"A regény nem hagyhatja ki csak úgy a háborút"

"A regény nem hagyhatja ki csak úgy a háborút"

A válságos időkben írt széppróza szerepéről írt hosszabb cikket a Guardianbe Ali Smith: a skót író híres arról, hogy az Évszakok-sorozatának könyvei nagyon erősen reflektálnak a jelen kihívásaira, legyen szó akár a Brexitről vagy a menekültválságról. Mostani cikkében mindenesetre egy íróbarátságon keresztül értekezik a válságok indukálta irodalmi reflexiókról.

ro | 2022. március 28. |

Nagy fájdalmat kábult érzés követ - ezzel az Emily Dickinson-idézettel (magyar fordítás: Hárs Jenő) kezdi Ali Smith a Guardianen megjelent cikkét, amely idézet egyúttal Claudia Durastanti Strangers I Know című memoárjának is mottója. Utóbbi felolvasásán Smith a napokban járt, közben pedig azon tűnődött, hogy korunk változásai (a Brexittől és a Trump-demagógia terjedésétől kezdve a koronavírus-járványon keresztül Putyin jelenleg is zajló háborújáig) milyen irodalmi átváltozásokat - ahogy ő fogalmaz: transzfigurációkat - követel majd.

Ali Smith eszmefuttatásának középpontjában egy irodalmi barátság áll, amely száz éve köttetett: Katherine Mansfield és Virginia Woolf először kizárólag munkaügyben találkoztak, ami eléggé gyümölcsözőnek bizonyult abból a szempontból, hogy Mansfield Woolf biztatására írta meg Előjáték című kisregényét. Barátságuk mindössze hat évig tartott, Mansfield ekkor ugyanis már beteg volt, bár még nem diagnosztizálták: tuberkolózisban szenvedett. Woolf szerkesztői életében mindenesetre nem volt megszokott, hogy mások, különösen más nők írását ennyire jónak találja - ami persze nem tartotta vissza a fanyar, kritikus megjegyzésektől; egyik naplóbejegyzésében például "felületes okosságot" vetett Mansfield szemére. Utóbbi ugyancsak nem kevés éllel fogalmazott, ha a Bloomsbury-körről volt szó, ugyanakkor megjegyezte azt is, hogy Virginia Woolf az, aki nagyon komolyan veszi az írást, nagyon egyenes ezzel kapcsolatban, és igazán érdekli is - Mansfield hozzátette: az ember ennél többet nem is várhat el. Mindkettőjük számára nagyon fontos volt ez a barátság, és nagyra tartották egymás írásait.

-

A Bloomsbury-kör angol írók, értelmiségiek, filozófusok és művészek csoportja volt a 20. század első felében, amely tagjai között tudta mások mellett Virginia Woolfot, John Maynard Keynest és E. M. Forstert. Bővebben itt>>

A törés Virginia Woolf Éjre nap című kötetének megjelenése után következett be: Mansfield döbbenten olvasta a könyvet, és a férjének írt haragos levelében azt kifogásolta, hogy az üzenete nem más, mint hogy a háborúra soha nem került sor. "A regény nem hagyhatja ki csak úgy a háborút" - vélte Mansfield, aki élesen kikelt az ellen is, hogy a regény arisztokratikusan fittyet hány mindarra, ami saját kis körén kívül történik. 1919 novemberében a kötetről írt kritikájában Mansfield ráadásul egy másik kor - a múlt - írójaként aposztrofálta Woolfot, és azt feszegette, hogy vajon a regény haldoklik-e mint műfaj. Ítélete a következő volt: ha meghal a regény, akkor át fogja adni helyét a kifejezés valamely új formájának; "ha él, el kell fogadnia egy új világ tényét". Ali Smith szerint amit Mansfield nem tudhatott, hogy az Éjre nap gyötrelem és lábadozás közepette született, és a háborús évek alatt Woolf számára egyfajta biztonságos helyet jelentett - nem csoda, hogy barátnője kritikája nagyon rosszulesett neki.

Később lassan oldódott a feszültség a két író között. 1920 végén Mansfield megírta neki Franciaországból (amely aztán a Woolfhoz intézett utolsó levelének is bizonyult), hogy milyen sokat jelentettek számára a látogatásai, és mennyire hiányoznak neki. "Te vagy az egyetlen nő, akivel szívesen beszélgetek a munkáról. Soha nem lesz más" - írta, bár nem rejtette véka alá azt sem, hogy tisztában van a köztük lévő törésvonalakkal. Virginia Woolf akkor már nyakig benne volt a következő könyvének írásában: ez lett aztán a Jacob szobája, amely bár nem foglalkozott közvetlenül a háborúval, hőse mégis ott halt meg. Hogy Katherine Mansfield olvasta-e valaha barátnője regényét, arról nincs semmiféle feljegyzés, nem tudjuk. 1923 januárjában Franciaországban meghalt. Woolf ezután írta meg az igazán nagy regényeit, Ali Smith szerint viszont eléggé levert volt. "Mi értelme az egésznek?" - írta naplójába. "Katherine nem fogja elolvasni."

