Milyen ma magyarnak lenni külföldön? – Nádasdy Ádám a Margón

Milyen ma magyarnak lenni külföldön? – Nádasdy Ádám a Margón

Mennyire izgalmas még, ha valaki homoszexuális? Mi a teendő, ha egy fekete úriember elejti a kesztyűjét és milyen érzés ma magyarnak lenni Angliában? Nádasdy Ádám szakmai kommentárok helyett azt mutatja meg Londoni levelek című kötetében, hogyan hatnak a politikai vagy épp társadalmi folyamatok az átlagember hétköznapjaira. Anglia szemmagasságból és Magyarország a szigetországból nézve. A szerző Lengyel Lászlóval beszélgetett a Tavaszi Margó Fesztiválon.

Borbély Zsuzsa | 2025. április 05. |

A Londoni levelek című kötet (olvass bele!) a Népszava tárcarovatának esszéit gyűjti össze, szám szerint 30-at. Lengyel László ötlete alapján írta őket Nádasdy Ádám az angol élet furcsaságairól, aktuálpolitikáról, társadalmi jelenségekről vagy csak a hétköznapokról. A levélszerűen megírt beszámolók közül az első 2020 februárjában érkezett, épp a járvány előtt, a Brexit utóhatásairól beszámolva.

Nádasdy Ádám
Londoni levelek
Magvető Könyvkiadó, 2025, 224 oldal

Nem tudósító, turista!

„Én nem tudósító voltam” – szögezi le rögtön az elején. „Én csak egy turista vagyok ottan. Nekem ott jövedelmem nincs, ott nyugdíjat nem kapok. A férjem ott dolgozik – magyar, de már megszerezte a brit állampolgárságot. Tulajdonképpen ha letartóztatnak, és megkérdezik, hogy maga itt mit csinál, akkor jogilag azt mondhatom, hogy családegyesítés miatt jöttem.”

Ezzel kapcsolatban, ahogy az egyik levélben is elárulja, néha még vannak szorongásai:

Éjszaka néha meglep egy rémálom. Dovernél a kikötőben toloncolnak kifelé.

My husband is British! (a férjem brit!) – kiabálom kétségbeesetten, de nem hallja senki.”

„Én egy esszéista vagyok, aki megfigyel dolgokat, mert el akarja őket mondani” – fogalmaz. Közben saját bevallása szerint a témákat illetően igyekezett egyensúlyozni a szerkesztője politológus-közgazdász érdeklődése és a saját szakmai érdeklődése között, például hogy „hányan beszélik a walesi nyelvet, és pontosan hogy vannak a mássalhangzók”.

Anglia szemmagasságban

Lengyel László most is aktuálpolitikai irányokba terelgeti a beszélgetést kérdéseivel, és kommentárjaival kibontja a felolvasott levelekbe finoman csomagolt napi történéseket a Brexittől Trump intézkedésein és a magyar politikán át az ukrán háborúig.

Az első esszé nyitómondata ez: „Hát kiléptünk, mi, britek.” „Olyan nagyon nem léptek ki, azért még mindig lehet francia sajtot kapni, meg Mercédeszt” – helyezi perspektívába Nádasdy a szigetország mindennapjait, becsempészve egy gyors történelmi emlékeztetőt, hogy ez azért nem a vasfüggöny.

Kitér a beszélgetés arra is, mit jelent valójában az elnevezések pontosítása, differenciálása. Szóba kerül a formaságok változása és a genderérzékeny megszólítások, éppúgy, mint a Nagy-Britannia egyes részeit külön kiemelő megnevezések. Kinek számítanak ezek a valóságban, és mennyire? „Ugyanott is vagyunk, mint korábban, meg nem is” – summázza az író.

Sajátos kétlakisága persze lehetőséget teremt a perspektívák összevetésére. Például a magyar Pride-beszüntetés árnyékában érdekes az egyik levél skót professzora, aki így nyilatkozik saját homoszexualitása felvállalásáról:

Jaj, hagyjatok ezzel, unalmas. Már mindenki meleg. Nincs hírértéke.”

Magyarország – onnan nézve

Természetesen szóba került, hogy milyen ma külföldön magyarnak lenni. „Gyerekek, kínos, ezt meg kell mondanom” – vallja be kissé szégyenlősen a szerző. „Sokat vagyunk kint, és már megint az van, mint régen is, hogy az ember elmondja, hogy jó a klíma meg a koszt is, meg a Balaton nagyon szép, és Budapest, a hidak. És akkor bólogatnak, hogy jó, biztos, persze, hogy ők is voltak egy hétig ott, tényleg ilyen volt. De hát, ugye, mentegetőzni kell, vagy hogy is mondjam.”

Majd példaként egy anekdotával is megtoldja: „egyszer bementünk egy bútorbizományiba, elég lepusztult helyen – a vasút árkádjai alatt – volt, és egy idős bácsi volt a kereskedő. Hallotta, hogy idegen nyelven beszélünk, unatkozott, kérdezte, hogy honnan jöttünk. Mondom, Magyarországról.

