“Az ember, aki meglátta az angyalt” - Andrej Tarkovszkij 90

“Az ember, aki meglátta az angyalt” - Andrej Tarkovszkij 90

Andrej Tarkovszkij szovjet-orosz filmrendező, a múlt század egyik legnagyobb filmes alkotója, az Andrej Rubljov, a Solaris és a Sztalker rendezője kilencven éve, 1932. április 4-én született.

sa |

A közép-oroszországi Zavrazsje faluban látta meg a napvilágot. Apja, Arszenyij Tarkovszkij költő, a szovjet irodalom egyik vitatott, zárkózott egyénisége fia hároméves korában elhagyta családját. Andrej a Volga menti Jurjevecben töltötte gyermekkorát, ahol ma múzeum őrzi emlékét. Iskoláit Moszkvában végezte, osztálytársa volt a költő Andrej Voznyeszenszkij. 1941-ben a második világháború miatt két évre evakuálták, tizennégy évesen tüdőbajjal egy évig kórházban kezelték. A gyermekkori élmények, a családját elhagyó apa, a kitelepítés, a betegség köszönnek vissza Tükör című filmjében.

A fiatal Tarkovszkij zenét és festészetet tanult, két évig arab nyelvvel foglalkozott, majd a Bányászati Intézet munkatársaként egy évet Szibériában töltött egy geológiai expedícióval. 1954-ben iratkozott be a Moszkvai Filmfőiskolára, a rendezői szakot Mihail Romm tanítványaként 1961-ben fejezte be.

Már Az én nagy barátom (eredetileg Úthenger és hegedű) című, mély emberi érzékenységről tanúskodó diplomamunkája éles vitákat váltott ki. A következő évben készítette el Vlagyimir Bogomolov kisregényéből Iván gyermekkora című filmjét. Alkotása, amely a korábbi sematikus filmek özöne után friss szemmel jelenítette meg az egyszerű emberek háborúban mutatott hősiességét, a velencei filmfesztiválon elnyerte az Arany Oroszlán-díjat.

1966-ban fekete-fehérben forgatta a legendás 14. századi ikonfestő, Andrej Rubljov életét feldolgozó kétrészes alkotását. A művész életét és alkotói válságát bemutató film az orosz szellemiség tradicionális létkérdéseit feszegette, történetábrázolása realista, a hagyományos életrajzi filmektől eltérően önálló epizódokból épül fel. Árnyalt és mítoszoktól mentes történelemszemlélete sem a nacionalista értelmiség, sem a kommunista kultúrpolitika tetszését nem nyerte el, évekig dobozban maradt. Csak 1969-ben vetítették le, külföldi nyomásra, a cannes-i filmfesztiválon, ahol különdíjat kapott.

A rendező hosszas témakeresés után talált rá a lengyel Stanislaw Lem Solaris című tudományos-fantasztikus regényére, amelyet 1972-ben vitt filmvászonra. Alkotása a jövőben, messzi csillagok között játszódik, mégis általános érvényű bölcseleti, erkölcsfilozófiai kérdéseket feszeget.

A rendező 1974-ben az önéletrajzi ihletésű, apja verseit is megszólaltató Tükörrel jelentkezett, amelyet sokan az egyik legeredetibb, az egyes ember és az emberiség legalapvetőbb kérdéseire választ kereső szovjet filmnek tartanak, a kulturális vezetés azonban elitistának minősítette, forgalmazását lényegében megakadályozta.

Tarkovszkij a Tükör betiltása után színházi rendezésbe fogott, a Hamletet állította színpadra. A filmhez visszatérve a sci-fi író testvérpár, Arkagyij és Borisz Sztrugackij Sztalker című kisregényét rendezte meg. Az első változat negatívjai - feltehetően a hatalom mesterkedései miatt - megsemmisültek, a rendező csak 1979-ben, szívinfarktusa után tudta befejezni művét. A filozofikus alkotás az önálló erkölcsi lény példázata, az Író, a Tudós és kísérőjük, a Sztalker útját meséli el a titokzatos, felfoghatatlan törvényeknek engedelmeskedő Zónába, ezt követően a hősök kénytelenek szembenézni önmagukkal. Ezután egy Nagy Péterről szóló filmbe kezdett, de miután kiderült, hogy nem a jóváhagyott forgatókönyv alapján dolgozik, a félig elkészült film forgatását felfüggesztették.

