Virginia Woolf a naplójában megírta, milyen az írók élete

Virginia Woolf a naplójában megírta, milyen az írók élete

Izgalmas cikk jelent meg a The New Yorkerben Virginia Woolfról. W. H. Auden írása többek közt azért is érdekes, mert 1954-es, tehát mindössze tizenhárom évvel azután született, hogy a Mrs. Dalloway írója öngyilkos lett. A szövegben szóba kerül Virginia Woolf naplója és a kultikus Bloomsbury-kör, de arról is szó esik, milyen volt a 20. század elején nőként az írói pályát választani.

Könyves Magazin | 2020. június 12. |

Talán már túl késő abban reménykedni, hogy valaki megírja a Bloomsbury valódi történetét, azt a lenyűgöző kulturális miliőt, amely 1910 körül alakult ki, a 20-as években gyakorolta a legnagyobb hatást, és amely Virginia Woolf halálával ért véget – sopánkodik bevezetőjében A Consciousness of Reality című cikk szerzője, W. H. Auden, aki Virginia Woolf pályájának fontosabb állomásait foglalta össze írásában. A Bloomsbury-kör intellektuális hatását persze az írás születése óta eltelt évtizedekben rengetegen kutatták és jó pár könyv is született róla, de az 50-es években még csak néhány forrásra tudtak támaszkodni azok, akik izgalmasnak találták a viktoriánus kor leglázadóbb értelmiségi körét: fennmaradt Maynard Keynes esszéje a csoportról, David Garnett visszaemlékezése, valamint Virginia Woolf feljegyzései (és a naplójából összeválogatott A Writer’s Diary című kötet). Ezeket elemezve mutatta be Auden 1954-ben, hogyan is kell elképzelni az írókból, művészekből, gondolkodókból álló csoportot.

Milyen volt Virginia Woolf gyerekkorában? - Könyves magazin

Virginia Woolfot ismerjük mint a modern angol irodalom meghatározó alakját és mint érzékeny, depresszióval küzdő írót. Azt is tudjuk róla, hogy nem volt felhőtlen a gyerekkora, mindössze 13 éves volt, amikor váratlanul elveszítette édesanyját: ekkor volt első idegösszeomlása. De hogy a tragédia előtt milyen volt a család, amelyben nevelkedett, és hogy milyen volt ő gyerekként, arról kevés szó esik.

Mint írta, a Bloomsbury nem egy irodalmi iskola volt, a kör tagjait nem kötötte össze semmilyen közös stílus vagy téma. A tagok között voltak regényírók, kritikusok, festők és egyetemi oktatók, nagyhatású költők és zeneszerzők viszont érdekes módon nem. A csoport majdnem minden tagja a Cambridge-be járt, és szinte mind tiszteletben álló felső középosztálybeli családokból származtak. Lázadtak a viktoriánus szüleik szokásai és retorikája ellen, gyűlölték a dogmákat, a rituálékat és a képmutatást, ugyanakkor a viktoriánus önfegyelmet és kényességet megörökölték. Politikailag a balközéphez húztak és mindannyian bizalmatlanok voltak a pártokkal és az államban szemben, miközben szenvedélyesen hittek a személyes kapcsolatok fontosságában.

Az A Writer’s Diary című kötetről Auden úgy nyilatkozott, szerinte jó ötlet volt, hogy Woolf naplójából összeválogatták azokat a részleteket, amelyek az írásról és az írói karrierről szólnak. Szerinte Henry James jegyzetfüzeteiből ugyan több minden kiderül az írás technikájáról, ugyanakkor még egy olyan könyvvel sem találkozott, amely ennyire hitelesen közvetítette volna, hogy milyen is az írók élete, hogy miken aggódnak, mik a jutalmai ennek a szakmának, és hogy néz ki a mindennapi munka. Úgy vélte, néhány olvasót talán meglep majd, mennyire érzékeny és ideges volt Virginia Woolf a kritikák miatt, és mennyire iriggyé tette, ha másokat dicsértek. Az ő esetében szerinte nehezítést jelentett a pályán, hogy nő volt. Még ahhoz a generációhoz tartozott, amelynek meg kellett küzdenie azért, hogy női íróként komolyan vegyék. Karrierje azonban hozzájárult ahhoz, hogy anyagilag független lehessen, őt pedig elégedettséggel töltötte el, hogy hozzá tudott járulni a családi kasszához.

Így házasodtak a híres írók - Könyves magazin

Az írók szerelmi történetei mindig izgalmasak, ahogy az sem érdektelen, hogy milyen körülmények között házasodtak meg. Az utóbbiról sajnos viszonylag keveset tudunk, pedig bizonyára sokaknak volt egyedi és különleges az esküvője. Volt, aki mindenki előtt titokban tartotta a szertartást, és akadt, aki a sajtó elől bujkálva mondta ki az igent.

A naplójából készült válogatás az első világháború utolsó évében indul és pár nappal Virginia halála előtt végződik, a második világháború legsötétebb napjaiban, amikor a londoni házát bomba döntötte romba, és Anglia jövője kiszámíthatatlan volt. A kötetből az is kiderül, milyen volt Woolf megítélése ebben az időszakban. Az írói hírnevét már a pályája elején megalapozta, a 20-as években általános csodálat övezte, a 30-as években viszont elkezdődtek a küzdelmek – burzsoának, túlérzékenynek, elavultnak és hasonlóknak bélyegezték –, aztán meghalt, mielőtt igazán befuthatott volna. De még befejezte a Felvonások között című utolsó regényét, amely a cikk szerzője szerint a mesterműve volt.

