Virginia Woolf a naplójában megírta, milyen az írók élete

Virginia Woolf a naplójában megírta, milyen az írók élete

Izgalmas cikk jelent meg a The New Yorkerben Virginia Woolfról. W. H. Auden írása többek közt azért is érdekes, mert 1954-es, tehát mindössze tizenhárom évvel azután született, hogy a Mrs. Dalloway írója öngyilkos lett. A szövegben szóba kerül Virginia Woolf naplója és a kultikus Bloomsbury-kör, de arról is szó esik, milyen volt a 20. század elején nőként az írói pályát választani.

Könyves Magazin | 2020. június 12. |

Talán már túl késő abban reménykedni, hogy valaki megírja a Bloomsbury valódi történetét, azt a lenyűgöző kulturális miliőt, amely 1910 körül alakult ki, a 20-as években gyakorolta a legnagyobb hatást, és amely Virginia Woolf halálával ért véget – sopánkodik bevezetőjében A Consciousness of Reality című cikk szerzője, W. H. Auden, aki Virginia Woolf pályájának fontosabb állomásait foglalta össze írásában. A Bloomsbury-kör intellektuális hatását persze az írás születése óta eltelt évtizedekben rengetegen kutatták és jó pár könyv is született róla, de az 50-es években még csak néhány forrásra tudtak támaszkodni azok, akik izgalmasnak találták a viktoriánus kor leglázadóbb értelmiségi körét: fennmaradt Maynard Keynes esszéje a csoportról, David Garnett visszaemlékezése, valamint Virginia Woolf feljegyzései (és a naplójából összeválogatott A Writer’s Diary című kötet). Ezeket elemezve mutatta be Auden 1954-ben, hogyan is kell elképzelni az írókból, művészekből, gondolkodókból álló csoportot.

Milyen volt Virginia Woolf gyerekkorában? - Könyves magazin

Virginia Woolfot ismerjük mint a modern angol irodalom meghatározó alakját és mint érzékeny, depresszióval küzdő írót. Azt is tudjuk róla, hogy nem volt felhőtlen a gyerekkora, mindössze 13 éves volt, amikor váratlanul elveszítette édesanyját: ekkor volt első idegösszeomlása. De hogy a tragédia előtt milyen volt a család, amelyben nevelkedett, és hogy milyen volt ő gyerekként, arról kevés szó esik.

Mint írta, a Bloomsbury nem egy irodalmi iskola volt, a kör tagjait nem kötötte össze semmilyen közös stílus vagy téma. A tagok között voltak regényírók, kritikusok, festők és egyetemi oktatók, nagyhatású költők és zeneszerzők viszont érdekes módon nem. A csoport majdnem minden tagja a Cambridge-be járt, és szinte mind tiszteletben álló felső középosztálybeli családokból származtak. Lázadtak a viktoriánus szüleik szokásai és retorikája ellen, gyűlölték a dogmákat, a rituálékat és a képmutatást, ugyanakkor a viktoriánus önfegyelmet és kényességet megörökölték. Politikailag a balközéphez húztak és mindannyian bizalmatlanok voltak a pártokkal és az államban szemben, miközben szenvedélyesen hittek a személyes kapcsolatok fontosságában.

Az A Writer’s Diary című kötetről Auden úgy nyilatkozott, szerinte jó ötlet volt, hogy Woolf naplójából összeválogatták azokat a részleteket, amelyek az írásról és az írói karrierről szólnak. Szerinte Henry James jegyzetfüzeteiből ugyan több minden kiderül az írás technikájáról, ugyanakkor még egy olyan könyvvel sem találkozott, amely ennyire hitelesen közvetítette volna, hogy milyen is az írók élete, hogy miken aggódnak, mik a jutalmai ennek a szakmának, és hogy néz ki a mindennapi munka. Úgy vélte, néhány olvasót talán meglep majd, mennyire érzékeny és ideges volt Virginia Woolf a kritikák miatt, és mennyire iriggyé tette, ha másokat dicsértek. Az ő esetében szerinte nehezítést jelentett a pályán, hogy nő volt. Még ahhoz a generációhoz tartozott, amelynek meg kellett küzdenie azért, hogy női íróként komolyan vegyék. Karrierje azonban hozzájárult ahhoz, hogy anyagilag független lehessen, őt pedig elégedettséggel töltötte el, hogy hozzá tudott járulni a családi kasszához.

Így házasodtak a híres írók - Könyves magazin

Az írók szerelmi történetei mindig izgalmasak, ahogy az sem érdektelen, hogy milyen körülmények között házasodtak meg. Az utóbbiról sajnos viszonylag keveset tudunk, pedig bizonyára sokaknak volt egyedi és különleges az esküvője. Volt, aki mindenki előtt titokban tartotta a szertartást, és akadt, aki a sajtó elől bujkálva mondta ki az igent.

