Szegénység, kitelepítés, jogfosztottság: egy megrázó családtörténet a 20. századból

Naplóbejegyzésekből, levelekből, hivatalos dokumentumokból rajzolódik ki egy sváb-magyar parasztcsalád története a Tények és Tanúk sorozat legújabb kötetében. A Megtartó erőben az Illés család megrázó múltját ismerhetjük meg két életinterjú nyomán. „Erős női narratívát rejt a Megtartó erő, de szociográfia, és – ami ennél is fontosabb – egy sok traumával és hajtűkanyarral teli családtörténet is egyben" - írtuk a kötetről. Olvass bele!

Könyves Magazin | 2021. február 02. |

A Megtartó erő egy magyar-sváb iparoscsalád életét rekonstruálja. Illés Klára idős szüleivel készült izgalmas életútinterjúit dokumentumok, levelek, naplóbejegyzések és visszaemlékezések egészítik ki. Így bontakozik ki egy jellegzetesen XX. századi történet: a mindennapi küzdelem a szegénységgel, a kitelepítés, a katonaság és a jogfosztottság hétköznapjai; mindeközben a mobilitás lehetőségeinek keresése. A Megtartó erő megrázó és eleven mikrotörténeti olvasmány.

ILLÉS KLÁRA
Megtartó erő
Magvető, 2021, 312 oldal
-

Illés Klára 1954-ben született Csatkán, népművelő. Kulturális területen dolgozott a Ferencvárosban és a Fővárosi Önkormányzatnál.

Illés Klára: Megtartó erő (részlet)

Egy parasztcsalád vége

 

1949-ben ősszel történt, hogy nem volt munka semmi Csatkán, így sok másokhoz hasonlóan én is feljöttem Budapestre.

A Kati nénémnél a Damjanich utcában voltam, és mondtam neki, hogy nem akarok ott lődörögni, szerezzen nekem állást. Őneki mindenfelé volt ismeretsége, azzal ő beprotezsált éngemet a Bánékhoz, a Mozsár utcába. A Fővárosi Operettnek volt az a színészbejárata tulajdonképpen, és én ott házvezetőnő lettem, meg minden. A lányuknak, a Terikének a társalkodónője. Ez a lány velem egyidős volt, vagy fiatalabb, úgy tizenhat-tizenhét éves. Úgy találták. A Bánéknak mindkét fiúgyerekük elveszett Auschwitzban, aztán egyszer a küszöbön találták ezt a kislányt, kérdezték: Hogy hívnak?, mondta: Bán Terike – hát hogy éppen őhozzájuk passzút, hát így fogadták őt örökbe.

A Bánéknál én főztem, én takarítottam, mostam, mindent csináltam délelőtt, délután meg a Terikével strabancútunk az Operettben.

 Le a pincébe, föl a lépcsőházban, szaladtunk jobbra-balra, futkároztunk. Az Operettnek a Mozsár utcai bejáratát használtuk, ott volt a szolgálati lakásuk a Bánéknak, ott jártak a színészek is, Honthy, Németh Marika, a Latabárok, Zentai Anna, ezeket mind jól ismertem. A színházba is elvihettem a Kati néniéket meg a rokonságot, így tudtam egy kicsit törleszteni a sok jóságáért. Ha új darab volt, volt úgy, hogy nyolcan, tízen is jöttek, mindig megmondta az asszonyom, hogy oda üljenek, ahol nem foglalt a hely. Én bekísértem őket, a jegyszedők meg leültették őket, nem volt semmi gond. Szerettem ott. Terikével meg minden előadásra bemehettünk, akár az első sorba is. Nem tudom pontosan, mik voltak a Bánék ott, ruhákkal is foglalkoztak, mert néha fogadtak varrónőket, és ott tele volt minden ruhával, ott csinálták a gyönyörű operettekhez a ruhát. Délután, ha nem volt ott senki, én is fölpróbáltam a színésznői ruhákat, aranycipőket. Ott parádéztam magamba. Jó világom volt náluk énnekem. Egyszer volt egy eset. Kiszakadt a liszteszacskóm, és én meg kiráztam a lisztet az ablakon. Mondja az asszonyom: „Te Klári, esett a hó az éjjel?” Mondom: „Nem esett, nagyságos asszony, hanem kiszakadt a zacskó, és kiömlött a kűre a liszt. Én meg összesöpörtem, azt kilöttyentettem.” Nem gondútam, hogy ki fog nézni az ablakon. Az Operettnek ott meg olyan lapos teteje volt, mintha fatető lett volna, ott fehérített a liszt. De nem pörűt velem semmiér se.