Auden szerint, bár minden egyes könyve írásakor rendkívül fájdalmakkal küszködött, Virginia Woolf spontán írónak született, aki nem élt át olyan időszakokat, amikor ne lett volna tele friss ötletekkel. Még amikor bőven benne volt az egyik könyvében, akkor is jöttek újabb és újabb ötletei, és elképesztően változatos regényeket hagyott maga után. Ahogy Woolf a naplójában is írta, a férjével együtt arra jutottak, hogy a legjobb három könyve A hullámok, a Felvonások között és A világítótorony lett. 

W.H. Auden 1954-ben írt cikke teljes egészében ITT olvasható.

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Milyen volt Virginia Woolf gyerekkorában?

...
Hírek

Kiadták Virginia Woolf eddig meg nem jelent kéziratait

...
Nagy

Különleges dokumentumok Virginia Woolf halálának körülményeiről

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Elszáll az agyad: tudományos, közgazdasági és filozófiai non-fictionok 2024 tavaszán

Hogyan látja az ember képzelőerejét Csányi Vilmos? Hogyan alakul át a világ, ha a politikai és hatalmi játszmák kiterjednek a világűrre? Miért kannibál a kapitalizmus? Hogyan dolgozik az idegsebész? És mit gondol az elidőzésről napjaink sztárfilozófusa, Byung-Chul Han?

...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket. 

...
Nagy

Virginia Woolf impresszionista ecsettel festi meg Mrs. Dalloway világát

Újraolvasó rovatunkban ezúttal Virginia Woolf legismertebb regényét, a Mrs. Dallowayt poroltuk le, természetesen Tandori Dezső fordításában.

Szerzőink

...
sa

Árnyékmunka, dühös emberek, no meg a hírek – a legjobb pszicho könyvek 2024 tavaszán

...
Sándor Anna

Alan Moore tálalásában a képregényiparnak átható ondószaga van

...
ki

Rushdie, Gagarin, Pamela és Kobe – a legjobban várt életrajzi újdonságok 2024 tavaszán

Gyerekirodalom
...
Gyerekirodalom

Mart kalandjai annyira megnevettetnek, mintha Janikovszky Éva írta volna őket

Az észt Anti Saar mesekönyvében egy hétéves fiú kalandjait követhetjük nyomon, miközben a rekeszizmaink sem pihennek. 

...
Gyerekirodalom

Percy Jackson gyerekbarát tempóban nyomoz Zeusz villáma után

Megnéztük az új adaptációt, ami azt vállalta, hogy sokkal hívebben bemutatja majd Percy Jackson kalandjait, az istenek és a félistenek világát.

...
Gyerekirodalom

Első világháborús harctéren rajzolt mesekönyvet kislányának egy magyar katona

A Zsuzsa Bergengóciában című kötetet sokan az egyik legszebb magyar mesekönyvnek tartják, ami egyben a magyar szecessziós könyvművészet kiemelkedő darabja is. A rajzok a gyimesi havasokon túl, a fronton születtek, a versek megírására Karinthy Frigyest kérték fel.

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Rushdie, Gagarin, Pamela és Kobe – a legjobban várt életrajzi újdonságok 2024 tavaszán

Színész- és sportlegendák, az első űrhajós és az egyetlen, Kínából megszökött ujgur író, világhírű művészek gondolatai életről, halálról, alkotásról. A legizgalmasabb (ön)életrajzi megjelenéseket szemléztük.

...
Nagy

Putyin háborúja, viking nők és európai gőg Mexikóban – történelmi non-fiction 2024 tavaszán

Milyen birodalmi hagyományt folytat Putyin a nők elleni erőszakkal? Milyen színes történeteket rejtenek az Andrássy út házai? Milyen események vezettek a ma háborúihoz Izraelben és Ukrajnában? Hogyan fulladt vérbe az európai gőg Mexikóban?

...
Kritika

Terézanyut felfalta és megemésztette Kovácsné

Rácz Zsuzsa visszatért, hogy szórakoztatóan beszámoljon arról a rohadt nehéz útról, amin egy nőnek végig kell mennie: a Kovácsné kivan című regényben elmeséli az anyává válásának történetét. Ez a hét könyve.

...
Nagy

Navalnij halála az elnökválasztás előtt szembesít az orosz valósággal

9+1 kötet gyűjtöttünk össze az elmúlt évek megjelenései közül, amelyek segítségével jobban megértheted a putyini Oroszországot. Az alábbi listában találsz az orosz jelenről készült podcasteket is, több könyvbe pedig beleolvashatsz.

...
Nagy

Navalnij az utolsó lélegzetéig Putyin legelszántabb kritikusa maradt

A világ első számú orosz ellenzéki politikusa volt, aki az ellene indított különféle támadások dacára, még a börtönben sem adta fel az azért folytatott harcot, hogy Oroszországban újra szabad lehessen a sajtó és a közélet. Portré.

...
Nagy

Oravecz Imre: Az öregségnek nincs helye a modern társadalomban

Az emlékezés, a naplóírás, az öregedés, Márai, Steinbeck és az alkotáshoz szükséges magány is szóba kerültek Oravecz Imre most megjelent Alkonynapló című kötetének bemutatóján. Beszámoló.