Az 1980-tól gyakorlatilag Olaszországban dolgozó rendező, miután Nosztalgia című filmjének finanszírozásából a szovjet állami filmvállalat kiszállt, többé nem tért vissza a Szovjetunióba (hivatalosan ezt 1984-ben jelentette be). Az elszakadás szükséges, de tragikus döntés volt számára, hiszen tudta, hogy otthon nem dolgozhat, de az orosz tradíció lételeme volt. A Nosztalgiát 1983-ban mutatták be, alkotásával Cannes-ban elnyerte a legjobb rendezői díjat.

Londonban színre vitte Muszorgszkij Borisz Godunov című operáját, majd Svédországban tartott előadásokat. 1985-ben itt készítette el utolsó, egész életművét összegző filmjét, az Áldozathozatalt, amelyben már halálos betegen tett hitet az élet és az értelmiség felelőssége mellett. A film különdíjat kapott Cannes-ban, de a rendező a díjátadóra már nem tudott elmenni.

Tarkovszkij 1986. december 29-én tüdőrákban hunyt el Párizsban, ahol gyógykezelték; ma is tartja magát a legenda, hogy a KGB gyilkolta meg "szovjetellenes propagandája" miatt. Az ottani orosz temetőben helyezték örök nyugalomra pravoszláv szertartás szerint, sírjára ezt vésték: "Az ember, aki meglátta az angyalt."

-

A mozgókép mestere teljesen új filmnyelvet hozott létre. Alkotásaiban a lét értelmét, a gondolkodó ember konfliktusait, vívódásait boncolgatta. Művei egészen egyedülállóan kapcsolódnak egymáshoz, miként ő nyilatkozta: 

"Filmjeim - az életem. Életem - a filmjeim."

Életét fia, Andrej A. Tarkovszkij mutatta be a 2019-es A Cinema Prayer című dokumentumfilmben.

(Forrás: MTVA Sajtóarchívumának portréja)

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Lem imádta az édességet, de az internetről megvolt a véleménye

Születésének 100. évfordulója alkalmából összegyűjtöttünk Stanislaw Lemről olyan érdekességeket, amelyek mentén az életútja és a munkássága előtt is tiszteleghetünk.

...
Hírek

Lem életműve lázadás volt a diktatúrák ellen

Miért érdemes olvasni Stanisław Lem leghíresebb, legjelentősebb műveit ma is, különösen a Solarist - egyebek mellett erről szól M. Nagy Miklós, a Helikon Kiadó főszerkesztőjének cikke a Nyugati tér blogon - a legérdekesebb megállapításait pontokba szedtük.

...
Nagy

Ungváry: A KGB történetén vörös fonalként húzódnak végig a politikai gyilkosságok

Miben különbözik a CIA és a KGB titkosszolgálati működése? Kik voltak a “hasznos idióták”? Melyik 20. századi politikai vezetővel lehet produktívan összehasonlítani Putyint? Ungváry Krisztián történész részvételével mutatta be Király Levente, a Corvina Kiadó vezetője Bernard Lecomte KGB - A szovjet titkosszolgálatok története című könyvét a Magvető Caféban.

Még több olvasnivaló
...
Kritika

Burjánzó csalánként gyűrűzik be a felnőtt életbe a gyerekkori abúzus emléke

A gyerekkori szexuális abúzusról és annak későbbi hatásairól szól Borda Réka első regénye, amelynek elbeszélője kisgyerekként válik nagybátyja áldozatává, de már fiatal felnőtt, mire előtörnek belőle az emlékek, és megkezdődik számára a feldolgozás folyamata. Az Égig érő csalán a hét könyve.

