Mikor jön el az a nap, amikor a kukák világgá mennek?

Mikor jön el az a nap, amikor a kukák világgá mennek?

Könyves Magazin | 2020. november 30. |

Az Amikor a kukák világgá mentek címet viselő antológiában ma élő szerzők örökítik meg azt, hogy ők miként gondolkodnak napjaink legégetőbb kérdéséről, a környezetvédelemről, mindannyiunk közös otthona, a Föld sorsáról. A mese műfaja sok mindenre ad lehetőséget, de legfőképp arra, hogy cselekvésre buzdítson, példákkal és történetekkel inspiráljon bennünket.

Amikor a kukák világgá mentek
Móra Könyvkiadó, 2020, 122 oldal
-

A könyvben sok különféle nézőpont és értelmezés olvasható. Van, akit inkább az állatok iránti felelősségvállalás ihletett meg, van, aki szerint csodára is szükségünk van a változáshoz, és van, aki az apró, de szívből jövő tettekben lát megoldást. A könyv idén nyáron a Szívünk rajta egyik kiemelt könyve volt; akkor egyebek között azt írtuk róla, hogy a kötet nem is lehetne aktuálisabb, hiszen a koronavírus-járvány miatt mintha megtorpant volna a zöld fejlődés, és ismét elárasztottak mindent az egyszer használatos eszközök, műanyagok: "A kötet meséi pontosan ezért még jó darabig aktuálisak lesznek, és eltart egy darabig, mire kialakul a kötet címét is adó történet utópisztikus világa".

Ha lejjebb görgettek, mutatunk egy mesét a kötetből!

Szerzők: Balázs Ágnes, Böszörményi Gyula, Dávid Ádám, Dóka Péter, Fehér Renátó, Garaczi Zoltán, Kalapos Éva Veronika, Kiss Judit Ágnes, Krusovszky Dénes, Majoros Nóra, Mán-Várhegyi Réka, Marék Veronika, Mészöly Ágnes, Miklya Luzsányi Mónika, Molnár Krisztina Rita, Nógrádi Gábor, Nyulász Péter, Pacskovszky Zsolt, Szabó Imola Julianna, Szenderák Bence, Tóth Kinga, Vig Balázs, Zágoni Balázs, Zalka Csenge
Illusztrátorok: Bölecz Lilla, Gera Alexandra, Jásdi Júlia, Kárpáti Tibor, Koszó Gréta, Láng Anna, Molnár Jacqueline, Nagy Dávid, Nagy Diána, Nagy Norbert, Hitka Viktória, Schall Eszter, Valló Berta

Szenderák Bence: RÓKÁK A KÖDBEN

Bölecz Lilla illusztrációjával

Kegyetlenül sütött a nap. Egy felhőfoszlány se volt az égen. A szél nem fújt. A madarak sem csicseregtek. Ha tehették volna, még a fák is árnyékba vonulnak a mozdulatlan hőség elől. Csak Bab és Beb hempergett a tisztás magas füvében. Rúgták-harapták egymást, morogtak és incselkedtek. Ha az egyikük elkalandozott, a másik azonnal támadásba lendült, és felülkerekedett figyelmetlen testvérén.

Ebben a délutáni álmosságban egyszer csak megjelent valami. Nesztelenül haladt az erdőben, lába alatt nem hajlott el egyetlen fűszál sem. Az odúkba, üregekbe, fészkekbe húzódó állatok bár nem látták, érezték, hogy itt van. Jár valami az erdőben, amitől félni kell. A fullasztó forróságban is felborzolódott hátukon a szőr, a toll, és kirázta őket a hideg. Ugyan eddig egymástól távol pihegtek, most összebújtak. A kölykök nyöszörögni kezdtek. Mintha rájuk borult volna a téli éjszaka.

-

Bab és Beb, a két rókakölyök azonban úgy belemerült a hancúrozásba, mintha egy másik világban lettek volna. Nem tűnt fel nekik, hogy egyszer csak megáll mellettük a valami, egy fekete alak.

