Parti Nagy Lajos hőse képzeletviharra, álomszerű írói ideglázra gyanakszik
Parti Nagy Lajos
Hősöm tere
Magvető, 2023, 256 oldal
-

Parti Nagy Lajosnak a líra, a dráma és a széppróza műfajaiban évtizedek óta egyaránt a legjobbak között van a helye. Hősöm tere című szatírájának író hőse - egy padlásszoba lakója - különös, nem kívánt kapcsolatba kerül szomszédaival, akik alakzatba rendeződve járnak, bakancsot és pisztolytáskát hordanak, egyre bátrabban randalíroznak és zsarolnak, holott biológiai identitásukat nézve egyszerűen csak galambok volnának. Élükön Tubica Cézár, aki nemcsak ambiciózus hatalmi terveket forgat fejében, hanem szervátültetési kísérleteket is vezet, továbbá kidolgozza a palomizmus ideológiáját. A Hősöm tere az első megjelenése óta eltelt két évtizedben sem vesztett erejéből: egyszerre aktuális és általános érvényű, döbbenetes erejű szatíra, mindez Parti Nagy ötletgazdag nyelvével és páratlan humorával.

Parti Nagy Lajos: Hősöm tere (részlet)

– a Tisztabúza Éjszakája –


Tubica és klánja nem jelentkezett többet, és ez nagy könnyebbség volt, be kell vallanom.

Halotti csönd volt a padlástérben, a folyosón,

ha nem foglaltam volna el magam a pakolással, akár vészjóslónak is érezhettem volna. Négy napom volt e munkára, rengeteg idő, hisz a lakást bútorozva béreltem, a könyvektől eltekintve alig volt holmim, és az a kevés is, mint valami kopott, rutinos segédszemélyzet, útrakész batyukká, bőrönd- és sporttáskaszerű tárgyakká hamar összeállt.

Bár olykor fél órákat is álltam mozdulatlanul hallgatózva, egyre jobb lett a kedvem, s a hét végére ismét megkísértett a gondolat, hogy vajon nem álom, legalábbis valami álomszerű írói idegláz, képzeletvihar volt-e mindaz, amit az utóbbi hónapokban megélnem adatott.

Barátaimat, kiknek segítségét inkább kedvességük, mint a munka volumene és sürgőssége indokolta, legalább egy pakolással összekötött búcsúkoccintásról nem lehetett lebeszélni. Utolsó este bort hoztam, vodkát, és üldögéltünk kicsit a ládákon, dobozokon. Bőven és összevissza ittam, s a dolognak meglehetősen nagy feneket kerítve, elmondtam nekik ezt-azt a padlástéri szomszédaimról.

Az ötletnek kijáró figyelemmel hallgattak. Önkéntelenül lehalkított hangomat, kiütköző verítékemet az előadás, illetve az írói játék részének tekintették, és meglehetősen élvezték.

Mikor írod meg, kérdezték.

Ez nagyon jó, ezt azonnal tessék megírni, mondták, és nevettek, borzongtak, veregették a vállamat. Egyikük odament a falhoz, hallgatózott egy darabig, majd fura mosollyal visszaült.

Az a baj, akartam mondani, az a baj, kedveseim, hogy ez most nem vicc, de pontosan tudtam, hogy mit válaszoltak volna rá; hát persze hogy nem vicc, mondták volna kórusban, naná! Hanem egyfelől irodalom, másfelől pedig hovatovább ez a színtiszta igazság, illetve hát valóság, magunk is látjuk az utcán, a televízióban, egyre többen vannak, grasszálnak és paroláznak, mondták volna a barátaim, és ha már az egyetlen, amiben bízhatunk, a demokrácia is csődöt mond, sőt melegágya mindeme burjánzásnak, akkor a félelem ellen nem marad semmi más, mint a nevetés, a kinevettetés, az irónia mint a tehetetlenség fegyvere, és a többi, és a többi.

