125 éve halt meg Vajda János költő

Százhuszonöt éve, 1897. január 17-én hunyt el Vajda János költő, író, publicista, a „Montblanc-ember", ahogy Ady Endre nevezte.

fk | 2022. január 17. |

Vajda János Pesten született 1827. május 7-én. A Fejér megyei Válon nevelkedett, ahol apja az Ürményi család birtokán főerdész volt, a gyermekkor idilli tája számos későbbi versének ihletője lett. Iskoláit a székesfehérvári cisztercitáknál kezdte, majd Pesten folytatta. Ekkor már verselgetett, példaképe Petőfi volt, életmódban is: 1845-ben vándorszínésznek állt, ám néhány hónapos országjárás után visszatért Válra. Egy ideig nevelősködött, majd gazdatiszti gyakornok volt Alcsúton, Pesten tisztviselőként dolgozott, s kapcsolatba került a Pilvax asztaltársaságának íróival, Petőfi és Jókai is barátjává fogadta.

-

Vajda János portréja, Bruck Lajos festménye (Forrás: Wikipédia)

Az 1848-as márciusi forradalomban az események egyik vezéralakja volt, s augusztusban önként jelentkezett honvédnek. Hadnagyi rangig vitte, de a bukás, Világos után bujdosnia kellett, később büntetésül besorozták közkatonának a császári hadseregbe. Szolgált Olaszországban és Stájerországban is, csak 1850 novemberében térhetett haza. Előbb az osztrák földbecslési hivatalnál talált állást, majd 1853-tól újságíróként dolgozott. Ekkor szeretett bele szállásadójának gyönyörű, ám hideg és elutasító leányába, Kratochwill Zsuzsannába, akit verseiben Gina néven tett halhatatlanná. A költő minden érzéki vágyakozása ellenére valódi szerelmi kapcsolat nem volt közöttük, mivel Gina hamar felismerte, hogy a szerény körülmények között élő Vajdától nem sokra számíthat. Helyette a gazdagságot és a sikert választotta, ám végül lecsúszott cirkuszi műlovarnőként magányosan és elszegényedve halt meg Bécsben. Bárhogyan élt is azonban, és bárhogyan is viszonyult a költőhöz, ő ihlette a magyar irodalom legszebb szerelmes versei közé tartozó Húsz év múlva és a Harminc év után című költeményeket.

Versterápia: „Aztán romba dőlhet a világ:/ Karjaid közt észre sem veszem.”
Versterápia: „Aztán romba dőlhet a világ:/ Karjaid közt észre sem veszem.”

A mai Versterápiában Vajda János Napfogyatkozáskor című versét ajánljuk. 

Tovább olvasok

Vajda 1855-től a Magyar Sajtó munkatársa, kíméletlen kritikusa volt, majd 1857-től 1864-ig a Nővilágot, 1861-től pedig a Csatárt szerkesztette. 1862-ben Aristides álnéven két röpiratot (Önbírálat, Polgárosodás) adott ki Lipcsében, az ezekben foglalt eszméivel, a radikális polgárosodás programjának meghirdetésével magára haragította az uralkodó politikai, irodalmi köröket. Újságíróként véleményét továbbra sem rejtette véka alá, szembefordult az irodalmi Deák-párttal, az Akadémia, a Kisfaludy Társaság vezetőivel, emiatt fokozatosan elszigetelődött.

1864-ben megszűnt a Nővilág, állás nélkül maradt, s hiába kért segítséget az írói Segélyegylettől, Gyulai Pál visszautasította. 1864-65-ben Bécsben névtelenül írt lapoknak, majd hazatérve folytatta publicisztikai tevékenységét a Magyar Újságban és a Vasárnapi Újságban. Az amúgy is különböző neurózisok, olykor depresszió gyötörte Vajda mogorva, visszahúzódó különccé vált, ezt rövid ideig tartó házassága sem enyhítette. 1880-ban vette feleségül a nála 33 évvel fiatalabb Bartos Rozáliát, ám két viharos, veszekedésekkel és olykor verekedésekkel teli év után, elhálatlan házasságra hivatkozva el is vált tőle. Bartos Rozália élete végén könyvet is írt nem mindennapi kapcsolatukról, amely Viszontagságos életem egy költővel címmel jelent meg.

