"A regény nem hagyhatja ki csak úgy a háborút"

"A regény nem hagyhatja ki csak úgy a háborút"

A válságos időkben írt széppróza szerepéről írt hosszabb cikket a Guardianbe Ali Smith: a skót író híres arról, hogy az Évszakok-sorozatának könyvei nagyon erősen reflektálnak a jelen kihívásaira, legyen szó akár a Brexitről vagy a menekültválságról. Mostani cikkében mindenesetre egy íróbarátságon keresztül értekezik a válságok indukálta irodalmi reflexiókról.

ro | 2022. március 28. |

Nagy fájdalmat kábult érzés követ - ezzel az Emily Dickinson-idézettel (magyar fordítás: Hárs Jenő) kezdi Ali Smith a Guardianen megjelent cikkét, amely idézet egyúttal Claudia Durastanti Strangers I Know című memoárjának is mottója. Utóbbi felolvasásán Smith a napokban járt, közben pedig azon tűnődött, hogy korunk változásai (a Brexittől és a Trump-demagógia terjedésétől kezdve a koronavírus-járványon keresztül Putyin jelenleg is zajló háborújáig) milyen irodalmi átváltozásokat - ahogy ő fogalmaz: transzfigurációkat - követel majd.

Ali Smith eszmefuttatásának középpontjában egy irodalmi barátság áll, amely száz éve köttetett: Katherine Mansfield és Virginia Woolf először kizárólag munkaügyben találkoztak, ami eléggé gyümölcsözőnek bizonyult abból a szempontból, hogy Mansfield Woolf biztatására írta meg Előjáték című kisregényét. Barátságuk mindössze hat évig tartott, Mansfield ekkor ugyanis már beteg volt, bár még nem diagnosztizálták: tuberkolózisban szenvedett. Woolf szerkesztői életében mindenesetre nem volt megszokott, hogy mások, különösen más nők írását ennyire jónak találja - ami persze nem tartotta vissza a fanyar, kritikus megjegyzésektől; egyik naplóbejegyzésében például "felületes okosságot" vetett Mansfield szemére. Utóbbi ugyancsak nem kevés éllel fogalmazott, ha a Bloomsbury-körről volt szó, ugyanakkor megjegyezte azt is, hogy Virginia Woolf az, aki nagyon komolyan veszi az írást, nagyon egyenes ezzel kapcsolatban, és igazán érdekli is - Mansfield hozzátette: az ember ennél többet nem is várhat el. Mindkettőjük számára nagyon fontos volt ez a barátság, és nagyra tartották egymás írásait.

-

A Bloomsbury-kör angol írók, értelmiségiek, filozófusok és művészek csoportja volt a 20. század első felében, amely tagjai között tudta mások mellett Virginia Woolfot, John Maynard Keynest és E. M. Forstert. Bővebben itt>>

A törés Virginia Woolf Éjre nap című kötetének megjelenése után következett be: Mansfield döbbenten olvasta a könyvet, és a férjének írt haragos levelében azt kifogásolta, hogy az üzenete nem más, mint hogy a háborúra soha nem került sor. "A regény nem hagyhatja ki csak úgy a háborút" - vélte Mansfield, aki élesen kikelt az ellen is, hogy a regény arisztokratikusan fittyet hány mindarra, ami saját kis körén kívül történik. 1919 novemberében a kötetről írt kritikájában Mansfield ráadásul egy másik kor - a múlt - írójaként aposztrofálta Woolfot, és azt feszegette, hogy vajon a regény haldoklik-e mint műfaj. Ítélete a következő volt: ha meghal a regény, akkor át fogja adni helyét a kifejezés valamely új formájának; "ha él, el kell fogadnia egy új világ tényét". Ali Smith szerint amit Mansfield nem tudhatott, hogy az Éjre nap gyötrelem és lábadozás közepette született, és a háborús évek alatt Woolf számára egyfajta biztonságos helyet jelentett - nem csoda, hogy barátnője kritikája nagyon rosszulesett neki.

Később lassan oldódott a feszültség a két író között. 1920 végén Mansfield megírta neki Franciaországból (amely aztán a Woolfhoz intézett utolsó levelének is bizonyult), hogy milyen sokat jelentettek számára a látogatásai, és mennyire hiányoznak neki. "Te vagy az egyetlen nő, akivel szívesen beszélgetek a munkáról. Soha nem lesz más" - írta, bár nem rejtette véka alá azt sem, hogy tisztában van a köztük lévő törésvonalakkal. Virginia Woolf akkor már nyakig benne volt a következő könyvének írásában: ez lett aztán a Jacob szobája, amely bár nem foglalkozott közvetlenül a háborúval, hőse mégis ott halt meg. Hogy Katherine Mansfield olvasta-e valaha barátnője regényét, arról nincs semmiféle feljegyzés, nem tudjuk. 1923 januárjában Franciaországban meghalt. Woolf ezután írta meg az igazán nagy regényeit, Ali Smith szerint viszont eléggé levert volt. "Mi értelme az egésznek?" - írta naplójába. "Katherine nem fogja elolvasni."

"Nagy fájdalom: kábult érzés" - zárja cikkét Ali Smith.