Magyarországról? Mi van ott maguknál?”

Ennek ellenére – és Lengyel folyamatos politikai kommentárjai mellett – a beszélgetésből és a felolvasott részletekből is kiviláglik, hogy Nádasdy Ádám hisz abban, hogy a civilizáció fennmarad – ellentétben az utána érkező Spiró Györggyel. Optimizmusa, életszeretete megcsillan minden történetében.

Számára is csak nemrég derült ki, hogy az országok közti életforma neki családi örökség: „csak most jövök rá, hogy az ember egy csomó dolgot nem ismer be, vagy nem él meg, amikor fiatal. Anyám osztrák volt, és kislányként került Magyarországra. Jól beszélt magyarul, de németül egy árnyalattal jobban. A szülők, a nagyszülők németül beszéltek – tudtak magyarul, de otthon németül folyt a szó.

Valójában úgy éltünk, mint akik ideemigráltak.

Ilyen ismeretlen közegben, egy nem barátságtalan, de idegen közegben voltunk. Ach diese Ungarn, mondta a nagypapa. Ah ezek a magyarok! De vannak madarak, amiknek a tolla lepergeti a piszkos vizet. A magyar is ilyen.”

Lengyel azt is megkérdezte, hogy a 2020 óta eltelt időben változott-e Nádasdy hozzáállása. Másképp írná ma meg ezeket a leveleket, vagy máshogy látja a briteket és a magyarokat?

„Én végigpergettem egy sor témát: a kisebbségek helyzete, a nemzeti kisebbségek helyzete, a színesbőrűek helyzete, a melegek helyzete, vagy amit csinál a hadsereg, a királyság intézménye és így tovább. Úgy éreztem, hogy én végignéztem. Azért is hagytam abba, mert befejeztem tulajdonképpen. Végiglapoztam ezt a könyvet. Ebben én olyan nagy változást nem látok. Ugyanúgy Bach és a tulipánhagymák vannak szombat délelőtt a Klasszikus rádióban, és az újságoknak a felét ugyanúgy a sportközvetítések teszik ki” – fogalmazott.

Fotó: Nádasdy Ádám és Lengyel László a Tavaszi Margó Fesztivál beszélgetésén - Fellegvári Andrea / Müpa

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

Nádasdy Ádám a Pride betiltásáról: Ez olyan, mintha rá akarnék beszélni valakit, hogy színvak legyen

A költő szerint nevetséges, hogy melegpropagandát emlegetnek.

...

Ilyen volt a karantén Angliában – Olvass bele Nádasdy Ádám új könyvébe!

Nádasdy Ádám legújabb könyve Londonba repíti az olvasót, miközben elárul néhány kulisszatitkot az angolokról is. Mutatunk egy részletet.

...

„Én még úgy nőttem föl, hogy ez sértés” – Nádasdy Ádám okfejtése a tegeződésről és önözésről

Olvass bele Nádasdy Ádám nyelvészeti írásainak egyikébe!

A Föld napja: 7+1 könyvújdonság, amivel visszatalálhatunk a természethez és az egyszerűbb élethez

A Föld napja: 7+1 könyvújdonság, amivel visszatalálhatunk a természethez és az egyszerűbb élethez

A bolygónk csodálatos hely: ha egy kicsit túllátnánk a saját kis valóságunkon, észrevehetnénk, milyen intelligens növényekkel és állatokkal vagyunk körülvéve. 

Szerzőink

Szabolcsi Alexander
Szabolcsi Alexander

Önmagunkba zárva élni nem azt jelenti, hogy magányosak vagyunk

Tasi Annabella
Tasi Annabella

Selyem Zsuzsa: Romániát mindenki Drakulával azonosítja – hadd maxoljuk ki orrvérzésig

Olvass!
...

Amikor Hitler ellopta a rózsaszín nyuszimat: olvass bele a valaha írt egyik legfontosabb gyerekkönyvbe!

 Judith Kerr német származású brit szerző a saját és családja történetét írta meg gyerekkönyvében.

...

Az első szerelem még a gyilkosságnál is erősebb – Olvass bele Clare Leslie Hall romantikus regényébe!

Kártyavárként dől össze Beth világa, amikor a semmiből újra megjelenik az első szerelme. 

...

Ilyenek a mindennapok, ha valaki autizmussal él: olvass bele Andris Kalnozols naplóregényébe!

Autizmussal élni nem betegséget és nem is fogyatékosságot jelent, hanem egy egyedi agyműködésről van szó. Olvass bele!

A hét könyve
Nagy
Önmagunkba zárva élni nem azt jelenti, hogy magányosak vagyunk
Önmagunkba zárva élni nem azt jelenti, hogy magányosak vagyunk

Önmagunkba zárva élni nem azt jelenti, hogy magányosak vagyunk

A mai világban már nem arról beszélünk, hogy hogyan tudunk egymással kapcsolódni, hanem hogy egyáltalán tudunk-e. Szaniszló Judit A másik ember című kötete a hét könyve.