Egy délelőtt vagy délután, elvégeztem és a szobámban olvasgattam, aztán jött a nagyságos úr, és odaült mellém, és elkezdett taperúni.

 Hát én megijedtem, aztán elmeséltem a nagyságos asszonynak. Az szegény sírt, de aztán mondta, hogy ha bántani akar, csak szóljak. De aztán már többet nem bántott.

 

1950-ben jöttünk haza Pestről csatkaiak karácsonykor. Kisbérről jöttünk vagy húszan gyalog, mert akkor még nem volt busz. Szógátunk, lányok, meg tanultak ezek az én korombéli legények szakmát Pesten. Ki asztalosnak, ki szabónak, ki lakatosnak. Itt akkor Csatkán volt egy nagyon rendes pap.[1] Szervita rendi szerzetes volt, aki azt mondta, hogy nem lehet ezeket a fiatalokat elkallódni hagyni. Ezek a háborúban mint leventék nemigen vótak jelen, a huszonnyolcasok, harmincasok. Hát ez a páter ezeket mind, akiknek kedve volt, elvitte Pestre. Úgy kerültek Pestre: Somogyi Imre, Lákics Feri, Lakics Laci. Ezek a fiúk a szervita rend kollégiumában laktak, és tanulták a szakmájukat. Hát, ezek jöttünk hazafelé akkor karácsonyra Csatkára. Nyakig érő hóba mentünk, egymás lépísibe köllött lépni, nekem volt akkor a félcipőn kívül egy jó új fényes gumicsizmám, én törtem az utat. Talán éjfél is elmúlt, mire hazaértünk, de vidáman voltunk nagyon. Másnap délig aludtam. Estefelé jött az Illés Gyula hozzám, és hozott ajándékot, egy üveg édes likőrt meg egy körtebefőttet. Mondtam neki, hogy nekem ez nem kell, és mutattam neki az ujjamat a gyűrűvel. Azt mondta, hogy az nem lehet, hogy én már nem szeretem őt. Mondtam, nekem nem kell őtűle semmi, és hagyjon békén, én rendes fiúval jártam akkor, aki igen szeretett és tisztelt. 

Ezután nem sokkal Gyula eljött utánam Pestre, és mindent mondott arra a fiúra, és én hülye, gondoltam, jó, hát akkor kezdjük újra.

 

Mézeskalács szívet küldök neked

tükör lesz a közepén.

Hogyha beletekint huncut szemed,

reád kacagok én.

 

Az a mézeskalács az én szívem,

s az én lelkem a tükör.

Az írás a szívem, neked üzen

igaz szeretetről.

[1] Németh Alajos szervita szerzetes 1944 és 1950 között szolgált plébánosként Csatkán (lásd Fekete József: A szervita rend magyarországi története 1867–1950, doktori disszertáció, Budapest, ELTE, 2009, 101, http://doktori.btk.elte.hu/hist/feketejozsef/diss.pdf, letöltve 2020. november 18.).

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Egy sváb-magyar család hajtűkanyarokkal teli 20. századi története

Illés Klára könyvében személyes naplóbejegyzésekből, levelekből, hivatalos dokumentumokból rajzolódik ki egy dunántúli sváb-magyar parasztcsalád huszadik század története.

...
Hírek

Amit a 20. századból tudni érdekes, azt a saját családodból fogod megtudni

...
Beleolvasó

A férfi, aki Ukrajna hegycsúcsai közt élte át a 20. század háborúit

Az évtized könyve
...
Nagy

Hogyan lesz egy magyar könyvből világsiker?

...
Nagy

Az évtized legfontosabb magyar könyvei 5.