A naplójából készült válogatás az első világháború utolsó évében indul és pár nappal Virginia halála előtt végződik, a második világháború legsötétebb napjaiban, amikor a londoni házát bomba döntötte romba, és Anglia jövője kiszámíthatatlan volt. A kötetből az is kiderül, milyen volt Woolf megítélése ebben az időszakban. Az írói hírnevét már a pályája elején megalapozta, a 20-as években általános csodálat övezte, a 30-as években viszont elkezdődtek a küzdelmek – burzsoának, túlérzékenynek, elavultnak és hasonlóknak bélyegezték –, aztán meghalt, mielőtt igazán befuthatott volna. De még befejezte a Felvonások között című utolsó regényét, amely a cikk szerzője szerint a mesterműve volt.

Auden szerint, bár minden egyes könyve írásakor rendkívül fájdalmakkal küszködött, Virginia Woolf spontán írónak született, aki nem élt át olyan időszakokat, amikor ne lett volna tele friss ötletekkel. Még amikor bőven benne volt az egyik könyvében, akkor is jöttek újabb és újabb ötletei, és elképesztően változatos regényeket hagyott maga után. Ahogy Woolf a naplójában is írta, a férjével együtt arra jutottak, hogy a legjobb három könyve A hullámok, a Felvonások között és A világítótorony lett. 

W.H. Auden 1954-ben írt cikke teljes egészében ITT olvasható.

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Milyen volt Virginia Woolf gyerekkorában?

...
Hírek

Kiadták Virginia Woolf eddig meg nem jelent kéziratait

...
Nagy

Különleges dokumentumok Virginia Woolf halálának körülményeiről

...
Kritika

Elena Ferrante hőse hazugsággal lázad a felnőttek képmutató világa ellen

Elena Ferrante új regényének első mondata többszörösen traumatikus a kamasz narrátor számára, aki megtapasztalja, a felnőtté válás útja programszerű hazugságokkal van kikövezve. A felnőttek hazug élete a hét könyve.

Szerzőink

...
Szeder Kata

20 ezer ízlelőbimbó elvesztéséről [zsebró]

...
Németh Róbert

Németh Róbert: Motorcycle Emptiness

...
Valuska László

A heteroszexuális férfit egy fülszöveg is elbizonytalanítja

Gyerekirodalom
...
Gyerekirodalom

Dan Brown zenét szerzett, mesét írt

Vad Szimfónia címmel megírta első gyerekkönyvét Dan Brown, a művészet, a tudomány és a misztikum szentháromságára már korán felesküdő szerző. 

...
Gyerekirodalom

Tittel Kinga legújabb könyvével gyerekjáték lesz felfedezni a Dunát

Tittel Kinga új kötete informatív és mesés körutazásra invitál: megmártózhatunk a régmúlt Duna-fürdőkben és kileshetjük a dunai aranyászok titkát. Mutatunk egy részt a könyvből!

...
Gyerekirodalom

Gyerekkönyv meséli el, hogyan lett Kós Károlyból az utolsó magyar polihisztor

Híres emberekről ritkán mesélünk gyerekeknek, pedig nincs kőbe vésve, hogy csak kitalált szuperhősök vagy királylányok lehetnek a mesék hősei. Kós Károly életét ismerhetik meg az 5-8 évesek, Boldizsár Ildikó tolmácsolásában.

Még több olvasnivaló
...
Nagy

20 ezer ízlelőbimbó elvesztéséről [zsebró]

A szokás nagy úr. De mi van akkor, ha ezek a szokások sokkal inkább korlátoznak, mintsem támogatnak, segítség helyett csak elvárások és igazából semmi közük ahhoz, aki te vagy?

...
Nagy

Linda Boström Knausgård: Az írás könnyen ment és közben szabadnak éreztem magam

Egy 11 éves gyerek a narrátora Linda Boström Knausgård Isten hozott Amerikában című kisregényének, amely egyből a svéd szerzőre irányította a figyelmet. Az írót a Harcom-ciklusból amúgy talán az is ismerni véli, aki sosem olvasott még tőle semmit, ám ő érthető módon saját jogán akar érvényesülni. Interjúnkban gyerekkori álmokról és traumákról mesélt, valamint arról, milyen érzések kavarogtak benne a regény megírásakor.

...
Nagy

Bán Zsófia: A nyelv sohasem ártatlan, mindig hordozza a kultúrát, amelyben működik

Bán Zsófia az Élet és irodalomban közölt esszét a nők és az irodalom viszonyáról, strukturális problémákról, illetve arról a Hézagról, ahol a nők megjelenhetnek. Az interjúban közoktatásról, olvasói szocializációról, nemzetközi trendekről kérdeztük az írót.