A Természetes fény lassú és sötét, mint a háború

A Természetes fény lassú és sötét, mint a háború

Két orosz férfi áll a fából összerakott csónakon, előttük szarvastetem fekszik, amit a katonák megnyúznak, feldarabolnak, lenyúlnak. A film nyitójelenetében a természet közepén vagyunk, mocsaras az erdő, beleragad a katona. A háború nem természetfilm (lásd a fotókat a filmből), hanem állandó idegenség-élmény: másoktól és önmagunktól. Márciusban a Berlinalén mutatták be Nagy Dénes első nagyjátékfilmjét, aminek története Závada Pál Természetes fény című regénytestéből lett kimetszve, adaptálva. Ezüst Medvével díjazták Nagy Dénest a rendezésért, Kizlinger Lillát a legjobb mellékszerepért. A film lassú, mocskos, sötét, mint egy háború.

Valuska László |
závada pál
Természetes fény
Magvető, 2015, ekönyv

Dobos Tamás operatőr képein minden nehéz, mozdíthatatlan. Magyar honvédeket küldtek a Szovjetunióba, hogy szovjet partizánokra vadásszanak, de belőlük eleinte nagyon keveset látunk, elnyeli őket a táj. Nagy Dénes elbeszélése visszafogott, néma, elfojtott, a filmben kevés a szöveg, a tempója is visszafogott. A rendezése ellene megy a háborús filmek hagyományos ábrázolásának, csendes és feszült, sáros és metafizikus, a főszereplő kiüresedett. 

HATÁROK: Nagy Dénes és Závada Pál

Hogyan beszélhető el íróként és filmrendezőként a történelem, a háború borzalma? Hogyan működik az adaptáció folyamata? Hogyan kezd önálló életet élni egy már befejezett alkotás?

 A Hadik és a Könyvesmagazin.hu Határok című beszélgetésének két vendégét, Nagy Dénest és Závada Pált egy könyv, a Természetes fény köti össze. Nagy Dénes Závada Pál Természetes fény című regényének egy történetszálát adaptálta, amely 2014-ben felkerült az év végi listánkra, majd az Aegon-díj 10-es listájára is. Nagy Dénes az idei Berlinalén elnyerte a legjobb rendezésnek járó Ezüst Medve-díjat.

Eseménylink »»» 

A Természetes fény című film azt a honvéd szakaszt követi, amelynek az otthonától távol kell az ellenségre vadásznia: nem ismerik a környezetet, nem beszélik a nyelvet, épp ezért idegenek, bizonytalanok.

Ritkán látni magyar katonát a második világháborúban hatalmi pozícióban.

Miközben: a háború ábrázolása mindig az erő bemutatásáról is szól, legyen az fegyverkezési, fizikai vagy lelki, a filmek általánosságban a hősiest próbálják ábrázolni - miközben legszívesebben senki nem lenne hős háborúban. Kivéve Nagy Dénesnél, aki a casting során földeken és állatokkal dolgozó munkásembereket keresett, hasonlóan egyébként a filmbeli honvédcsapat összetételéhez, az amatőr színészek pedig ugyanúgy az otthonuktól távol, a nyelvet nem beszélve forgattak Lettországban. Az amatőrök mindig rizikósak, de Nagy profin a minimálisra csökkentette a hibahatárt azzal, hogy nem színészkedést, hanem jelenlétet várt a csapattól. Előbb említettem a zord tájat: ott bárkiből előjön az az otthonától messze vadászfeladatokat ellátó katona karaktere, aki már elfáradt az örökös vadászatban, már az erőszak vagy a halál se zaklatja fel, akinek szép lassan minden reménye leépült.

-

A film lassan, visszafogottan építkezik, mintha Nagy Dénesék célja az lett volna, hogy a felszínen zajló cselekmények helyett az atmoszféra mesélje el a történetet, amit összefoglalhatunk úgy, hogy egy honvédcsapat megérkezése után nem várt tragédia történik. A honvédcsapat amatőr színészei, az elképesztő táj, a szinte mániákus részletezettség, az embertelen képi világ mind jól működnek, viszont a film lassú tempóját fel kell venni. Az utazósebességet az állatnyúzás utánra fel tudtam venni, és ha valami lassú, az nem azt jelenti, hogy rossz, Az idő is a mű szervezőeleme: Nagy Dénes érzékeltetni akarja, milyen lassú az élet a háborúban, és milyen időtlen a bűn. 