Kapcsolódó cikkek
...
Kritika

Ali Smith: a világ kizökkent, de nincs veszve minden

Ali Smith a Télben mítoszok, népmesék, Dickens, Shakespeare és a jelenkori brit politika ellentmondásos történeteit felhasználva, beépítve és kifordítva mesél széthullásról, romlásról, újjákezdésről és reményről.

(Karácsonykor archív cikkeinkből válogatunk.)

...
Nagy

Ali Smith: Még azelőtt vágtam bele, hogy a Brexit szó létezett volna

Ali Smith Ősz című regénye az első lett az idei 50-es listánkon. A skót szerző írásban válaszolt a kérdéseinkre - szó esett a Brexitről, a brit pop-artról és még Ali Smith macskája is szóba került.

...
Nagy

10 érdekesség, amit talán nem tudtál Virginia Woolf életéről

140 éve született Virginia Woolf, a 20. századi modern irodalom egyik legfontosabb írója, a Mrs. Dalloway, az OrlandoA világítótorony és a Felvonások között szerzője. Születésének évfordulója alkalmából tíz érdekességet gyűjtöttünk össze az életéről.

ZÖLD - TERMÉSZETESEN OLVASOK
...
Zöld

Litkai Gergely: Mennyire vagyunk felelőtlenek a nukleáris anyagokkal? / A katasztrófa küszöbén

...
Zöld

Jane Goodall: A családomban női ágon öröklődik a bátorság

...
Zöld

Peter Wohlleben: Sok fa jelentősen csökkenthetné a magyar városok hőmérsékletét is

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Az izlandi Dan Brownt keresték, ezért megírta első krimijét Lilja Sigurðardóttir

Lilja Sigurðardóttir az izlandi krimi fontos szerzője, Csapda című regényét most fordították magyarra. Az éppen Budapesten tartózkodó szerzőt a regény kapcsán kérdeztük többek között a skandináv krimiről, írói rutinjáról, az izlandi társadalomról, kokaincsempészetről és homoszexualitásról. 

...
Panodyssey

Borda Réka: Hová lettek a tárgyak az irodalomból? [Tárgydilemmák]

"A szépirodalom persze az ember, nem a környezet nagy kérdéseit taglalja – mindazonáltal környezetünk nemcsak hogy nem elhanyagolható, hanem sok esetben minket meghatározó dolgok összessége, amelyek funkcióval való megtöltése képes színesíteni, mélységgel megtölteni az irodalmi alkotásokat. Elvégre tárgyaink és tereink mi magunk vagyunk: nincs civilizáció, ha mi, emberek nem alakítjuk környezetünket." Borda Réka Tárgydilemmák című esszésorozatának következő részében azt vizsgálja, hogyan és miért hiányzik a materialitás irodalmunkból.

...
Nagy

A Dreherek sikertörténetét csak az államosítás tudta megakasztani

A Dreher bejáratott márkanév Magyarországon, a mögötte meghúzódó család- és cégtörténet pedig legalább annyira színes, szerteágazó és fordulatokkal teli, mint az elmúlt durván kétszáz év magyar történelme. Iglódi Csaba első regénye, a Dreher-szimfónia négy tételben meséli el az egymást követő generációk felemelkedését.

...
Nagy

Gurubi Ágnes: Kőr Dáma

Gurubi Ágnes a Szív utca című regényével 2021-ben a top3-ban végzett a legjobb első prózakötetesnek járó Margó-díjért folyó versenyben. Volt értelme megőrülni című tárcasorozatának ez a harmadik része.

...
Kritika

Levélfolyamból bontakozik ki a Kner család megrázó és felemelő története

A magyar történelem egyik legtragikusabb korszaka elevenedik meg a Magvetőnél megjelent könyv lapjain, és a családregényszerű szövetet kirajzoló epizódok arról győznek meg, hogy kivételes szellemi és érzelmi kohézió fogta össze a Kner család egymást követő nemzedékeit.

...
Nagy

Pléh Csaba életútja a soha el nem fogyó kíváncsiság története

 A pszichológus-nyelvész a Magvető Kiadó Tények és tanúk sorozatában most megjelent Árnyak lapjain saját élettörténetét, tudományos pályafutását, és ezen keresztül a korszak pszichológiai és a nyelvészeti tudományos világát is bemutatja, miközben annak kiemelkedő alakjairól (munkatársairól, barátairól) is portrékat rajzol.

Hírek
...
Hírek

Darvasi László kapta idén az Artisjus Irodalmi Nagydíjat

...
Nagy

Az utolsó rózsa és a megvakult angyalok – Nyolc izgalmas könyvheti verskötetet ajánlunk

...
Gyerekirodalom

Távozik a Móra Kiadó főszerkesztője

...
Beleolvasó

A nagyszerűséget ragadja meg a mongolok uralta Kínában a lány, akinek a semmilétet jósolták

...
Hírek

Annie Ernaux életébe „bombaként” csapódott az irodalmi Nobel-díj

...
Hírek

Joanne Harris: A nők elleni erőszak megelőzésében segít, ha a fiúk lányokról is olvasnak

...
Hírek

Takács Zsuzsa és Takáts József kapta idén a Szinva Irodalmi Díjat

...
Panodyssey

Milyen történeteket mesél egy város vagy egy falu? Írd meg a Panodyssey pályázatára!

...
Szórakozás

Mi köze az Utódlásnak egy Pulitzer-díjas amerikai költőhöz?