Szerelem, család és sok „mi lett volna, ha” – olvass bele Falcsik Mari verseskötetébe!

Falcsik Mari tavaly felkerült a legjobb első prózakötetért járó Margó-díj shortlistjére My rocks című könyvével (olvass bele!), most azonban visszatért régóta otthonos terepéhez, a költészethez, és igazi nagy versekkel ajándékozta meg az olvasókat. A szerelem, a szabadság és a család egyaránt fontos szerepet tölt be ezeken az oldalakon, de a szemlélődés és a világ dolgaira való őszinte rácsodálkozás is erőteljesen jelen van. „Ne haljunk úgy / mint utóbb már meg sem történt / emberek?” – teszi fel a kérdést az egyik vers, ahogy a későbbiekben is újra és újra felmerül, hogy vajon mi vár ránk az élet határain túl. Elgondolkodtató, mély szövegek sorakoznak itt, melyekben a meg nem történt dolgoknak is súlya, értéke van.

Falcsik Mari
Megnemvalósulások dicsérete
Helikon, 2026, 189 oldal
-

Falcsik Mari: Megnemvalósulások dicsérete (részlet)

DE BONO MORTIS

Visegrád, Fellegvár

mit szólsz
ne éljünk mégis úgy
mint ittfelejtett régi istenek
fényének tükre idefönn
a nagy folyó fölötti tágas
térben?

ne mint
a felhők ráncait simító
szárnyas reggelek
terítetlen sziklaasztalok körül
hosszan keringenek
a bokrok közt kavargó langyos
szélben?

s ha már elülve
kiismert emberélet
hordalék pora
és fájdalombuckáink
mind szétterültenek
ne széledjünk el mi is
mint könnyű por
mit szél kerget tova?

ne haljunk úgy
mint utóbb már meg sem történt
emberek?
ne hulljunk elszitálva
mint az alkonyatba szertefoszló
pára?

ne mint a vár mögött
sötétbe süppedő sugár
látványa
visszfényként tűnik át a
semmi-másba?

NEM MUTATOM MEG NEKED

Se földbánya-tavat, se nagyapám háza
helyét, se kiserdőt, hol az akácfákra
lesve múlás települ a megnyúlt fűbe –
még maradék levelük szórja fejünkre
vékony tornácoszlopairól a gazda:
ovális aranyak fényét nyelné szürke
vizébe, ha volna, a zagyva tavacska.

Se nővéremet, ki már reggeltől talpon
égkék ruhájában: ropog a friss karton,
száll a mézes lobonc – egy erős vonásnak
nyoma nem sok, annyi sincs még a tojásdad
arcon. Míg szemlézi terveinek kertjét,
lábánál épségben vonul a virágsor
hadrendje: a jövő még nem veretett szét.

Se az öcsémet, ki ott bambán ásítva
a nénje víztől vörös kezét szorítja:
még álma bántja, de bőrén az új mámor,
mint szétolvadó cukor, saját magából
fényt növeszt: ó, selyem gyerekmezítlenség!
Ahogy buroktalan kitotyog a napra,
s visszanéz: e vértben egészen védett még.

Sem azt az engem… De miért is keresnél,
hisz abból itt van, amit töretlen leltél
bennem: szívós lelket, lelkesült szívet még,
szemet, amiben a három kölyköt lesnéd,
s néhány kerek nyarunk – de hát elgurultak!
Pár csepp fényért nem jó bolygatni a lét mély
kútjában a boldog belebomlott múltat.

Fotó: Wikipédia/Máté Péter portréja

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

Falcsik Mari: A novelláim valamiféle keserű korképet adnak

A Margó-díj rövidlistása olvasói visszajelzésekről és a kedvenc debütkötetéről is mesélt.

...

Falcsik Mari rockdalok ihletésére írt történeteket – Olvass bele a My rocks című könyvbe!

Minden történet közben szól egy rockdal.

...

Falcsik Mari: Karácsony [Képalá]

Olvass!
...

„Mindent elfelejtettem, mert sosem kellett kínaiul beszélnem” – a Bábel szerzője megírta eddigi legszemélyesebb könyvét

„Tíz hetet készülök eltölteni egy országban, ahol sosem jártam még, hogy újratanuljak egy nyelvet, amelyet rég elfelejtettem.”

...

„Semmi sem készítette fel arra, hogy menekülnie kell a saját hazájából” – Olvass bele Colm Tóibín Thomas Mann-regényébe!

Részlet Colm Tóibín A Varázsló című regényéből.

...

Gondoljunk ma inkább a szerelemre? – Olvass bele Szabados Attila friss verseskötetébe!

Szabados Attila új verseskötete egyszerre szenvedélyes és megfontolt számvetés. Mutatunk egy részletet.

A hét könyve
Kritika
Szia, Owen_Wilson223 vagyok, és beléd szerettem – Martina Hefter regényéről
A techcégek meg akarják győzni az embereket, hogy az AI-jal istent teremtettek – interjú Cory Doctorow íróval

A techcégek meg akarják győzni az embereket, hogy az AI-jal istent teremtettek – interjú Cory Doctorow íróval

Mire képes valójában az AI, és kell-e tartanunk attól, hogy elpusztítja a világot? 

Polc

Ahhoz is kell bátorság, hogy az életet válasszuk: Ocean Vuong új regényéről

...

Hányszor lehet újrakezdeni egy életet? – Tóth Krisztina novelláskötetéről

...

Hitlernek kellett egy anya, aki mindenre képes volt – Nora Bossong Magda című regényéről

...

Egy kis élet: amitől zokog a TikTok, pedig csak darabjaira szedi az amerikai álmot

...