Berta Ádám: Az ember viszi magával a problémáit

Berta Ádám: Az ember viszi magával a problémáit

Berta Ádám új regényének kiindulópontja egy klasszikus zsánersztori is lehetne, amelyben kilencvenkilenc zombi tart rettegésben egy apró kazak falut. A nagy hentelés ugyanakkor elmarad, a cselekmény újszerű kanyart vesz, és hamarosan egy életközepi válsággal küzdő férfi mindennapjaiban őrlődünk mi is. Párkapcsolati krízisbe belesajduló párok, gyanús bizniszben utazó felmenők, nagymenő haverok és tajvani szerzetesek váltogatják egymást a kötet lapjain, amelynek közvetlen inspirációját a Stoner adta. De hogy jön Melville és Hawthorne a regényhez, és egyáltalán mi a címbeli kígyó jelentősége? Berta Ádámot kérdeztük.

Ruff Orsolya | 2020. június 03. |

A könyved egy műfaji mashup, hiszen a vámpírtörténettől a krimin át a reflexív regényig számos zsánerkategória elemei felfedezhetők benne, de neked ezek közül melyik volt a legfontosabb, mi volt az a gondolati mag, amiből kibomlott a történet?

Eleinte a nyugati ember életkörülményeinek esetlegességét, értékrendjének bizarr elemeit akartam távlatból, egy keleti ember szemével megmutatni. Utána beláttam, célszerű lenne változtatnom a nézőponton, hiszen egyszerűen nem ismerem eléggé a keleti elbeszélőmet. Kezdettől az életközépi krízis volt az alaphelyzet: tudtam, hogy akinek fogalma sincs, mihez kezdjen, olykor elutazik a világ túlsó végére, de ezzel nem old meg semmit. Közhely, de igaz – az ember viszi magával a problémáit. Ez volt a kiindulópont: tudok valamit a messzire utazásról, amire a főszereplő, ifjabb Talmai csak a végén fog rájönni. Ekkor még „hagyományos” magasirodalmi regénynek képzeltem ezt a könyvet, ha egyáltalán van ilyen. (Nincsen, hiszen a magasirodalmi regény éppen attól az, ami, hogy nem érvényesülnek benne zsánerkönyvekre jellemző mintázatok. A magasirodalmi alkotás formátlanabb, illetve rétegzettebben, kevésbé nyilvánvalóan formázott, mint a lektűr.) Talmai Sanyira koncentráltam, mégis folyton az édesapjára, Aladárra terelődött a figyelmem, aki egészen más karakter, dirigál, haverkodik, bizniszel – Rejtő szavaival: „folyton kavarja” –, és az ő egyénisége egészen más történetszálakat hívott be a cselekménybe. A végül létrejött hibrid regény voltaképp kettejük erőpróbája, vagyis az itt ábrázolt apa-fiú kapcsolat műfaji leképeződése.

Berta Ádám
A kígyó feje
Cser Kiadó, 2020, 304 oldal

A narráció töredezettsége, a történeti puzzle-darabok összeillesztése egyrészt nem engedi, hogy elkalandozzon az olvasó figyelme, egyúttal viszont az elbeszélés vagy éppen az emlékezés nehézségére is utalhat. Folyamatos nyomozásban vagyunk, olvasóként viszont sok esetben mintha magunkra maradnánk a nyomokkal. Mi ennek az oka?

Határozott elképzelésem szokott lenni, hogy melyik szereplővel mi történik (és kiről mit titkolok el), de hogy mi mikor következik be, az – nemcsak A kígyó fejében, hanem más könyveimben is – többnyire utólag dől el. A cselekménynek nem feltétlenül kell lineárisnak lennie, a motivikus ismétlődések révén szofisztikált alrendszerek épülnek fel a történetben, de nem elég, ha én tudom, hogy mindez, amit itt közreadtam, pontosan hogyan tartozik össze. Ezt az infót valahogy át kell adni. Ha sokáig lebegtetem az időrendet, azzal bőven van gubanc: minél több szálon fut a cselekmény, minél több a karakter, annál jobban megszívatom magam ezzel a módszerrel. Jellemző pillanat, hogy görnyedek a vázlat fölött, és rádöbbenek, az egyik esemény egyszerre oka és következménye a másiknak. Ilyenkor ki kell találni valamit. Nem árt, ha a regényíró segít az olvasónak abban, hogy eligazodjon a könyvben. Én ezt állítólag nem viszem túlzásba. De talán ezután másképp lesz: egy ideje izgat, hogyan lehet a töredezettségtől egy felhasználóbarátabb, lekerekítettebb kimeneti formátum felé elmozdulni.

Bemutató.
A kígyó feje bemutatója a Margó Irodalmi Fesztiválon lesz, amit a pandémia miatt idén online tartanak. A szerzővel Totth Benedek és Molnár T. Eszter beszélget június 6-án 15 órától. A közvetítést a rendezvény Facebook-oldalán lehet követni. Részletek erre>>

A regény egyik kulcsszereplőjéről írod, hogy „annak idején feketének képzelte a problémát, nyálkás, lüktető, amorf idegenségnek, amely fejetlen kígyóra és rég magára hagyott vágómarhatetemre egyaránt emlékeztette”. A kígyó nemcsak egy név a történetben, hanem szimbólum is, jelen esetben egy párkapcsolati problémáé – a te olvasatodban mire utal?