"Nagy fájdalom: kábult érzés" - zárja cikkét Ali Smith.

Kapcsolódó cikkek
...
Kritika

Ali Smith: a világ kizökkent, de nincs veszve minden

Ali Smith a Télben mítoszok, népmesék, Dickens, Shakespeare és a jelenkori brit politika ellentmondásos történeteit felhasználva, beépítve és kifordítva mesél széthullásról, romlásról, újjákezdésről és reményről.

(Karácsonykor archív cikkeinkből válogatunk.)

...
Nagy

Ali Smith: Még azelőtt vágtam bele, hogy a Brexit szó létezett volna

Ali Smith Ősz című regénye az első lett az idei 50-es listánkon. A skót szerző írásban válaszolt a kérdéseinkre - szó esett a Brexitről, a brit pop-artról és még Ali Smith macskája is szóba került.

...
Nagy

10 érdekesség, amit talán nem tudtál Virginia Woolf életéről

140 éve született Virginia Woolf, a 20. századi modern irodalom egyik legfontosabb írója, a Mrs. Dalloway, az OrlandoA világítótorony és a Felvonások között szerzője. Születésének évfordulója alkalmából tíz érdekességet gyűjtöttünk össze az életéről.

AZ OLVASÓK ORSZÁGA
...
Nagy

Ha eltévedsz az információs dzsungelben, már nem hiszel el semmit - és pont ez a cél

...
Podcast

Hogyan teremthetünk jobb Magyarországot 2030-ra?

...
Nagy

A nőiesség kultusza még ma is sok nőt hátráltat az önmegvalósításban

Még több olvasnivaló
...
Kritika

Burjánzó csalánként gyűrűzik be a felnőtt életbe a gyerekkori abúzus emléke

A gyerekkori szexuális abúzusról és annak későbbi hatásairól szól Borda Réka első regénye, amelynek elbeszélője kisgyerekként válik nagybátyja áldozatává, de már fiatal felnőtt, mire előtörnek belőle az emlékek, és megkezdődik számára a feldolgozás folyamata. Az Égig érő csalán a hét könyve.

...
Gyerekirodalom

Szabó Tibor Benjámin: Megváltozott a világ és erőszakosabbak lettek a történeteink

Nyolc évvel az első EPIC megjelenése után Szabó Tibor Benjámin megírta a folytatást, amelynek rögtön a legelején elrabolnak valakit. A barátok versenyt futnak az idővel, miközben egy titokzatos szekta nyomait kutatják. Szabó Tibor Benjáminnal kötetek közti műfajváltásról, ökológiai zsákutcáról, irodalmi tetoválásokról és a hazai gengszterrap hatásáról is beszélgettünk.

...
Nagy

Katonatisztnek szánták, humanista író lett belőle - Ottlik Géza 110

Száztíz éve, 1912. május 9-én született Budapesten Ottlik Géza Kossuth- és József Attila-díjas író, műfordító, az Iskola a határon alkotója, többszörös magyar bridzsbajnok.

Hírek
...
Alkotótárs

Kiválasztották a Mastercard® Alkotótárs ösztöndíj 10 döntősét

...
Hírek

Nádas Péter a Világló részletekért elnyerte a Berman Irodalmi Díjat

...
Hírek

Meghalt Vangelis

...
Hírek

Megmenekült és megújult a Hévíz folyóirat

...
Szórakozás

Megvan, ki játssza Coriolanus Snow-t az Éhezők viadala előzményfilmjében

...
Hírek

Mi történne a világgal méhek nélkül?

...
Szórakozás

Julianne Moore főszereplésével készül az új Atwood-adaptáció

...
Hírek

Ősszel jelennek meg Alan Rickman naplói

...
Beleolvasó

Szeifert Natália Örökpanorámája egy képzeletbeli falu keletkezését és pusztulását kíséri nyomon

...
Hírek

Orbán Viktor a mindennapos olvasásra buzdít

...
Hírek

Libri-díj, Nick Cave-doksi, Irodalmi Diszkó [Programajánló]

...
Hírek

Margó: Idén is keressük a legjobb első prózakötetest!