Virginia Woolf a naplójában megírta, milyen az írók élete

Virginia Woolf a naplójában megírta, milyen az írók élete

Izgalmas cikk jelent meg a The New Yorkerben Virginia Woolfról. W. H. Auden írása többek közt azért is érdekes, mert 1954-es, tehát mindössze tizenhárom évvel azután született, hogy a Mrs. Dalloway írója öngyilkos lett. A szövegben szóba kerül Virginia Woolf naplója és a kultikus Bloomsbury-kör, de arról is szó esik, milyen volt a 20. század elején nőként az írói pályát választani.

Könyves Magazin | 2020. június 12. |

Talán már túl késő abban reménykedni, hogy valaki megírja a Bloomsbury valódi történetét, azt a lenyűgöző kulturális miliőt, amely 1910 körül alakult ki, a 20-as években gyakorolta a legnagyobb hatást, és amely Virginia Woolf halálával ért véget – sopánkodik bevezetőjében A Consciousness of Reality című cikk szerzője, W. H. Auden, aki Virginia Woolf pályájának fontosabb állomásait foglalta össze írásában. A Bloomsbury-kör intellektuális hatását persze az írás születése óta eltelt évtizedekben rengetegen kutatták és jó pár könyv is született róla, de az 50-es években még csak néhány forrásra tudtak támaszkodni azok, akik izgalmasnak találták a viktoriánus kor leglázadóbb értelmiségi körét: fennmaradt Maynard Keynes esszéje a csoportról, David Garnett visszaemlékezése, valamint Virginia Woolf feljegyzései (és a naplójából összeválogatott A Writer’s Diary című kötet). Ezeket elemezve mutatta be Auden 1954-ben, hogyan is kell elképzelni az írókból, művészekből, gondolkodókból álló csoportot.

Milyen volt Virginia Woolf gyerekkorában? - Könyves magazin

Virginia Woolfot ismerjük mint a modern angol irodalom meghatározó alakját és mint érzékeny, depresszióval küzdő írót. Azt is tudjuk róla, hogy nem volt felhőtlen a gyerekkora, mindössze 13 éves volt, amikor váratlanul elveszítette édesanyját: ekkor volt első idegösszeomlása. De hogy a tragédia előtt milyen volt a család, amelyben nevelkedett, és hogy milyen volt ő gyerekként, arról kevés szó esik.

Mint írta, a Bloomsbury nem egy irodalmi iskola volt, a kör tagjait nem kötötte össze semmilyen közös stílus vagy téma. A tagok között voltak regényírók, kritikusok, festők és egyetemi oktatók, nagyhatású költők és zeneszerzők viszont érdekes módon nem. A csoport majdnem minden tagja a Cambridge-be járt, és szinte mind tiszteletben álló felső középosztálybeli családokból származtak. Lázadtak a viktoriánus szüleik szokásai és retorikája ellen, gyűlölték a dogmákat, a rituálékat és a képmutatást, ugyanakkor a viktoriánus önfegyelmet és kényességet megörökölték. Politikailag a balközéphez húztak és mindannyian bizalmatlanok voltak a pártokkal és az államban szemben, miközben szenvedélyesen hittek a személyes kapcsolatok fontosságában.

Az A Writer’s Diary című kötetről Auden úgy nyilatkozott, szerinte jó ötlet volt, hogy Woolf naplójából összeválogatták azokat a részleteket, amelyek az írásról és az írói karrierről szólnak. Szerinte Henry James jegyzetfüzeteiből ugyan több minden kiderül az írás technikájáról, ugyanakkor még egy olyan könyvvel sem találkozott, amely ennyire hitelesen közvetítette volna, hogy milyen is az írók élete, hogy miken aggódnak, mik a jutalmai ennek a szakmának, és hogy néz ki a mindennapi munka. Úgy vélte, néhány olvasót talán meglep majd, mennyire érzékeny és ideges volt Virginia Woolf a kritikák miatt, és mennyire iriggyé tette, ha másokat dicsértek. Az ő esetében szerinte nehezítést jelentett a pályán, hogy nő volt. Még ahhoz a generációhoz tartozott, amelynek meg kellett küzdenie azért, hogy női íróként komolyan vegyék. Karrierje azonban hozzájárult ahhoz, hogy anyagilag független lehessen, őt pedig elégedettséggel töltötte el, hogy hozzá tudott járulni a családi kasszához.