– Mit kerestek itt? Mindig minden elrejtőzik előlem, ahogy azt én akarom. Ti miért nem? Hátborzongató hangon szólalt meg. Mindent betöltött az alvilági sziszegés. Talán csak a két kölyök fejében volt hallható, mert a valami meredten állt fölöttük, moccanatlanul.

A rókák egy pillanat alatt talpra ugrottak.

– Azt kérdeztem, miért nem bújtatok el, mint mindenki más.

Bab és Beb néma maradt. Beb ugyan szólásra nyitotta a száját, de nem jött ki hang a torkán.

 – Nem baj, nem kell válaszolnotok. Azért jöttem, hogy magammal vigyem a fákat – folytatta az alak. – Szép nagy rétet hagyok itt nektek, sokkal több helyetek lesz játszani – azzal halk, jéghideg kacagásba kezdett, hátat fordított a kisrókáknak, és elsétált. Kecses nyugalommal intett minden egyes fának, ami mellett elhaladt. A fák lassan elhalványultak, hűs árnyékuk eltűnt, helyüket átvette a perzselő napfény. Nem maradt utánuk más, csak fekete üregek a földben.

Bab és Beb – mint a bűbáj alól szabadultak – lélekszakadva rohantak a rókalyukba, hogy beszámoljanak a fekete alakról és a fák eltűnéséről. A szülők komoran bólogatva hallgatták őket.

 – Amióta az erdőben élünk, de már a mi nagyszüleink idejében is, a valami, vagy a Köd, ahogy mi hívjuk, minden nyáron kiharap egy darabot az erdőből. Régen kevesebb fát vitt magával, először csak a fáradtakat, a betegeket, de évről évre többet tüntet el. Már a legmagasabbakat, legerősebbeket, legszebbeket ragadja el. Csak sötét vermeket és fullasztó levegőt hagy maga után. Ezért ilyen csendesek az állatok nyáron.

– De hát hogy hagyhatjátok ezt? – fakadt ki Bab. – Tennünk kell valamit!

A szülők szomorúan mosolyogtak.

 – A Köd szépen lassan felzabálja majd az erdőt, megállíthatatlanul. Amikor már nem lesz egyetlen fa sem, keresünk egy másik erdőt. Addig meg megpróbáljuk jól érezni magunkat. Nincs értelme harcolni. Nincs megoldás. Várunk.

Bab és Beb összenézett. Szemükben villogott a düh. Kiviharzottak a rókalyukból, ki a rétre. Hátuk mögött csönd telepedett a rókalyukra.

Még mindig élesen sütött a nap, de közeledett az este. Egy-egy madár már előbújt, csiripeltek, keresték az ismerős ágakat, a kedves árnyakat, a lombokat.

A két róka minden eltűnt fa helyét körbejárta, szaglásztak a fűben a Köd után nyomozva. Leszállt az éj, de ők még mindig vizsgálódtak. Már-már feladták, beletörődve a vereségbe, amikor a fejük fölött megszólalt a holló.

– Én tudom, hogy juthattok el hozzá.

A holló az erdő széléig vezette a két rókát, egy megfeketedett faajtóhoz. A faajtó fölött csupasz villanykörte égett.

– A túloldalon megtaláljátok a Ködöt. Sok szerencsét – mondta a madár, azzal elrepült.

A súlyos kapu nehezen nyílt, mindkettejük erejére szükség volt, hogy betolják. Egy kertben találták magukat. Friss volt és világos, kellemesen meleg. Ciripelést, döngicsélést hallottak. Szabályos sorokban nőtt a kukorica és a mák, káposztafejek gubbasztottak puha leveleiken. Vidáman himbálóztak a paradicsomok. A kerten túl azonban szürke épületek magasodtak. A fényes éjszakában sűrű füstoszlopok törtek az égbe, és a tücskök és méhek neszezésén túl a rókák most észrevették a messziről ideszűrődő hangokat – ritmikus kopogást és állandó, végeérhetetlen, monoton zúgást.

 Nyikorogva bezárult mögöttük az ajtó. A zajra megmozdult az addig a bokrok közé hajló, fekete alak. A rókák láttán felegyenesedett. A Köd pár szem paradicsomot tartott a kezében.

– Mit kerestek itt? Nektek itt nincs helyetek.

