Keresés

Keresési találatok „” Kifejezésre

Grecsó az apatörténeteihez sokáig kereste a formát, a szavakat, de főként a nyugalmat

Grecsó az apatörténeteihez sokáig kereste a formát, a szavakat, de főként a nyugalmat

Irodalmi és valóságos apákról, hiányokról és jelenlétekről, beavatásokról és személyes tétekről is szó esett Grecsó Krisztián Lányos apa című kötetének margós bemutatóján, amelyet most teljes egészében visszahallgathatsz.

Klacsmann Borbála: A holokausztoktatás egyik célja az, hogy empátiára nevelje az embereket

Klacsmann Borbála: A holokausztoktatás egyik célja az, hogy empátiára nevelje az embereket

A Margó Fesztivál utolsó napján Hidas Judit beszélgetett Klacsmann Borbálával a Holokauszttörténetek című kötetéről. A holokauszt-történész évek óta gyűjtötte a forrásokat a rövid szövegekhez, amelyek a holokausztot egyszerre történelmi és személyes nézőpontból is vizsgálják. A kötetből Szandtner Anna olvasott fel.

Ménes Attila disztópiájában félig elállatiasodott magyarok csicseregnek

Ménes Attila disztópiájában félig elállatiasodott magyarok csicseregnek

A radikálisan pesszimista Ménes Attila A bolt című disztópikus regénye egy posztapokaliptikus Európáról és benne az evolúciós visszafejlődésben élő magyarokról szól, akik már csak csicsergős beszéddel tudnak kommunikálni. A margós bemutatón szó esett kilátástalanságról, félállati állapotokról, halálra való készülésről és még rózsaszín plüss katonai egyenruhákról is. 

A Tízig aludni témáiról évtizedekkel ezelőtt nem mertünk volna beszélni

A Tízig aludni témáiról évtizedekkel ezelőtt nem mertünk volna beszélni

Négy, tinédzsereknek megjelent kötet, egy író és egy szerkesztő volt a Szevasz! című margós program főszereplője, amelyben az első olvasásélményeket, a novellák és a versek kiválasztásakor előtérbe kerülő szempontokat tárgyalták, és arról is szó volt, mi a különbség a szülő-gyermek kapcsolat ábrázolásában a kortalan és kortárs művek között.

A Budapest Nagyregény társasjátékba invitálta meg az írókat

A Budapest Nagyregény társasjátékba invitálta meg az írókat

Adott 23 szerző, 23 kerület, egy főváros és 150 év. A Budapest Nagyregény a főváros regénye lesz. A Margó harmadik napján  a projekt három résztvevője beszélgetett nehézségekről, emlékekről, kövekről és a különleges társasjátékról, amely szeretett városunk történetét megírja.

Pléh Csaba: Ha író lennék, azt mondanám, hogy helyre akartam tenni az árnyakat azzal, hogy megírom őket

Pléh Csaba: Ha író lennék, azt mondanám, hogy helyre akartam tenni az árnyakat azzal, hogy megírom őket

A Margó Fesztivál utolsó napján zsúfolásig telt a Kristály terem, ahol Pléh Csaba és Till Attila beszélgetett a szerző Árnyak című kötetéről. Utóbbi nemcsak róla, a családjáról és kalandos életútjáról szól, hanem azokról is, akik már nincsenek köztünk, mégis nagy hatással voltak a nyelvész-pszichológus életére.

A bántalmazottaknak az én-erejük nincs meg, a segítségnek kívülről kell jönnie

A bántalmazottaknak az én-erejük nincs meg, a segítségnek kívülről kell jönnie

Kiss Judit Ágnes új regényének hőse egy kislány, akit a nevelőapja bántalmazott. A kötetről Mészáros Sándor szerkesztő beszélgetett a szerzővel szombaton a Margón. Szóba került az áldozatok körül lévők felelőssége, a kívülállók részéről érkező segítség, és a szerző arról is beszélt, mennyi veszélyt rejthetnek a hitközösségen belüli viszonyok.

A történelmi regények nemcsak a régmúltról, hanem rólunk is mesélnek

A történelmi regények nemcsak a régmúltról, hanem rólunk is mesélnek

Rakovszky Zsuzsa legújabb regénye, Az idők jelei az 1530-as évek Münsterébe vezet, a pénteki Margón pedig történelemről, verses nyitányról és a tárgyilagos narráció fontosságáról is mesélt.

Vida Gábor: Szerelmi bánat nélkül nem lehet regényt írni

Vida Gábor: Szerelmi bánat nélkül nem lehet regényt írni

Vida Gáborral legújabb regényéről, a Senkiházáról a szerzővel Szegő János beszélgetett a Margó Irodalmi Fesztivál első napján.