmustól napjainkig című nyitórendezvényén kiderült, hogy az évek során Petőfi lobogó helyett sokaknak inkább dobogó volt: emelvény, amelyről ki-ki a maga hasznát remélve szónokolt.

...
Nagy

Fantasztikus írókat adtak a világnak, a britek mégsem falják a könyveket

Az angolok olyan szerzőket adtak a világnak, mint William ShakespeareAgatha Christie, Jane AustenCharles DickensJ. R. R. Tolkien, J.K. Rowling. Ezek alapján joggal hihetnénk, hogy az angolok a világ legnagyobb könyvfogyasztói, de tényleg így van? 

...
Kritika

Fakó lábujjak és parányi nők – Így szól a horror a nagyvilágban

Magyarul is olvasható az amerikai Valancourt kiadó nemzetközi antológiája, amiben Veres Attilától is jelent meg novella. A kötet történetei úgy mesélnek az emberi félelmek és szorongások egyetemességéről, hogy közben sokféle szerző, sokféle stílusában, sokféle horrortradícióhoz kapcsolódnak eredetien. Ez a hét könyve.

...
Nagy

Gurubi Ágnes: Szauna nap

Gurubi Ágnes a Szív utca című kötetével 2021-ben a top3-ban végzett a legjobb első prózakötetesnek járó Margó-díjért folyó versenyben. Volt értelme megőrülni című tárcasorozata mostantól egy évig olvasható a Könyves Magazinon. Ez az első rész.

...
Panodyssey

Závada Péter: Az új formákról

"A színház az elmúlt kétezerötszáz év során jelentős fejlődésen ment keresztül, és ma már olyan technológiák állnak rendelkezésünkre, melyek még huszonöt évvel ezelőtt sem léteztek. Mégis ahhoz, hogy számomra egy színházi előadás igazán inspiráló legyen, valami újat, eredetit és felforgatót kell mondania néző és színész relációjáról, olyasvalamit, ami mindent más perspektívába helyez." Závada Péter esszésorozata negyedik részében az új színházi formákról értekezik.