– A fáinkért jöttünk! – válaszolt elszántan Bab és Beb.

– Azok a fák az enyémek. Szükségem van rájuk. Nélkülük ez itt mind… semmi – körbefordult, mutatva a kertet, a kéményeket.

A kisrókák erre támadásba lendültek. A Ködre vetették magukat, karmolták, harapták, ahol érték, karját, bokáját, nyakát. Az éjfekete kezek is küzdöttek, csépelték a puha, törékeny testeket. Aztán a dulakodás véget ért.

Döngicséltek a méhek, lengtek a kukoricaszárak az enyhe szellőben. Talán még madárcsicsergést is lehetett hallani. Beb nagy lassan feltápászkodott. Fáradtan, sántán elindult az ajtó felé. Az kitárult előtte.

A szülei nagyon megrémültek, amikor beállított a rókalyukba egyedül. Napokig aludt, mire el tudta mondani, mi történt. A felnőttek rémülten, álmélkodva hallgatták a bátor kisrókák harcát a Köddel az erdőért – mindannyiukért. Elsiratták Babot, de boldogok voltak, hogy a Köd nincs többé. Büszkék voltak a kölykökre, és hálásak voltak az áldozatért, amit hoztak.

Lassan véget ért a nyár. Lehullottak a levelek, aztán a hó is elolvadt, majd kiderült az ég, kirügyeztek a fák, és elérkezett az új nyár. Beb felnőtt, már a saját virgonc kicsinyeiről gondoskodott.

Egy nap a bokrok között szaglászott élelmet keresve a kölykeinek. Kegyetlenül sütött a nap, a bölcsebb állatok behúzódtak odvaikba, fészkeikbe a forróság elől. Ebben a délutáni álmosságban egyszer csak megjelent valami. Nesztelenül haladt az erdőben, lába alatt nem hajlott el egyetlen fűszál sem. Az állatok bár nem látták, érezték, hogy itt van. Teljes nyugalommal, eltökélten bújtak elő rejtekükből. Már nem volt mitől félniük.

Kapcsolódó cikkek
...
Szívünk rajta

Júniusban egy igazi zöld antológia lett a hónap könyve

A Szívünk rajta havonta mutatja be azokat a gyerek- és ifjúsági könyveket, melyeket a program független zsűrije a legkiemelkedőbbeknek talál. Ebben a hónapban az Amikor a kukák világgá mentek lett a kiemelt kötet.

...
Szívünk rajta

A zöld antológia meséi még sokáig aktuálisak lesznek

A Szívünk rajta programban júniusban az Amikor a kukák világgá mentek című meseantológia lett a hónap könyve. A kötetben összesen 24 szerző és 13 illusztrátor inspirálja az olvasót – nemcsak arra, hogy jobban óvja a környezetét, de arra is, hogy nyitott szemmel járjon ezentúl és meglássa azt is, ami nyilvánvaló. Addig, amíg nyilvánvaló.

...
Nagy

Az író Janikovszky Éva már ott van a kamasz Kucses Éva naplójában

A Janikovszky Éva által bő nyolcvan éve vezetett füzetek most végre könyv alakban is megjelentek, a Naplóm című kötet pedig az 1938-1944 közötti időszak kamaszéveit villantja elénk.

2020 legjobb könyvei 50-11.
...
Nagy

2020 legjobb könyvei 10-1.

Itt a vége, megmutatjuk 2020 legjobb tíz könyvét, köztük a győztest! 

...
Nagy

2020 legjobb könyvei 20-11.

Folytatódik a Nagy Könyves Lista, a top50, amellyel minden decemberben lezárjuk az évet! A héten kiderül, melyik kötet lett szerintünk 2020 legjobb könyve, de addig is itt a 20-11. helyezett!

...
Nagy

2020 legjobb könyvei 30-21.

Folytatódik a Nagy Könyves Lista, a top50, amellyel minden decemberben lezárjuk az évet! A héten kiderül, melyik kötet lett szerintünk 2020 legjobb könyve, de addig is következzen a 30-21. helyezett!

...
Nagy

2020 legjobb könyvei 40-31.

