Afganisztánban a könyvek egyre kevesebbet érnek

Afganisztánban a könyvek egyre kevesebbet érnek

Hujjatullah Zia kabuli származású újságíró elkeserítő jegyzetet írt arról, hogyan értéktelenednek el a könyvek hazájában.  

ko | 2023. július 12. |

Majdnem két év telt el azóta, hogy a tálibok elfoglalták Kabult, és úgy tűnik, hogy a tudás rohamosan veszít értékéből, és a könyveket már nem tekintik értéknek. Amikor 2021 augusztusában a tálib harcosok megérkeztek az afgán fővárosba, az újságíró sok barátja a repülőtérre rohant, hogy megpróbálja elhagyni az országot, mivel nem láttak többé jövőt saját hazájukban. Mesterdiplomával, PhD-vel, több könyvvel rendelkező emberek, professzorok, orvosok, mérnökök, tudósok, írók, költők, festők menekültek el.

Az újságíró egyik kollégája – a riporterként dolgozó Alireza Ahmadi – is csatlakozott a reptéren a tömeghez. Távozása előtt Facebook-oldalán azt írta, hogy 60 különféle témájú könyvét 50 afgániért (kevesebb mint 1 dollárért) adta el. Soha nem jutott ki az országból; az Iszlám Állam által végrehajtott Khorasan Tartomány repülőterenéek bombázásakor vesztette életét. 

Hujjatullah Zia úgy döntött, hogy elajándékozza a könyveit, amelyek olyan témákkal foglalkoznak, mint a nemzetközi jog, az emberi jogok, a nők jogai és az angol nyelv. Közkönyvtáraknak adományozta őket, mert arra gondolt, hogy egy tálibok által uralt országban nem tudja majd hasznukat venni. Az Iránba menekült újságíró Teheránban aztán újra felfedezte régi szerelmét a könyvek iránt. Kevés pénze nagy részét az emberi jogokról és a nők jogairól szóló könyvekre költötte, és ezekkel a kötetekkel felvértezve elkezdett dolgozni saját írásán, amely a nők politikai jogairól szól a nemzetközi jogrendszeren és az iszlámon belül, és amelyet nagyjából egy év alatt be is fejezett.

Az afgán nőkért aggódik Khaled Hosseini és Malala Juszufzai
Az afgán nőkért aggódik Khaled Hosseini és Malala Juszufzai

Az afganisztáni polgári lakosság, különösen a nők helyzete miatt fejezte ki aggodalmát Khaled Hosseini író és a Nobel-békedíjas Malala Juszufzai.

Tovább olvasok

Elküldte a kéziratot különböző kiadóknak, de többször visszautasították, mert túl kényesnek találták a témát, és úgy gondolták, hogy lehetetlen lenne engedélyt kapni a kiadásra. Végül Ali Kohistani, a Mother Press munkatársa beleegyezett, hogy publikálja a könyvet. Elkészítette a szükséges dokumentációt, és benyújtotta a kéziratot a tálib információs és kulturális minisztériumhoz, hogy engedélyt kérjen - öt hónapja vár a végső válaszra, és kétségbeesése napról napra nő. Kohistani többször elment a minisztériumba érdeklődni a kézirat felől, de eredmény nélkül. Elmondta, hogy még öt könyvet szeretne kiadni idén, de egyelőre egyiket sem hagyta jóvá a minisztérium. 

Más kiadók is szenvednek a bizottsági döntések önkényétől és a hosszan elhúzódó eljárásoktól. A tálibok saját ideológiáját tükröző könyvek viszont állítólag nem ütköznek ezekbe az akadályokba. De a kiadási engedélyek késedelme és a cenzúra messze

nem az egyetlen probléma, amellyel az afganisztáni könyviparnak szembe kell néznie.

Rengeteg könyvesbolt és kiadó szűnt meg az elmúlt két évben. A tálibok döntése, mely megtiltja a lányoknak és nőknek a középiskolai és az egyetemi oktatásban való részvételt, azt is jelenti, hogy már nem vásárolnak annyi könyvet. Fiúk és fiatal férfiak is kimaradtak az iskolából és az egyetemekről, mert demotiválja őket, hogy diplomáikkal valószínűleg nem tudnak majd elhelyezkedni. Mindezek mellett a tálib kormány magas adókat vetett ki a könyveladásokra, ami még tovább csökkentette a könyvesboltok tulajdonosainak és kiadóinak csökkenő bevételét. A könyvtárak is elveszítették olvasóikat, és a különféle könyvklubok, irodalmi egyesületek is leállították tevékenységüket. Már nem tekintik értéknek a könyvek birtoklását, olvasását vagy írását. Az afgán könyvkiadás egyik napról a másikra virágzó ágazatból – talán a legsikeresebb iparágból – küzdelmes és kockázatos üzleti vállalkozássá vált. Az afgánok lelkes olvasókból olyan emberekké váltak, akik nem engedhetik meg maguknak a könyveket.