Erősködhettem volna, de nem volt kedvem tovább bonyolítani a dolgot, a részegség nagyvonalúvá tett, hát inkább velük tartottam, részt vettem az ötletem gyors kiszínezésében, és ettől már-már jókedvem támadt. Hidd el, mondta egyikük, ebből egy swifti szatírát lehet írni. Nagyjából ennyit tudok felidézni, fogalmam sincs például, hogy egyáltalán kikísértem-e a barátaimat. Ezután elszakadt a film, reggel a dobozok tetején ébredtem, betakarva a kidobásra ítélt, rongyos irhabundámmal.

*

Amire legközelebb rendkívül világosan visszaemlékszem, az a másnapos téblábolás. Hogy szörnyen érzem magam, mint akit szétfűrészeltek és ledaráltak. Hogy sietős takarítás nyomait veszem észre a fürdőszobában és a konyhában – éjjel hányhattam is –, érzem az alkoholszagot, mely átható, fehér fénnyel világít. Hogy ténfergek a holmijaim között, még leradírozom a falról a fülem és a milliószor odaszorított fél arcom nyomát, aztán el-elbóbiskolva várom a megrendelt költöztetőket.

Hogy az utolsó pillanatban, mintegy pótcselekvésként eszembe jut, mielőtt itt hagyom, meg kéne nézni a fridzsider mélyhűtőjét, bár emlékezetem szerint egyáltalán nem használtam. Látom magam, ahogy egy csavarhúzóval kikaparom az ajtó hasadékából a zúzmarát, ahogy kinyitom, és egy levágott, csonttá fagyott galambfejet találok benne. Vonalas irkalapba van csomagolva, s azt írták rá házfelügyelőnk szegletes betűivel, hogy Így jár minden palomista!!! A papírnak lőpor- és Domestos-szaga van.

Ilyesmikre emlékszem, s hogy ordítva, potyogó könnyekkel hánytam ismét, és csak a kaputelefon búgására szedtem össze magam. A hűtőszekrényt becsuktam, a zúzmarás csomagot elrejtettem az utolsó fekete nejlonzsákba, melyet – miután minden holmimat lehordtuk, s bezártam magam után a lakást – kidobtam az udvari kukák egyikébe. Siettem, várt a teherautó,

nem akartam és nem mertem nézni sehová,

különösen nem a házmester leplombált ajtajára és a fakó homokfoltra az udvar kövén.

Mégis, amikor a zöld műanyag tartályra rácsuktam a tetőt, nevetséges módon azt gondoltam, hogy erre az egész hihetetlen és gusztustalan történetre is fátylat boríthatok.

Kapcsolódó cikkek
...
Beleolvasó

Barátja volt József Attila, jól ismerte Thomas Mannt - De milyen ember volt Hatvany Bertalan?

Hatvany Helga könyve megrázó tanúbizonyság a viharos 20. századról egy család történetén keresztül, és izgalmas memoár arisztokrata gyökerekről, apai örökségről és a szeretet erejéről. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Tar Sándor hőse lelkileg nincs felkészülve a hirtelen jött boldogságra

Tar Sándor szereplői talajt vesztett emberek: életükből hiányzik a remény, belőlük ugyanakkor nem hiányoznak az érzelmek, a vágy egy emberibb sors után. Olvass bele A térkép szélén című kötetbe!

...
Beleolvasó

Molnár Ferenc hősei meglepetést akarnak okozni, aztán ők lepődnek meg a legjobban

A Játék a kastélyban az egyik legeredetibb Molnár-színdarab, ezzel együtt az egyik legszemélyesebb is - rezignált vallomás az élet hazugságairól és a színpad igazságairól. Olvass bele!

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Esther Perel: A modern magány felfalja az életünket

Mi az a mesterséges intimitás, és milyen hatással van az életünkre? Esther Perel belga-amerikai pszichoterapeuta tartotta az idei Brain Bar záró előadását.

...
Zöld

Ez a könyv minden kérdésre válaszol, amit feltettél sörivás előtt, közben vagy után

Mark Dredge Sör mesterkurzusa az erjesztett ital karakterjegyeinek felismerése terén segít magabiztosságot szerezni, és abban is a segítségünkre siet, hogy megértsük, hogy kerültek oda.