Folytatódik a Nagy Könyves Lista, a top50, amellyel minden decemberben lezárjuk az évet! A héten kiderül, melyik kötet lett szerintünk 2020 legjobb könyve, de addig is fontolva haladunk, itt a 40-31.!

...
Nagy

2020 legjobb könyvei 50-41.

A koronavírus-járvány miatt a 2020-as év sok szempontból más volt, egyvalami viszont nem változott: ugyanolyan kíváncsisággal és lelkesedéssel olvastuk az új könyveket, és nem változott az sem, hogy ezeket az olvasmányélményeinket az év végén listába rendeztük. A héten kiderül, melyik kötet lett szerintünk 2020 legjobb könyve. Addig is itt az első adag, 50-től 41-ig!

...
Hírek

Hogyan kokainozik a magyar?

Magyar kóla címmel írta meg Dezső András a kokain magyarországi útját. Kívülről néztünk meg egy száz évvel ezelőtti kokainbarlangot a könyvbemutató városi sétáján, de kiderült az is, hogy ki volt Kokós Lexi.

Mészöly 100
...
Nagy

Tíz fotó a 100 éve született Mészöly Miklós életéből

...
Nagy

10+1 érdekes tény a 100 éve született Mészöly Miklós életéről

...
Nagy

Mészölytől idegen volt az elefántcsonttorony

Hírek
...
Hírek

Labrisz: Billogot ütne a fogyasztóvédelem az LMBTQI szereplőket is bemutató könyvekre

...
Hírek

Nem kerülhet be a párizsi Panthéonba Rimbaud és Verlaine

...
Hírek

Ősszel lesz a könyvfesztivál, nyáron az Ünnepi Könyvhét

...
Hírek

Amanda Gorman a legfiatalabb költő valaha, aki verset mondhat amerikai elnök beiktatásán

...
Hírek

Kormányhivatal: tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytat a Meseországot kiadó Labrisz

...
Hírek

A Netflix új sorozatában Lupin palira veszi a francia elitet

...
Hírek

Amerikában nyílt levélben tiltakoznak egy esetleges Trump-memoár ellen

...
Hírek

Vihart kavart és rímes riposztokat ihletett Lackfi János rendőrös verse

...
Nagy

Versterápia: „Minden fehér, csakhogy törékeny,/ kemény fehér ez, nem puha.”

Gyerekirodalom
...
Gyerekirodalom

Berény Róbert festménye ihlette a Papírszínház-mesét

A könyvmecénás program keretében jelenik meg a Csimota Kiadó legújabb Papírszínház-meséje.

...
Gyerekirodalom

A kék madár az erejükkel és a félelmeikkel szembesíti a gyerekeket

A boldogság – máshol a remény – kék madara számos folklórtörténetben felbukkan (a kínaiak, az oroszok, sőt még a lotaringiaiak is tudnának erről mesélni), viszont széles körben ismertté a későbbi Nobel-díjas költő-drámaíró, Maurice Maeterlinck szimbolista műve tette a kifejezést. A világhírű történetet azonos című új kötetében Gimesi Dóra mesélte, képi világát pedig Rofusz Kinga gondolta újra.

...
Gyerekirodalom

Írj novellát a szerelem sötét oldaláról!

A szerelem nem csak rózsaszín címmel novellaíró pályázatot hirdet a Menő Könyvek. A nyertes pályaművek e-könyvben jelennek majd meg.

A hét könyve
Kritika
Ben Lerner Amerikájában a nyelv fegyver, a kultúra mindig férfias
...
Nagy

Tíz fotó a 100 éve született Mészöly Miklós életéből

Száz éve, 1921. január 19-én született Mészöly Miklós, akiről Esterházy Péter azt mondta, hogy mindannyian az ő köpönyegéből bújtak ki. Mészöly 1954-től szabadfoglalkozású íróként dolgozott, életművének gerincét elbeszélések, novellák, kisregények alkotják, ezzel együtt több esszé-, publicisztika-, dráma- és mesekötet szerzője. Életét sokféleképpen be lehet mutatni, mi most tíz jellegzetes és emlékezetes fényképet választottunk ki.