-

Vajda János sírja, Kerepesi temető, Somló Sári alkotása (Forrás: Wikipédia)

Utolsó éveiben Vajda végleg bezárkózott magányába, életérzését, a világgal szembeni keserűségét, meg nem értettségét költeményeiben panaszolta el. Hosszas betegeskedés után 1897. január 17-én halt meg Budapesten.

Szerb Antal szerint ő volt „a modern magányosság első hordozója a magyar irodalomban”, a külvilággal érintkezni nem tudó, kapcsolatait elvesztett, soha meg nem értett lélek, aki csak kozmikus nagyságú képekben tudott megszólalni. Szerelmi lírájában is újfajta szenvedély, a testi szerelem vágya, az érzékiség szólalt meg.

(MTVA Sajtóarchívum/ MTI)

 

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Versterápia: „Aztán romba dőlhet a világ:/ Karjaid közt észre sem veszem.”

A mai Versterápiában Vajda János Napfogyatkozáskor című versét ajánljuk. 

...
Nagy

Versterápia: „És a ringó, kergetőző/ Millió hab a tavon”

A következő hetekben azt járjuk körbe itt a Könyves Magazinon, miként volt és van jelen a Balaton az irodalomban, így ebben a rovatunkban is balatoni verseket olvashattok. A mai napra Vajda János A Balaton partján című versét választottuk. 

...
Nagy

Hegyi Katalin: Ady sokat tett azért, hogy sztárt varázsoljon magából

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Kafkánál a valóság az igazi rémálom, az élet pedig maga a reménytelenség

Franz Kafka az idegenség írója, aki a létezésben nem talál semmiféle otthonosságot – az ember létét a világban kiúttalan, elidegenedett, szorongással és félelemmel teli állapotként jeleníti meg, elsősorban a groteszk és az irónia segítségével, egy szürreális, mégis ismerős világ megteremtésével. Újraolvasó rovatunk májusi könyve Kafka talán leghíresebb műve, A per

...
Nagy

Az izlandi Dan Brownt keresték, ezért megírta első krimijét Lilja Sigurðardóttir

Lilja Sigurðardóttir az izlandi krimi fontos szerzője, Csapda című regényét most fordították magyarra. Az éppen Budapesten tartózkodó szerzőt a regény kapcsán kérdeztük többek között a skandináv krimiről, írói rutinjáról, az izlandi társadalomról, kokaincsempészetről és homoszexualitásról. 

...
Panodyssey

Borda Réka: Hová lettek a tárgyak az irodalomból? [Tárgydilemmák]

"A szépirodalom persze az ember, nem a környezet nagy kérdéseit taglalja – mindazonáltal környezetünk nemcsak hogy nem elhanyagolható, hanem sok esetben minket meghatározó dolgok összessége, amelyek funkcióval való megtöltése képes színesíteni, mélységgel megtölteni az irodalmi alkotásokat. Elvégre tárgyaink és tereink mi magunk vagyunk: nincs civilizáció, ha mi, emberek nem alakítjuk környezetünket." Borda Réka Tárgydilemmák című esszésorozatának következő részében azt vizsgálja, hogyan és miért hiányzik a materialitás irodalmunkból.

...
Nagy

A Dreherek sikertörténetét csak az államosítás tudta megakasztani

A Dreher bejáratott márkanév Magyarországon, a mögötte meghúzódó család- és cégtörténet pedig legalább annyira színes, szerteágazó és fordulatokkal teli, mint az elmúlt durván kétszáz év magyar történelme. Iglódi Csaba első regénye, a Dreher-szimfónia négy tételben meséli el az egymást követő generációk felemelkedését.