...
Zöld

Csányi Vilmos: Biológiailag meg lehetne hosszabbítani az életet, de nem biztos, hogy érdemes

Csányi Vilmos és Barát József Jövőpánik Beszélgetések a lehetséges határairól című kötetében a jövő bizonytalanságairól beszélget tudományos igénnyel, így szóba kerül robotosítás, a közösségek átalakulása, szülőség és szerelem, de a biológiai határaink is.

Még több olvasnivaló
...
Nagy

John Scalzi: Miért akarna bármi az emberhez hasonlóvá válni?

Miért vesz valaki templomot magának? Segít-e az alkotói válságban a zenélés? Hogyan reagálnának az emberek, ha tényleg megjelenne az igazi mesterséges intelligencia? John Scalzival, a Könyvfesztivál díszvendégével beszélgettünk. Interjú.

...
Nagy

Bognár Péter: Nyílt sisakkal

Bognár Péter Minél kevesebb karácsonyt címmel ír tárcasorozatot a Könyvesen, ez a záró rész.

...
Kritika

Andrei Dósa megírta a Dekameron spangliparázstól izzó spinoffját

A Füveskert merész vágásokkal élő, lírai hangú, látomásos prózakötet. Andrei Dósa ágbogas pop- és magaskulturális hivatkozáshálózattal dolgozik, és utat vesztett szereplőinek beállástörténetein keresztül voltaképp a művészi indulást meséli el. Ez a hét könyve.

...
Nagy

John Scalzi alázatával és a jövőbe mutató hüvelykujjal nyitott az idei Könyvfesztivál

Mi köze lehet a hüvelykujjunknak a sci-fihez és a fiatal generációhoz, milyen a rém kellemetlen laudáció, és mit jelent spekulatív irodalmi nagykövetnek lenni? A Könyvfesztivál megnyitóján jártunk.

...
Kritika

Miért gyilkolnak a gazdagok, ha a pénz és a hatalom már nem elég motiváció?

Jeneva Rose thrillerjében a város leggazdagabb feleségei olyan döntésre szánják el magukat, ami örökre összeköti őket.

...
Nagy

Ludmán Katalin: „A ködlovag alakja egyszerre megfoghatatlan és jelenvaló”

Kik, mikor, kikre és miért mondták azt, hogy ködlovag? Ludmán Katalinnal, „A rejtelem volt az írósága…” szerkesztőjével beszélgettünk. Szóba kerültek Schöpflin, Márai vagy Mészöly Miklós „ködlovagozásai”, Hazai Attila prózája és Hajnóczy szöveguniverzuma, továbbá kiderült, hogy hungarikum-e a ködlovagság.

A hét könyve
Kritika
A háborúból nincs visszatérés, ez az élet
...
Nagy

John Scalzi: Miért akarna bármi az emberhez hasonlóvá válni?

Miért vesz valaki templomot magának? Segít-e az alkotói válságban a zenélés? Hogyan reagálnának az emberek, ha tényleg megjelenne az igazi mesterséges intelligencia? John Scalzival, a Könyvfesztivál díszvendégével beszélgettünk. Interjú.

Hírek
...
Zöld

Karikó Katalin és Drew Weissman kapta az orvosi-élettani Nobel-díjat!

...
Hírek

A pestis éjszakáitól Budapest történelmi titkaiig [Könyvesblokk]

...
Hírek

Murakami egy japán kísértettörténettel melegített a Nobel-bejelentésre

...
Gyerekirodalom

Könyv vagy Fortnite – kell-e egyáltalán a „vagy”?

...
Beleolvasó

Luiz Schwarcznak a bipoláris depresszióval és a családja történetével is meg kellett küzdenie

...
Hírek

Steinbeck kutyarágta kézirata is kalapács alá kerül

...
Beleolvasó

És te mit tennél, ha éjszaka beállítana hozzád a bátyád egy zsák pénzzel és egy hullával?

...
Beleolvasó

Szöllősi Mátyás szerint Roderik Six világa lágy, nedves, szürke purgatórium

...
Nagy

John Scalzi alázatával és a jövőbe mutató hüvelykujjal nyitott az idei Könyvfesztivál