Nem adja fel a kabuli könyvesboltos
Nem adja fel a kabuli könyvesboltos

A tálib hatalomátvétel óta csak két vevője volt, de kitart a kabuli könyvesboltos.

Tovább olvasok

Ez az ország olyan embereket adott a világnak, mint Rúmi, Avicenna vagy Sanai, írja az elkeseredett újságíró. Az olvasást, az írást és az ismeretterjesztést mindig is nagyra becsülték az országban. A különböző dinasztiák afgán uralkodói tiszteletben tartották a gondolat szabadságát, és támogatták a tudást. A cenzúra, az oktatás korlátozása és a könyvek leértékelése soha nem volt az afgán hagyomány vagy kultúra része. 

A világtörténelem egyik országa sem virágzott még akkor, amikor uralkodói elnyomták a tudást, a műveltséget és a szabad gondolkodást.

Afganisztán a sötétség és a tudatlanság felé halad, írja Hujjatullah Zila. A könyvek és a tudás felszámolása pedig visszafordíthatatlan következményekkel járhat az ország jövőjére nézve.

Forrás: Aljazeera

 

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

Afganisztánban egy sima rutinfeladatból is könnyen pokoli lecke lehet

Fayer Sándor új regényében egy Afganisztánban szolgáló magyar osztag egyszerű feladatot kap, de egy elektrosztatikus vihar, majd egy tálib rajtaütés mindent megváltoztat. Olvass bele!

...

Afganisztán egyetlen női polgármestere ezt üzeni: Ha van hangotok, használjátok és ne féljetek megszólalni

Zarifa Ghafari, Afganisztán egykori egyetlen női polgármestere Budapestre látogatott, hogy bemutassa bátor és szókimondó memoárját. Könyve a háborús Afganisztán és leginkább az afgán nők mindennapjaiba enged betekintést.

...

Az amerikaiak a focit akarták propagandaeszközként használni Afganisztánban, de csúnyán elrontották

Craig Whitlock könyve döbbenetes tényfeltáró munka, új megvilágításba helyezi mindazt, amit eddig az afganisztáni háborúról tudtunk és gondoltunk. Olvass bele!

MARGÓ
...

Moa Herngren svéd író: Nem mi választjuk az anyósunkat

Mozaikcsaládok, hétköznapi drámák, párhuzamos igazságok és szembenézés a legnagyobb félelmekkel. Interjú a világhírű szerzővel.

...

Londoni zenész unokája írta meg a budapesti zongorista filmbe illő történetét

Egy mágikus erejű zongora és egy hihetetlen, de igaz történet: Roxanne de Bastion az Őszi Margón.

...

Pajor Tamás: Pályatársaim erős virtuális pofonokkal józanítottak ki

Milyen egy későn jött dackorszak? Miért nincs a művészetnek feladata? Pajor Tamás Veiszer Alindával beszélgetett a Margón.

...

Czakó Zsófia új regényében anyák és lányaik próbálják megérteni egymást

Hogyan lesznek a legközelebbi családtagokból távoli rokonok? Czakó Zsófia legújabb regényéből kiderül.

...

Mécs Anna: Azokat a részeket akartam megmutatni, amik a nő testén és lelkén kevésbé észrevehetőek 

Mécs Anna Rutin című új kötetét Réz Anna és a szerző mutatta be az Őszi Margó Irodalmi Fesztiválon.

...

Lehet-e a zenetörténet közérthető? – Fazekas Gergely az Őszi Margón

Fazekas Gergely Négynegyed című könyvének bemutatóján számos izgalmas anekdotával lettünk gazdagabbak.

Hírek
...

Krasznahorkai nélkülük nem lenne Nobel-díjas

...

Fontos és megható levél került elő Radnóti Miklóstól: a tanárának írta

...

Hallgasd meg, hogyan olvas fel Cillian Murphy a Shyból!

...

Könyvolvasási adatok: Egy Krasznahorkai-kötetet átlagosan 2 év alatt olvasnak el a magyarok

...

„Én sem vagyok boldog ettől” – George R. R. Martin reagált a kritikákra

...

Kétnapos fesztivállal ünnepli az 5. szülinapját a Nincs Online Folyóirat

Kiemeltek
...

A New York Times rácsodálkozott a Krasznahorkai-művek humorára

Ezért sem kell tartani Krasznahorkai László szövegeitől.

...

Mikor lesz ismét jó sok Krasznahorkai-kötet a könyvesboltokban?

Olvasnál Krasznahorkait, de nem találsz több kötetet a könyvesboltokban? Mutatjuk, milyen opcióid vannak.

...

Nem sült el jól, amikor Colm Tóibín Krasznahorkait Istenről kérdezte

Így fedezte fel London Krasznahorkait.

A hét könyve
Kritika
Az egyetem maga a Pokol - R. F. Kuang új filozófiai horrorja
A szépség pokollá teheti az ember életét – Biró Kincső: Medúzalány

A szépség pokollá teheti az ember életét – Biró Kincső: Medúzalány

Mi vár az emberekre a szépség „sötét oldalán”?