...
Nagy

Gurubi Ágnes: Kőr Dáma

Gurubi Ágnes a Szív utca című regényével 2021-ben a top3-ban végzett a legjobb első prózakötetesnek járó Margó-díjért folyó versenyben. Volt értelme megőrülni című tárcasorozatának ez a harmadik része.

...
Kritika

Levélfolyamból bontakozik ki a Kner család megrázó és felemelő története

A magyar történelem egyik legtragikusabb korszaka elevenedik meg a Magvetőnél megjelent könyv lapjain, és a családregényszerű szövetet kirajzoló epizódok arról győznek meg, hogy kivételes szellemi és érzelmi kohézió fogta össze a Kner család egymást követő nemzedékeit.

SZÓRAKOZÁS
...
Szórakozás

A déli gótika mesterének novellái inspirálták Bruce Springsteen legsötétebb lemezét

Május elején jelent meg Warren Zanes Deliver Me from Nowhere című kötete, amely Bruce Springsteen tán legkülönlegesebb, és leginkább kedvelt lemezén, az 1982-es Nebraskán hallható dalok mögött felsejlő személyes motívumokat, és művészi hatásokat tekinti át.

...
Szórakozás

Jordan? Pipa! – Az alfakosaras, a tárgyalóasztal meg a munkaalkoholista fehér férfiak

Az Air – Harc a legendáért arra a pávatáncra fókuszál, amely 1984-ben zajlott a Jordan család és egy ambiciózus sportszergyártó vállalat vezetői között. Hozzáolvastuk a pár éve magyar nyelven is elérhető Michael Jordan-monográfia vonatkozó részeit.

...
Nagy

Cseh Tamás és Bereményi Géza dalai olyan korhű helyzetjelentések, melyek jelentőségével maguk sem voltak tisztában

Hétfőn este nyílt meg a Cseh Tamás életművéről szóló kiállítás a Petőfi Irodalmi Múzeumban. A zeneszerző-énekes idén januárban ünnepelte volna nyolcvanadik születésnapját; a tárlat megidézi emlékét, az archív felvételek pedig visszarepítenek a hetvenes évekbe.

A hét könyve
Kritika
A Tél Szokcsóban nem a beteljesülés regénye, hanem az áthidalhatatlan távolságoké
...
Zöld

Kleinheincz Csilla: Nem akartam a mágiával elvenni az olvasótól a valóságos megoldásokat

Kleinheincz Csilla a hazai spekulatív irodalom egyik kiemelkedő alakja, a Gabo Kiadó szerkesztője, fordító. Új regényében visszanyúlt a tanulmányaihoz, és ember és föld kapcsolatán keresztül beszél napjaink égető kérdéseiről. Podcast.

Olvass!
...
Beleolvasó

Milbacher Róbert nagyanyjának élettörténetét írta meg a halálos ágyától gyerekkoráig

 A Keserű víz Milbacher Róbert eddigi legszemélyesebb és legkatartikusabb könyve. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Nádasdy Ádám sokat hordta az irháját keresztül-kasul a városon, sosem telt be vele

Nádasdy Ádám visszaemlékezéseiben feltárul egy határokon átívelő, szerteágazó családtörténet, és az, hogy milyen volt felnőni egy soknyelvű, többkultúrájú családban a szürke ötvenes években. Olvass bele!

...
Könyvtavasz

Amikor anya és lánya hazatér, a család ősi birtokán egy több száz éve eltűnt telepeskolónia rejtélye is megoldódhat

A díjnyertes író, Kimberly Brock titkokkal teli, gyönyörűen megírt történetében magával ragadóan mesél a roanoke-i elveszett kolónia rejtélyéről, és a szeretet, a család, az anyaság és az emberi szív határtalan misztériumairól. Olvass bele!