Így házasodtak a híres írók - Könyves magazin

Az írók szerelmi történetei mindig izgalmasak, ahogy az sem érdektelen, hogy milyen körülmények között házasodtak meg. Az utóbbiról sajnos viszonylag keveset tudunk, pedig bizonyára sokaknak volt egyedi és különleges az esküvője. Volt, aki mindenki előtt titokban tartotta a szertartást, és akadt, aki a sajtó elől bujkálva mondta ki az igent.

A naplójából készült válogatás az első világháború utolsó évében indul és pár nappal Virginia halála előtt végződik, a második világháború legsötétebb napjaiban, amikor a londoni házát bomba döntötte romba, és Anglia jövője kiszámíthatatlan volt. A kötetből az is kiderül, milyen volt Woolf megítélése ebben az időszakban. Az írói hírnevét már a pályája elején megalapozta, a 20-as években általános csodálat övezte, a 30-as években viszont elkezdődtek a küzdelmek – burzsoának, túlérzékenynek, elavultnak és hasonlóknak bélyegezték –, aztán meghalt, mielőtt igazán befuthatott volna. De még befejezte a Felvonások között című utolsó regényét, amely a cikk szerzője szerint a mesterműve volt.

Auden szerint, bár minden egyes könyve írásakor rendkívül fájdalmakkal küszködött, Virginia Woolf spontán írónak született, aki nem élt át olyan időszakokat, amikor ne lett volna tele friss ötletekkel. Még amikor bőven benne volt az egyik könyvében, akkor is jöttek újabb és újabb ötletei, és elképesztően változatos regényeket hagyott maga után. Ahogy Woolf a naplójában is írta, a férjével együtt arra jutottak, hogy a legjobb három könyve A hullámok, a Felvonások között és A világítótorony lett. 

W.H. Auden 1954-ben írt cikke teljes egészében ITT olvasható.

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Milyen volt Virginia Woolf gyerekkorában?

...
Hírek

Kiadták Virginia Woolf eddig meg nem jelent kéziratait

...
Nagy

Különleges dokumentumok Virginia Woolf halálának körülményeiről

KÉPALÁ 2020
...
Nagy

Elindult a KÉPALÁ pályázat - Neked mit mesél a fotó?

...
KÉPALÁ - Testőrök között

Győry Domonkos: Papamobil [Képalá]

...
KÉPALÁ - Apa

Papp Ágnes: Vízidő [Képalá]

...
Kritika

Az Eragon szerzőjének új csillagközi kalandjában egy percre sincs megállás

Az Örökség sorozat írója, Christopher Paolini új regényében a science fiction területére merészkedik, és ellentmondást nem tűrő stílusban bizonyítja, hogy van keresnivalója a legjobb mainstream zsánerregény-írók között. Az Álmok a csillagok közt nem a keményvonalas sci-fi rajongókhoz szól elsősorban, de akár ők is új kedvencre találhatnak a könyvben.

Szerzőink

...
Valuska László

A sötétség azért van, hogy könnyebben meglássuk a jót

...
Németh Róbert

Németh Róbert: Van egy fény, ami sosem alszik ki

...
Valuska László

Hogyan kokainozik a magyar?

Gyerekirodalom
...
Gyerekirodalom

Meseország mindig is mindenkié volt, csak erről nem tudott mindenki

Nagy Boldizsárt, a kötet szerkesztőjét kérdeztük a Meseország mindenkié koncepciójáról, és beszélt a Grimm-mesék hatásáról, a Disney-film változásáról és a kötet szakértőcsapatáról.