...
Nagy

Az évtized legfontosabb magyar könyvei 4.

A hét könyve
Kritika
Lydia Davis a hétköznapi sodródásban is meglátja a rendet
...
Nagy

Miért fordítja el a fejét az ember, amikor a szomszédait felszállítják egy vonatra, amelyről nem tudni, hová indul?

Géraldine Schwarz az Emlékezet nélkül című esszéregénye segít megérteni a múltfeldolgozás és az emlékezetpolitika jelentőségét. Interjú.

Polc

A medvék szemében az ember csak egy kizsákmányoló, oktondi lény

...

Trevor Noah a dél-afrikai apartheidben született, Hollywoodban ért a csúcsra

...

Ez itt a Déli Krónika, a hírmondó: Tom Hanks

...

Ian McEwan új könyvével eléggé kiborította a sci-fi rajongókat

...
Még több olvasnivaló
...
Nagy

Fehér Boldizsár: Nátán, Súnemből

A legjobb első prózakötetnek járó Margó-díjat 2019-beFehér Boldizsár nyerte el Vak majom című regényével, ami a Magvető Kiadónál jelent meg. 2020-ban havonta jelentkezett Hogyan legyünk népszerűek és szerezzünk barátokat című tárcasorozatával.

...
Nagy

"Válaszd a jövőt. Válaszd az életet. De miért akarnék ilyesmit csinálni?" – 25 éves a Trainspotting-film

Idén 25 éves Danny Boyle kultfilmje, a Trainspotting, amely Irvine Welsh azonos című regényéből készült.

...
Kritika

Az apokalipszis mi magunk vagyunk

Florian Herscht leveleket írogat Angela Merkel kancellárasszonynak, hogy figyelmeztesse egy kvantumfizikai problémára, amit egy kisvárosi szabadegyetem fizikatanárától hallott, és amiből arra következtet, hogy a világ el fog pusztulni. A Herscht 07769 a hét könyve, írásunk kisebb szpojlereket tartalmaz.

...
Nagy

A Jókai-rajongók, a kutyaszar és az elnémítás kultúrája

Tóth Krisztinát meglincselik az internetezők, mert Az arany embert kivenné a kötelező olvasmányok listájáról. Olvasás, kánon, cancel culture.

...
Kritika

Kinget idézi, de nem kíván dickensi magasságokba törni J.D. Barker thrillere

Szíve helyén sötétség három az egyben: egy meglepően jól sikerült coming-of-age sztori és egy tipikus barkeri krimi, melyeket megfűszerez a Stephen King-es természetfeletti. 

...
Nagy

Egy sváb-magyar család hajtűkanyarokkal teli 20. századi története

Illés Klára könyvében személyes naplóbejegyzésekből, levelekből, hivatalos dokumentumokból rajzolódik ki egy dunántúli sváb-magyar parasztcsalád huszadik század története.

Gyerekirodalom
...
Szívünk rajta

A Kamaszmonológokban nincs tabu

Februárban A szívem egy bezárt bódé lett a Szívünk rajta kiemelt könyve, amelynek történetei érzékenyen rezonálnak a kamaszok testi és lelki változásaira, félelmeire, frusztrációira és örömeire.

...
Szívünk rajta

Szívünk rajta - Vicces, játékos, elgondolkodtató könyvek Északról

Februárban a Szívem egy bezárt bódé című norvég YA-könyv lett a hónap kiemelt könyve, amely keresetlen őszinteséggel, mégis érzékenyen navigál a kamaszlélek bugyraiban. Az észak-európai szerzők sokszor merészebben nyúlnak kényesebb témákhoz is, könyveikben ugyanakkor rengeteg a humoros elem, a játékosság. A Szívünk rajta matricásai között is számos ilyen akad, ezek közül választottunk ki most hármat.

...
Gyerekirodalom

Generációk nőttek fel Csukás István meséin

Egy éve nincs közöttünk Csukás István költő-meseíró, akinek olyan figurákat köszönhetünk, mint a Süsü, Festéktüsszentő Hapci Benő vagy Oriza-Triznyák.