A honvédek egy faluhoz érkeznek, ami megváltoztatja a dramaturgia irányát, mivel a honvédek rettegő falusiakkal találkoznak, akik őrzik a titkaikat és nem akarnak áldozattá válni. A katonák viszont újra emberek között lehetnek, levest kanalazhatnak, asztalnál ehetnek. Szóval emberként viselkedhetnek ami kontrasztban áll azzal, ahogy a háborúban pont az ember épül le. A főszereplő, Semetka alhadnagy (Szabó Ferenc), akit hasonlóan kezdünk követni, mint a Saul fiában Röhrig Gézát, a faluban szembesül azzal, hogyan lép át határokat a csapata. Nagy érzésem szerint nem akarta nagyon szétválasztani Semetkát és a csapatát, mert a Természetes fény valahol arról is szól, hogy 

mi a felelőssége az egyénnek egy olyan közösségben, ami háborús helyzetben átlépi a határokat.

Milyen szabályok érvényesek ilyenkor? Nagy Dénes figyel arra, hogy a néző ne tudjon többet Semetkánál, így hozzá hasonló ürességgel ismerjük meg a falut, a fosztogatás  áldozatait. Az alhadnagy lassan követi le az eseményeket, mintha a katonaidentitás más elvárásrendszert és hagyományt működtetne. A filmben látható Semetkát traumatizálta és kiégette a háború, ezért láthatatlanná válnak határvonalak, amik emberré tesznek minket.

-

Závada Pál regényének egy történetszálát adaptálta Nagy Dénes, és azt hiszem, adaptációban alapvetően ezt az utat érdemes követni (ahogy egyébként Tar Sándort feldolgozta annak idejében kisfilmjében, a Lágy esőben). A rendező nem egyeztetett az íróval a forgatókönyv megírása során, önálló alkotóként felépítette saját világát, főszereplőjét. Závada regényei történelmi  szemlélete mindig arra tesz kísérletet, hogy ne nagybetűs történelemként, hanem a hétköznapokként tekintsen a szereplők környezetére. Az értelmezési keret ez esetben az, hogy Nagy Dénes az átlagembereket mutatja meg , teljesen idegen környezetben, finom részletekkel (egy tányér, egy ház, egy ujj vagy egy arc rengetegjelentést hordozhat). Ezért a film nem adja könnyen magát, viszont mélyen érinti a nézőt: a fojtogató hangulatot a katonák és a falubeliek közötti kommunikáció hiánya hozza létre, illetve a háttérben zajló II. világháború és az emberek teljes kiszolgáltatottsága. 

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Závada Pállal és Nagy Dénessel várunk a Hadikban, fókuszban a Természetes fény

...
Összekötve

Vannak olyan egyedülálló helyzetek, amelyekbe lehetetlen belehelyezkedni - Összekötve Závada Pállal

Egy család történetén keresztül az ország egy történelmi időszaka elevenedik meg Závada Pál Hajó a ködben című regényében. A Libri irodalmi díjra jelölt kötetről, a nácikkal kötött alku morális dilemmáiról, a Weiss családról beszélgettünk Závada Pállal az Összekötve  műsorában.

...
Nagy

„Závada Pál 60 éves. Mosolyogjunk”

Még több olvasnivaló
...
Nagy

2021-ben a magyar szépirodalmi díjak 39 százaléka jutott női szerzőnek

Két évvel ezelőtt drasztikus torzulásokat tárt fel az irodalmi díjak odaítélése terén a SZÍN. Egy kutatás során arra jutottak, hogy az irodalmi díjaknak Magyarországon csak a 18%-át kapták nők a felmérést megelőző másfél évtizedben. A díjmonitoring ezután is folytatódott, most Horváth Györgyi összefoglalóját olvashatjátok arról, hogyan alakult azóta a helyzet. 