...
Hírek

Boldizsár Ildikó: Meseország valóban mindenkié, mi döntjük el, hogy kit/mit engedünk onnan magunkhoz

Napok óta a Meseország mindenkié című mesekönyv tartja lázban az országot. Boldizsár Ildikó író-meseterapeuta azonban megszerezte és elolvasta a kötetet, majd egy Facebook-posztban fejtette ki, miről is szólnak a mesék, és mi a véleménye a botrányról.

...
Gyerekirodalom

Milyen kortársat vigyünk az iskolába? [Manó]

Mindig élénk figyelem kíséri és parázs vita zajlik akörül, hogy mi kerüljön fel az iskolai kötelező olvasmányok listájára. A téma örök, mi pedig eljátszottunk a gondolattal, ha tehetnék, a hazai gyerekkönyvkiadók vajon milyen kortárs műveket ajánlanának a tanárok figyelmébe. Ezúttal a Manó Könyvek alternatíváit mutatjuk.

Még több olvasnivaló
...
Hírek

Hogyan kokainozik a magyar?

Magyar kóla címmel írta meg Dezső András a kokain magyarországi útját. Kívülről néztünk meg egy száz évvel ezelőtti kokainbarlangot a könyvbemutató városi sétáján, de kiderült az is, hogy ki volt Kokós Lexi.

...
Kritika

Nagy-Britannia legrosszabb évei, legrosszabb évei

Nagyon ritka, hogy egy szépirodalmi mű valamely (bármely) politikai-társadalmi eseményre szinte azonnal rezonálva jelenjen meg, és ez még akkor is igaz, ha Ali Smith már jó pár évtizede tervezte az Ősz című regényét – pontosabban az Évszakok címet viselő kvartetet. Az Őszt az első poszt-Brexit-regényként szokás emlegetni, de annál sokkal több, hiszen egyszerre az elmúlás és az útkeresés könyve. Nálunk pedig most ez a hét könyve.

...
Kritika

Az Eragon szerzőjének új csillagközi kalandjában egy percre sincs megállás

Az Örökség sorozat írója, Christopher Paolini új regényében a science fiction területére merészkedik, és ellentmondást nem tűrő stílusban bizonyítja, hogy van keresnivalója a legjobb mainstream zsánerregény-írók között. Az Álmok a csillagok közt nem a keményvonalas sci-fi rajongókhoz szól elsősorban, de akár ők is új kedvencre találhatnak a könyvben.

...
Nagy

Csillag Péter: Egy nap a mai futballviszonyok értékelése is biztosan érdemes lesz az utókor figyelmére

Az Ady stoplisban című kötetben magyar irodalmi alakok futballhoz való viszonya, a Kapufák és kényszerítők című könyvben a sport és a történelem kölcsönhatása került terítékre, a Hátsó füves című fotóalbum pedig a mai vidéki focira és a sport társadalmi vetületeire irányítja a reflektort. Interjú.

...
Nagy

Németh Róbert: Van egy fény, ami sosem alszik ki

"Valójában az élet csak úgy lopja a távolságot előre, mint egy jobbhátvéd bedobáskor, a partvonal mellett, amikor csalna még pár métert" - Németh Róbert és A táguló idő című tárcasorozat új részéből kiderül, milyen félelmetes egy katonai sorozás. Az aláfestő zenét az Editors adja.

...
Kritika

Te elárulnád a családod pár millió dollárért?

Samantha Downing már első regényével is bizonyított. Második megjelent kötete sok mindent átvesz az Elbűvölő feleségem receptjéből, ám a szimplán csak jóízű vacsora helyett ezúttal egy minden harapással új, meglepő ízeket rejtő gourmet csemegét tett le az asztalra.