125 éve halt meg Vajda János költő

Százhuszonöt éve, 1897. január 17-én hunyt el Vajda János költő, író, publicista, a „Montblanc-ember", ahogy Ady Endre nevezte.

fk | 2022. január 17. |

Vajda János Pesten született 1827. május 7-én. A Fejér megyei Válon nevelkedett, ahol apja az Ürményi család birtokán főerdész volt, a gyermekkor idilli tája számos későbbi versének ihletője lett. Iskoláit a székesfehérvári cisztercitáknál kezdte, majd Pesten folytatta. Ekkor már verselgetett, példaképe Petőfi volt, életmódban is: 1845-ben vándorszínésznek állt, ám néhány hónapos országjárás után visszatért Válra. Egy ideig nevelősködött, majd gazdatiszti gyakornok volt Alcsúton, Pesten tisztviselőként dolgozott, s kapcsolatba került a Pilvax asztaltársaságának íróival, Petőfi és Jókai is barátjává fogadta.

-

Vajda János portréja, Bruck Lajos festménye (Forrás: Wikipédia)

Az 1848-as márciusi forradalomban az események egyik vezéralakja volt, s augusztusban önként jelentkezett honvédnek. Hadnagyi rangig vitte, de a bukás, Világos után bujdosnia kellett, később büntetésül besorozták közkatonának a császári hadseregbe. Szolgált Olaszországban és Stájerországban is, csak 1850 novemberében térhetett haza. Előbb az osztrák földbecslési hivatalnál talált állást, majd 1853-tól újságíróként dolgozott. Ekkor szeretett bele szállásadójának gyönyörű, ám hideg és elutasító leányába, Kratochwill Zsuzsannába, akit verseiben Gina néven tett halhatatlanná. A költő minden érzéki vágyakozása ellenére valódi szerelmi kapcsolat nem volt közöttük, mivel Gina hamar felismerte, hogy a szerény körülmények között élő Vajdától nem sokra számíthat. Helyette a gazdagságot és a sikert választotta, ám végül lecsúszott cirkuszi műlovarnőként magányosan és elszegényedve halt meg Bécsben. Bárhogyan élt is azonban, és bárhogyan is viszonyult a költőhöz, ő ihlette a magyar irodalom legszebb szerelmes versei közé tartozó Húsz év múlva és a Harminc év után című költeményeket.

Versterápia: „Aztán romba dőlhet a világ:/ Karjaid közt észre sem veszem.”
Versterápia: „Aztán romba dőlhet a világ:/ Karjaid közt észre sem veszem.”

A mai Versterápiában Vajda János Napfogyatkozáskor című versét ajánljuk. 

Tovább olvasok

Vajda 1855-től a Magyar Sajtó munkatársa, kíméletlen kritikusa volt, majd 1857-től 1864-ig a Nővilágot, 1861-től pedig a Csatárt szerkesztette. 1862-ben Aristides álnéven két röpiratot (Önbírálat, Polgárosodás) adott ki Lipcsében, az ezekben foglalt eszméivel, a radikális polgárosodás programjának meghirdetésével magára haragította az uralkodó politikai, irodalmi köröket. Újságíróként véleményét továbbra sem rejtette véka alá, szembefordult az irodalmi Deák-párttal, az Akadémia, a Kisfaludy Társaság vezetőivel, emiatt fokozatosan elszigetelődött.

1864-ben megszűnt a Nővilág, állás nélkül maradt, s hiába kért segítséget az írói Segélyegylettől, Gyulai Pál visszautasította. 1864-65-ben Bécsben névtelenül írt lapoknak, majd hazatérve folytatta publicisztikai tevékenységét a Magyar Újságban és a Vasárnapi Újságban. Az amúgy is különböző neurózisok, olykor depresszió gyötörte Vajda mogorva, visszahúzódó különccé vált, ezt rövid ideig tartó házassága sem enyhítette. 1880-ban vette feleségül a nála 33 évvel fiatalabb Bartos Rozáliát, ám két viharos, veszekedésekkel és olykor verekedésekkel teli év után, elhálatlan házasságra hivatkozva el is vált tőle. Bartos Rozália élete végén könyvet is írt nem mindennapi kapcsolatukról, amely Viszontagságos életem egy költővel címmel jelent meg.

-

Vajda János sírja, Kerepesi temető, Somló Sári alkotása (Forrás: Wikipédia)

Utolsó éveiben Vajda végleg bezárkózott magányába, életérzését, a világgal szembeni keserűségét, meg nem értettségét költeményeiben panaszolta el. Hosszas betegeskedés után 1897. január 17-én halt meg Budapesten.

Szerb Antal szerint ő volt „a modern magányosság első hordozója a magyar irodalomban”, a külvilággal érintkezni nem tudó, kapcsolatait elvesztett, soha meg nem értett lélek, aki csak kozmikus nagyságú képekben tudott megszólalni. Szerelmi lírájában is újfajta szenvedély, a testi szerelem vágya, az érzékiség szólalt meg.