...
Kritika

A Nobel-díjas Abdulrazak Gurnah regényében a történelem csak háttér az élethez

Az Utóéletek fülszövege megtévesztő: nem a háborúról vagy a halálról, hanem az életről szól. Mindarról, ami a történelem árnyékában zajlik. Ha a könyv egzotikus afrikai helyszínétől eltekintünk, ez az élet semmiben sem különbözik a miénktől.

...
Zöld

Az elsivatagosodott Alföldön betyárra és rendőrre is lecsap egy ősi veszedelem

Az Ingókövek és az Elveszett Gondvána után új regényében a cli-fit vegyíti a krimivel és az easternnel a szolnoki születésű jogász és író Lőrinczy Judit. Az utolsó tanú a közeljövő Magyarországára vezet, amikorra a klímakatasztrófa könyörtelenül átalakította az életfeltételeket, és elszabadított egy ősi fenyegető erőt is.

Hírek
...
Nagy

Ezeket a könyvet olvasd, ha tetszett a Rose Napolitano kilenc élete!

...
Hírek

Nézz körül Benneték otthonában a BBC-s Büszkeség és balítéletből!

...
Zöld

Ezt az 5 könyvet ajánljuk az oroszlánok világnapján

...
Zöld

A fák folyamatosan tanulnak, de egy kéthetes hőhullám szorult helyzetbe hozza őket

...
Szórakozás

Caitriona Balfe már a próbavideóján bizonyította, mekkorát alakít majd az Outlanderben

...
Szórakozás

Peter Jackson komolyan fontolgatta a hipnózist A Gyűrűk Ura után

...
Hírek

Mutasd meg a fotóiddal Nádas Péter Budapestjét!

...
Hírek

Végre magyarul is megjelenik Paul Auster első sikerkönyve

...
Hírek

Meghalt David McCullough kétszeres Pulitzer-díjas amerikai író

...
Hírek

Musical készül Frida Kahlo életéről

...
Szórakozás

Rájátszás, Kollár-Klemencz, Saiid - Koncertekkel, izgalmas zenei programokkal vár a zalai Margó

...
Promóció

Friss mai állások – a böngészés szabadsága

SZÓRAKOZÁS
...
Nagy

5 érdekesség, amit eddig talán nem tudtál James Baldwinról

2000 oldalas aktája volt róla az FBI-nak, éjszaka írt, volt ifjúsági miniszter és egy darabig prédikátor is. Ismerd meg a Ha a Beale utca mesélni tudna szerzőjét.

...
Szórakozás

10+1 adaptáció, amiket az év második felében nézünk

Az év második felében is rengeteg adaptáció kerül a mozikba, streaming-csatornákra – most ezekből mutatunk meg párat, olyanokat, amelyek magyarul is olvashatók.

...
Szórakozás

A Meggyőző érvek egy újragondolt Fleabag, talpig empírben

A Meggyőző érveket Jane Austen legérettebb, legkiforrottabb regényeként szokták emlegetni. A legújabb netflixes feldolgozásban Dakota Johnson próbál új életet lehelni a történetbe – felemás sikerrel.

Olvass!
...
Beleolvasó

Gurubi Ágnes új regénye azt kutatja, amit a mesék elhallgatnak

A mesék a legtöbbször nem szólnak a levegőtlenségről, a kilátástalanságról, a dühről, amivel hol magunkat, hol a másikat büntetjük reménykedve, mert ahol büntetés van, ott van feloldozás is. Gurubi Ágnes szeptember elején megjelenő regényének hősei ugyanakkor már jóval túl vannak a mese végén. Olvass bele a Másik Istenbe!

...
Beleolvasó

A felnőtté válás jeges ökölcsapásokkal érkezik, és nem kegyelmez

Fliegauf Gergely első könyvének főhőse egy felnőtté válás küszöbén álló fiú, aki a börtönőri munkája és a szerelmi csalódások elől a fantáziába menekül. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Minden azzal kezdődött, amikor a várost elérte a tánciskolák iránti lázas rajongás

Egy kis galíciai településen él Jacobo Pliniak és a felesége, Juliáa. Egy határmenti fogadót üzemeltetnek, hogy ennek álcája alatt Jacobo segíthessen az egyre szaporodó pogromok elől menekülő zsidóknak átjutni a határon. Olvass bele Mario Bellatin különleges regényébe.