Amikor hosszú ideig össze van zárva az ember egy szöveggel, akkor annak minden aspektusa elkezd visszhangozni, jelek és értelmezések sokaságát sugározza ki. A kígyó feje esetében így volt ez a központi figurával, Talmai Sándorral is, akit a regény első néhány változatában csak S.-ként rövidítve szerepeltettem. Az S betű alakját szemlélve támadt az az ötletem, hogy Sanyit Kígyónak szólítsák a haverjai. A regény címe pedig abból adódott, hogy Sanyi egy csomó mindennel nincs tisztában, ami az életében lejátszódik. Hiába figyelmes, elmélyült fickó a maga módján, csomó mindenről lemarad. Ekkor már sejtettem, a regény tartalma nem merülhet ki abban, amivel Sanyi tisztában van, hanem bele kell tartoznia mindannak, ami a közvetlen környezetében zajlik. Legyen ez párkapcsolati probléma, a dolgok természete vagy a világ értelmezése körüli bizonytalanság, a vállalati világ furcsaságai, vagy éppen titokzatos, féllegális bizniszek. A kérdésben szereplő idézet abból a fejezetből származik, ahol Sanyi a krízis során olyan idegállapotba kerül, hogy mindent, ami a feleségéhez kötődik, végletesen dehumanizált formákban észlel.

Ilyen az, amikor kilencvenkilenc zombi tart rettegésben egy falut - Könyves magazin

„Kilencvenkilenc zombi-/vámpírszörny tart rettegésben egy apró kazak falut; az indítás meseszerű, az utána következő történések kiszámíthatatlanok. Sajátos barátságok és szerelmek, intim és működésképtelen párkapcsolatok, egzotikus kalandok kavalkádja tarkítja Berta Ádám új regényét, amely nyers, sallangmentes stílussal, gyors tempóban vezeti végig olvasóját a történeten.

A regény alapján azt érezni, hogy Melville, Hawthorne és John Williams fontos szerzők az életedben, de valójában hogyan kapcsolódnak a regényhez?

John Williams Stoner című könyve közvetlen inspirációul szolgált ehhez a regényhez. A Stoner alapvetően egyetemi regény, amely egészen öregkoráig kíséri a címszereplője életét, tehát tematikusan alig néhány egyezés van a két könyv között. Azonban a passzív főhős alakját annyira izgalmasnak találtam – az életközépi krízis témájával párosítva –, hogy Talmai Sanyiban egy hasonlóan csendes, szemlélődő, közben a saját életéből kiszoruló sziluettet igyekeztem körülírni. Melville és Hawthorne, a tizenkilencedik századi amerikai románc más szálakon kapcsolódik A kígyó fejéhez. Sanyinak a krízis során apránként polarizálódó kedélyét kézenfekvőnek látszott a környezetére, az általa bejárt terekre vetülő hangulatként, tulajdonképp fény és árnyék kettősségeként bemutatni. És a románcokban – az Üvöltő szelektől A hétormú házig vagy a Moby Dickig – éppen ez történik. Ezek a művek ellentartanak annak a koncepciónak, hogy a szereplők legyenek árnyaltak, részint pozitívak, részint negatívak; elrajzolt alakokat jelenítenek meg egy olyan térben, ahol túlteng a sötétség és a világosság szerepe. Valami hasonlót akartam itt elérni, és ennek tudatában kerestem pár tematikus kapcsolódási pontot (Hawthorne novellisztikájához, illetve a Moby Dick egyes szöveghelyeihez), hogy explicit módon jelezzem a Sanyi alakja mögött – egyszerre érzelmi tekintetben és a hagyománytörténés révén – megnyíló mélységet.

Kapcsolódó cikkek
...
Beleolvasó

Ilyen az, amikor kilencvenkilenc zombi tart rettegésben egy falut

„Sajátos barátságok és szerelmek, intim és működésképtelen párkapcsolatok, egzotikus kalandok kavalkádja tarkítja Berta Ádám új regényét, amely nyers, sallangmentes stílussal, gyors tempóban vezeti végig olvasóját a történeten” – írta Egressy Zoltán A kígyó fejéről. 99 zombi, egy apró falu és gyilkos szabálytalanságok. Olvassatok bele a Nem attól vizes a hal szerzőjének új könyvébe!

...
Nagy

15 új könyvet ajánlunk a Margó Irodalmi Fesztiválról!

Holnap kezdődik a Margó Irodalmi Fesztivál, amelyet a járványhelyzete való tekintettel idén online rendeznek meg. Mutatjuk, mik azok a programok, amiket nem érdemes kihagyni!

...
Hírek

Bereményi, Erdős, Nádasdy, Spiró és Tompa is fellép az online Margó Irodalmi Fesztiválon

A Margó Irodalmi Fesztivál a járványhelyzetre való tekintettel 2020. június 3-7. között online valósítja meg a kilenc év alatt megkerülhetetlenné vált irodalmi ünnepet, ami idén ötven programmal jelentkezik.

