Art Spiegelmant tavaly sokkolta, amikor kiderült, hogy egy Tennessee-beli iskolai körzet betiltotta Pulitzer-díjas képregényét, a Maust. Utóbbi a szerző apjának, egy Amerikába került lengyel zsidó férfinak a visszaemlékezésein alapul, és arról szól, hogyan élte túl a holokausztot. A kötetben Spiegelman a zsidókat egérként, a nácikat pedig macskaként ábrázolta. A kötetet ráadásul meztelenségre hivatkozva tiltották be – például egy olyan kép miatt, amely a kádban fekve ábrázolta a szerző öngyilkos anyját.
A képregényt Amerika több iskolájában is tiltólistára tették, Missouriban pedig egy iskolakörzet vezetése a jövő héten dönt majd arról, hogy levegyék-e a polcokról Margaret Atwood A Szolgálólány meséje képregény-változatával, és Craig Thompson Blankets – Takarók című képregényével együtt. Utóbbi 2018-ban jelent meg magyarul, Rusznyák Csaba fordításában, a fülszöveg ezt írja róla: „A Takarók egy fiú felnőtté válásáról és a kreativitása kifejezéséhez szükséges magabiztosság megleléséről szól. Craig Thompson megkapó képregényes emlékirata a középnyugati Amerika téli vidékén játszódik: szépen meghúzott vonásokból áll össze a kisvárosi élet, a szigorú, fundamentalista keresztény gyermekkor és a magányos, érzelmileg zavaros tinédzserkor portréja.”
Egy Tennessee állambeli iskolai tanács tiltólistára tette Art Spiegelman holokauszt témájú képregényét. Egy egyetmi professzor válaszul ingyenes kurzust indít az érintett diákoknak.
Tovább olvasokSpiegelman most a PEN Americának nyilatkozott, és elmondta, hogy először el sem akarta hinni, amikor meghallotta a betiltások hírét, azt meg különösen szürreálisnak tartotta, hogy a meztelenségre hivatkozva akarják feketelistára tenni - először azt sem értette, miről beszélnek, hiszen a történetben egerekként ábrázolta a zsidó embereket. Spiegelman azt mondja, hogy elolvasta az iskolaszék találkozóján készült jegyzőkönyvet, amiből az derült ki számára, hogy a jelenlévők még csak nem is olvasták a képregényét. Az alkotó kifejtette azt is, hogy a könyvbetiltás nem az egyetlen fenyegetés, utóbbiból több is van, az emlékezet ugyanis rövid. Szerinte a világ több pontján visszatérőben van a fasizmus, ami talán sokaknak vonzó lehet, hiszen pluralizmusban, demokráciában élni – bármilyen tökéletlen is legyen az – sokak számára komplikált, és egy idő után feltámad a vágy az emberekben az egyszerűség iránt, és Spiegelman szerint a fasizmus talán ezt kínálja nekik.
A második világháború kegyetlenségeit és a holokausztot megszámlálhatatlanszor feldolgozták, bemutatták, de a Maus ott van a legjobb, legfelkavaróbb alkotások között.
Tovább olvasokA kérdésre, hogy vajon miért pont a képregények kerültek célkeresztbe, az alkotó kifejtette, hogy „van valami a képekben”, hiszen rögtön elérik az agyat, nem lehet blokkolni őket. Miután valaki látta őket, már nem lehet úgy tenni, mintha ez meg sem történt volna. A szavakkal ugyanakkor meg kell küzdenünk ahhoz, hogy megértsük őket. Viszont jelen kultúránk erősen vizuális alapú, a képernyőkön keresztül nagy mennyiségű vizuális információ zúdul ránk, és ezeket nem tudjuk kiszűrni. Spiegelman az interjúban kifejtette azt is, hogy a maga részéről nem kedveli a holokauszt szót, amely szó szerint teljesen elégő áldozatot jelent, de szerinte a szülei nem ajánlkoztak önként semmilyen efféle áldozatra. Ezzel együtt nem szereti a képregényt szót sem, szóval eléggé furán érzi magát, amikor művét holokauszt-képregényként definiálják. Hogy magát minek tekinti, arra csupán annyit válaszolt, hogy neurotikusnak – egy neurotikus rajzolónak.