(MTVA Sajtóarchívum/ MTI)

 

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Versterápia: „Aztán romba dőlhet a világ:/ Karjaid közt észre sem veszem.”

A mai Versterápiában Vajda János Napfogyatkozáskor című versét ajánljuk. 

...
Nagy

Versterápia: „És a ringó, kergetőző/ Millió hab a tavon”

A következő hetekben azt járjuk körbe itt a Könyves Magazinon, miként volt és van jelen a Balaton az irodalomban, így ebben a rovatunkban is balatoni verseket olvashattok. A mai napra Vajda János A Balaton partján című versét választottuk. 

...
Nagy

Hegyi Katalin: Ady sokat tett azért, hogy sztárt varázsoljon magából

Még több olvasnivaló
...
Kritika

Semmelweis 50 éve egy norvég drámában szagolta ki a kérlelhetetlen igazságot

Bjørneboe-t nem a Semmelweis alakja köré utólag szőtt magasztos vagy patetikus tisztelet foglalkoztatta, hanem a személyiségét és a küzdelmeit szétfeszítő ellentmondások. A Semmelweis ma is pezsdítően és bicskanyitogatóan aktuális dráma.

...
Kritika

Burjánzó csalánként gyűrűzik be a felnőtt életbe a gyerekkori abúzus emléke

A gyerekkori szexuális abúzusról és annak későbbi hatásairól szól Borda Réka első regénye, amelynek elbeszélője kisgyerekként válik nagybátyja áldozatává, de már fiatal felnőtt, mire előtörnek belőle az emlékek, és megkezdődik számára a feldolgozás folyamata. Az Égig érő csalán a hét könyve.

...
Gyerekirodalom

Szabó Tibor Benjámin: Megváltozott a világ és erőszakosabbak lettek a történeteink

Nyolc évvel az első EPIC megjelenése után Szabó Tibor Benjámin megírta a folytatást, amelynek rögtön a legelején elrabolnak valakit. A barátok versenyt futnak az idővel, miközben egy titokzatos szekta nyomait kutatják. Szabó Tibor Benjáminnal kötetek közti műfajváltásról, ökológiai zsákutcáról, irodalmi tetoválásokról és a hazai gengszterrap hatásáról is beszélgettünk.

SZÓRAKOZÁS
...
Szórakozás

A Love, Death & Robots továbbra is kíméletlen őszinteséggel szembesít az emberségünkkel

Tényleg képtelenek vagyunk megváltozni? A Netflix tévésorozata, a Love, Death & Robots új évada szerint lélekszakadva rohanunk bele a saját végzetünkbe. Nem tud ebben visszafogni bennünket sem technológiai fejlődés, sem harmadik típusú találkozás, de még a múltbéli tapasztalataink sem. 

...
Nagy

A Halott Pénz-könyv még a tagoknak is tudott meglepetést okozni

A Halott Pénz Na még mit nem?! című kötetét mutatták be a Hajógyár és az A38 hajó Zene x Szöveg programsorozatának legutóbbi alkalmán. Járai Márkot, Boros Gábort és a kötet egyik szerzőjét, Jávor Bencét Erdős Viki kérdezte zenekari titkokról, a sikerig vezető útról, közös munkáról és az írás folyamatáról.

...
Szórakozás

Az Északi az a Hamlet, aki nem áll meg tépelődni, hanem lesújt a kardjával

Az Északi brutális: tele ordító férfiakkal, vérrel és zsigerekkel - és persze gyönyörű tájakkal és szuperhangulatos újpogány zenével. Robert Eggers rendező láthatóan élvezte, hogy megcsinálhatta a saját mozgóképre ültetett viking sagáját. A kérdés, hogy elég-e egy jó filmélményhez, ha történelmileg többnyire hiteles.

A hét könyve
Kritika
Az új Nádas erőszakos és szórakoztató, teljesen felszabadult
...
Podcast

Fehér Renátó: Mindig politikai beágyazottságban születnek a versek

Podcastunkban a közéleti költészetről, a bal kézről jobbra átnevelt írásról és a közösségi médiáról is kérdezzük a Torkolatcsönd szerzőjét, Fehér Renátót.

Olvass!
...
Könyvtavasz

Az Óriásalka ugyan messziről boszorkányra hasonlít, de megtanít repülni

A tizenkét éves Lóri rajong a biológiáért. Álmában időnként kihalt állatok jelennek meg: a fiú a Holdkarmúval, Gyomorköltővel, Óriásalkával, Kardfogúval és Bozótpatkánnyal folytatott párbeszédek segítségével próbálja értelmezni élete eseményeit. Olvass bele!

...
Könyvtavasz

Vajon kit illet meg a megtalált kincs?

Nógrádi Gábor gyerekszereplői kincskeresési lázban égnek, és hamarosan felkerekednek, hogy személyesen járjanak utána, vajon tényleg van-e alattuk kincs. Olvass bele!

...
Könyvtavasz

Mán-Várhegyi novellájában nyomtalanul eltűnik egy férj a Miss Pula fedélzetéről