Gyerekirodalom
...
Gyerekirodalom

Minden idők száz legjobb gyerekkönyve a BBC listáján

A BBC Kultúra rovata 56 ország 177 könyvszakértőjét kérdezte, hogy megtalálja minden idők legjobb gyerekkönyveit. A szakértők között magyarok is voltak: Szekeres Nikoletta és Cseri Anna Flóra. 

...
Gyerekirodalom

Vámos Miklósé az első magyar mesekönyv, amit mesterséges intelligencia illusztrált

Úgy tűnik, a képalkotó mesterséges intelligenciának még vannak meglepő korlátai.

...
Gyerekirodalom

Berta Ádám: A Szöszmösz történetszövésében nem ütköztem korlátokba

Berta Ádám első gyerekkönyvének hőse egy süni, aki a zöld mohavirágot kutatva nagy utazásra indul. Szerencsére nem egyedül, hiszen útitársa egy Szöszmösz nevű tündéregér. Ketten vágnak neki az ismeretlennek, kalandjaik során pedig fura és emlékezetes szerzetek egész sorával találkoznak. A mesét Agócs Írisz illusztrálta, a szerzőt, Berta Ádámot pedig most inspirációról, meseírásról és a mélyből felbukkanó fontos témákról is kérdeztük.

Hírek
...
Könyvtavasz

Amikor anya és lánya hazatér, a család ősi birtokán egy több száz éve eltűnt telepeskolónia rejtélye is megoldódhat

...
Zöld

A 19. századi dán festők a sörfőzés maradékát használhatták vásznaik alapozására

...
Hírek

Lefagyasztják az olaszországi áradások miatt elázott régi könyveket

...
Hírek

Floridai alsó tagozatosok már nem olvashatják Amanda Gorman versét, a Fehér Ház tiltakozik

...
Könyvtavasz

Mesés versek ringatják álomba a gyerekeket

...
Nagy

Földi Andrea: Az AI segíthet az illusztrálásban, de a kreativitás egy megfoghatatlan és végletekig emberi tulajdonság

...
Hírek

Ők kapták idén a ferencvárosi József Attila Irodalmi Támogatást!

...
Hírek

A Biblia soha nem látott, 1500 éves részletét találták meg

...
Szórakozás

Ismét film készült Amerika egyik legtöbbet kifogásolt kedvencéből

Még több olvasnivaló
...
Nagy

A Dreherek sikertörténetét csak az államosítás tudta megakasztani

A Dreher bejáratott márkanév Magyarországon, a mögötte meghúzódó család- és cégtörténet pedig legalább annyira színes, szerteágazó és fordulatokkal teli, mint az elmúlt durván kétszáz év magyar történelme. Iglódi Csaba első regénye, a Dreher-szimfónia négy tételben meséli el az egymást követő generációk felemelkedését.

...
Nagy

Gurubi Ágnes: Kőr Dáma

Gurubi Ágnes a Szív utca című regényével 2021-ben a top3-ban végzett a legjobb első prózakötetesnek járó Margó-díjért folyó versenyben. Volt értelme megőrülni című tárcasorozatának ez a harmadik része.

...
Kritika

Levélfolyamból bontakozik ki a Kner család megrázó és felemelő története

A magyar történelem egyik legtragikusabb korszaka elevenedik meg a Magvetőnél megjelent könyv lapjain, és a családregényszerű szövetet kirajzoló epizódok arról győznek meg, hogy kivételes szellemi és érzelmi kohézió fogta össze a Kner család egymást követő nemzedékeit.

...
Nagy

Pléh Csaba életútja a soha el nem fogyó kíváncsiság története

 A pszichológus-nyelvész a Magvető Kiadó Tények és tanúk sorozatában most megjelent Árnyak lapjain saját élettörténetét, tudományos pályafutását, és ezen keresztül a korszak pszichológiai és a nyelvészeti tudományos világát is bemutatja, miközben annak kiemelkedő alakjairól (munkatársairól, barátairól) is portrékat rajzol.

...
Nagy

Pam Jenoff a Covid alatt értette meg, hogyan változhat meg radikálisan az élet egy másodperc alatt

Pam Jenoff a kilencvenes évek közepén Krakkóban kezdett el dolgozni diplomataként, ahol többek között a holokauszttal kapcsolatos ügyeken, a zsidó tulajdon visszaállításán dolgozott. Szoros kapcsolat alakult ki közte és az idős túlélők között, történelmi fikciós regényeit a tőlük hallott történetek inspirálják. Interjú.

...
Nagy

Behrouz Boochani: Kurd vagyok. Az ellenállás az identitásom része

Behrouz Boochani iráni kurd újságíróként dolgozott, mikor menekülni kényszerült, majd illegális bevándorlóként éveket töltött embertelen körülmények között egy ausztrál börtöntáborban. A Margó előtt beszélgettünk a kurd ellenállásról, az iráni tüntetésekről, a börtöntábor rendszeréről, kontrollról és migrációról is. Interjú.