Keresés
Keresési találatok „” Kifejezésre
A képregénykiadók egyszer csak felfedezték, hogy az emberiség fele nő
A Pestext női képregényekről és alkotókról szóló beszélgetésén kiderült, melyik hazai női alkotókat ajánlják külföldre, melyik a jó Anna Frank-képregény, és ki merített ihletet a szülei temetkezési vállalkozásából, valamint az is, melyik az a Maushoz mérhető mű, amit mindenképpen ki kéne adni itthon is, hiszen olyan hazai eseményekről szól, amiket Magyarországon nem lehet megrajzolni.
Chimamanda előhozta Merkelből a feministát
Angela Merkel német kancellár és Chimamanda Ngozi Adichie nigériai író szerda este közösen vett részt egy düsseldorfi pódiumbeszélgetésen, amelyen szóba került a feminizmus kérdésköre, és az is, hogy mit tervez a politikus a visszavonulása után.
Szóljanak a lányokról a képregények!
A képregényekről a hétköznapi emberek – nagyon leegyszerűsítve – azt gondolják, hogy szuperhősökről szólnak, erőszakkal vannak tele és fiúknak való mindegyik. A Ciceró Könyvstúdió szerkesztőjének, Kleinheincz Csillának nem titkolt szándéka, hogy ennek a tévhitnek ellent mondjon és célja, hogy a kiadónál megjelenő képregények összeválogatásakor minél több erős női karaktert és valódi példát mutasson a lányoknak. A tartalmon, belső értékeken, minőségi megjelenésen és neves díjakon túl a megjelentetni kívánt alkotások felkutatásakor nagy hangsúlyt helyez a női szereplőkre. Kleinheincz Csilla vendégcikkét olvashatjátok.
A popkultúra egy fekete nő szemével, aki imádja a rózsaszínt
„A világ túl gyorsan változik ahhoz, hogy legyen időnk mélyebben megérteni.” A lényegre törő állításnak ellentmondva A rossz feminista című esszékötetében Roxane Gay - ha nem is egészében, de legalább részleteiben - próbálja megérteni ezt a gyors iramban változó világot.
„Aki nem átlagos alkatú fehér férfi, nehézségekbe fog ütközni, mikor védőfelszerelést keres”
Caroline Criado Perez tavaly megjelent Láthatatlan nők című könyvében azt mutatja be , mit is okoz a mindennapi életben, hogy világunk alapértelmezett embere: férfi. A szerzővel a világjárvány hatásairól, a megosztott társadalmakról és a változás lehetőségéről is beszéltünk.
Margaret Atwood a társadalom által megzabált nőkről mesél - Összekötve Csonka Ágnessel Margaret Atwoodról
Margaret Atwood A Szolgálólány meséjével vált világhírűvé, amelynek Testamentumok címmel tavaly folytatása is megjelent. Most pedig végre a szerző első regényét, Az ehető nőt is elolvashatjuk magyarul. Atwood munkásságáról és Az ehető nőről a kötet fordítójával, Csonka Ágnessel beszélgettünk.
A nők többé nem akarnak ennivalóak lenni
Margaret Atwood első regényében a szimbolikus kannibalizmus motívumát kapcsolta össze a fogyasztói társadalom kritikájával, amely a nőket bekebelezhetőnek, eltárgyiasíthatónak, „ennivalónak” akarja látni és láttatni. Az ehető nő a hét könyve.
