Hősi világokba, legendás időkbe navigál Szabó Imola Julianna új könyve, amely több szempontból különleges. A kötet ugyanis kétnyelvű, magyar és lengyel nyelven olvasható, illusztrációit pedig maga a szerző készítette.
A fülszöveg a következőképpen ír a kötetről:
Lengyel mondák, ódon babonák, átkok és gyógyulás. Amikor szentek és szirének, ördögök és rémek, királyasszonyok és farkasemberek járják a földet. Aztán elgurítanak egy-egy szép szót. Átkelünk velük Krakkó macskaköves hídjain, Varsó katakombáin, át a Wawel-hegy gyomrán. És a szél kifütyül a szánkon.
"Ha apám kutya lett volna, nem bántom. De apám pohár. Folyik a vörösbor."
A varázsigék mögül kiles az örökség: a méreg. A lápos lelkűek keresztje. Ami a napon majd szépen elillan. Illanjon is. Újrakarmolt meséivel az író a figurák alá világít. A szív tájaira. Sámántempó. Finom borzongás. Púpos madarak, északi alkuk, tűzüregek. Rejtek és fénytartalék.
Hiedelmeken innen és túl: élni tanít.
![„Anya egy szörnyeteg volt, de az én szörnyetegem” [A nő hétszer]](https://konyvesmagazin.hu/file/slides/4/46655/fe_580_320_a_no_hetszer_winterson_2.png)
