Orbán Balázs Székelyföld-köteteire és Széchenyi-ritkaságra is lehet licitálni egy aukción

Az erdélyi születésű néprajzkutató, Orbán Balázs (1829-1890) A Székelyföld leírása című műve 1868-71-ben jelent meg Pesten. Az első kötetet 1868-ban foghatták kezükbe az olvasók, és a folytatás nagyjából évente követte – de változatlanul fekete-fehér fametszetekkel és számos, szövegközi képpel. A háromkötetes mű felbukkanása rendkívül ritka, ezért nem véletlen, hogy már most nagy az érdeklődés iránta az Antikvárium.hu aktuális online árverésén.

Különleges díszkötet-sorozat is bekerült a jelenleg zajló árverés tételei közé, így Az Osztrák-Magyar Monarchia Írásban és Képben sorozat (a kiadás éve:1901). „Időtálló könyv-cziklusa marad ez a magyar könyvnyomtatásnak, mivel alapos papírra vetett többkötetes bemutatványa lett a gyönyörű és hatalmas Monarchiának" – írták megjelenésekor a kötetekről. A sorozat könyvdíszekkel és iniciálékkal, illetve rengeteg képpel és rajzzal veszi végig a Monarchia országait és tájait Bécstől Ausztrián át Magyarországig, majd Csehországtól egészen Dalmáciáig és Galíciáig.

Egy Széchenyi-különlegesség is szerepel a jövő vasárnapig tartó online könyaukción, ennek címe: Felszólítás. / Kötelező aláírás. A' pesti kikötőt illetőleg. Széchenyi István ebben arra kérte az embereket, hogy egy építendő pesti kikötő ügyében részvényeket jegyezzenek. A kiadványt 1843. június 22-én bocsájtotta ki a szerző magyar és német nyelven, amelyben szenvedélyesen érvelve leírja, hogy miért szükséges a pesti kikötő létesítése, továbbá ismerteti a társaság céljait és alapszabályait, illetve feltünteti az aláírók névsorát is. A szóban forgó kikötő megépítése végül nem valósult meg.

Sokkal régebbi az a kertészeti kötet, amely Pozsonyból származik. Az ismert szerző, Lippai János (1606–1666) botanikus, egyetemi tanár, gazdasági és kertészeti író egy naptár formájú mezőgazdasági útbaigazító könyvet írt, amely először 1661-ben jelent meg, majd több kiadást is megért. Lippai a legendás pozsonyi érseki kert növényeinek leírásával és az azokhoz kapcsolódó gyakorlati tanácsaival szerzett hírnevet. Művei érzékletes, olvasmányos stílusával és saját tapasztalatai alapján megírt gyakorlati útmutatásai a maguk idejében korszakalkotó, úttörő
munkáknak számítottak. Ezt a könyvét a római kori szerzők által készített naptárokhoz hasonlatosan készítette el, vagyis az egyes mezőgazdasági teendőket a hónapok rendjének megfelelően írta le - az állattenyésztés, a gyümölcs-, zöldség- és szőlőtermesztés munkáinak sorrendiségét, mi több a borkezelés időszerű teendőit –, méghozzá részletekbe menően. Tanácsokat ad a fák, vetemények, gabonák termesztéséhez és ültetéséhez, de foglalkozik a kártékony rovarok irtásával, a fák és vetemények betegségeivel, valamint az egyes füvek és virágok gyógyhatásával is.