...
Gyerekirodalom

Szabó Tibor Benjámin: Megváltozott a világ és erőszakosabbak lettek a történeteink

Nyolc évvel az első EPIC megjelenése után Szabó Tibor Benjámin megírta a folytatást, amelynek rögtön a legelején elrabolnak valakit. A barátok versenyt futnak az idővel, miközben egy titokzatos szekta nyomait kutatják. Szabó Tibor Benjáminnal kötetek közti műfajváltásról, ökológiai zsákutcáról, irodalmi tetoválásokról és a hazai gengszterrap hatásáról is beszélgettünk.

...
Nagy

Katonatisztnek szánták, humanista író lett belőle - Ottlik Géza 110

Száztíz éve, 1912. május 9-én született Budapesten Ottlik Géza Kossuth- és József Attila-díjas író, műfordító, az Iskola a határon alkotója, többszörös magyar bridzsbajnok.

A hét könyve
Kritika
Az új Nádas erőszakos és szórakoztató, teljesen felszabadult
...
Kritika

Semmelweis 50 éve egy norvég drámában szagolta ki a kérlelhetetlen igazságot

Bjørneboe-t nem a Semmelweis alakja köré utólag szőtt magasztos vagy patetikus tisztelet foglalkoztatta, hanem a személyiségét és a küzdelmeit szétfeszítő ellentmondások. A Semmelweis ma is pezsdítően és bicskanyitogatóan aktuális dráma.

Hírek
...
Hírek

Margó: Idén is keressük a legjobb első prózakötetest!

...
Hírek

Az első hindiből fordított regény kapta a Nemzetközi Booker-díjat 2022-ben

...
Alkotótárs

Mucha Dorka: Éreztem, hogy ebből nem lehet tingli-tangli történetet írni [Alkotótárs]

...
Szórakozás

Kollár-Klemencz László lesz az Ördögkatlan Fesztivál díszvendége 

...
Hírek

Vámos Miklós az egykori New York kávéházról: Minden áldott nap itt voltam

...
Gyerekirodalom

A világ legmegátalkodottabb gyerekkönyve mindent elkövet, hogy ne tudjátok elolvasni

...
Hírek

Először térképezték fel a pompeji vulkánkitörés egy áldozatának teljes génkészletét

...
Hírek

Budapest környékén kószál egy medve

...
Szórakozás

A Top Gunon kívül is van repülős élet

...
Alkotótárs

Mécs Anna: Már régóta foglalkoztatott édesapám története [Alkotótárs]

...
Szórakozás

Veres Attila forgatókönyvében a hatalom dönti el, kinek lehet gyereke és kinek nem

...
Alkotótárs

Kiválasztották a Mastercard® Alkotótárs ösztöndíj 10 döntősét

SZÓRAKOZÁS
...
Szórakozás

A Love, Death & Robots továbbra is kíméletlen őszinteséggel szembesít az emberségünkkel

Tényleg képtelenek vagyunk megváltozni? A Netflix tévésorozata, a Love, Death & Robots új évada szerint lélekszakadva rohanunk bele a saját végzetünkbe. Nem tud ebben visszafogni bennünket sem technológiai fejlődés, sem harmadik típusú találkozás, de még a múltbéli tapasztalataink sem. 

...
Nagy

A Halott Pénz-könyv még a tagoknak is tudott meglepetést okozni

A Halott Pénz Na még mit nem?! című kötetét mutatták be a Hajógyár és az A38 hajó Zene x Szöveg programsorozatának legutóbbi alkalmán. Járai Márkot, Boros Gábort és a kötet egyik szerzőjét, Jávor Bencét Erdős Viki kérdezte zenekari titkokról, a sikerig vezető útról, közös munkáról és az írás folyamatáról.

...
Szórakozás

Az Északi az a Hamlet, aki nem áll meg tépelődni, hanem lesújt a kardjával

Az Északi brutális: tele ordító férfiakkal, vérrel és zsigerekkel - és persze gyönyörű tájakkal és szuperhangulatos újpogány zenével. Robert Eggers rendező láthatóan élvezte, hogy megcsinálhatta a saját mozgóképre ültetett viking sagáját. A kérdés, hogy elég-e egy jó filmélményhez, ha történelmileg többnyire hiteles.