A múlt héten megjelent a sokak által várt Üvöltő szelek film, amely már előzetesen is sok negatív kritikát kapott, de a végeredménnyel sem voltak sokan megelégedve. A regényt már sokan feldolgozták korábban több-kevesebb sikerrel, a most megjelent adaptáció viszont inkább látványos, mint hű a regényhez.
A film alapját Emily Brontë azonos című, 1847-ben megjelent regénye szolgáltatja (olvass bele), ami egy Brontë-szakértő szerint sosem volt romantikus regény. Nemrég Emerald Fennell, a film rendezője mesélt a filmbéli változtatásokról az Entertainment Weekly magazinnak.
„Ha megnézed a többi feldolgozást, a Kate Bush-videóklippet vagy bármilyen kortárs képzőművészeti alkotást, akkor látszódik, hogy mindegyik Cathy és Heathcliff kapcsolatára koncentrál – mesélte a rendező. –
De valószínűleg azért, mert ez az a mozzanat, ahol a könyv véget ér”.
A Jacob Elordi (Heathcliff) és Margot Robbie (Cathy) főszereplésével bemutatott film csak a könyv első felét dolgozza fel, azt viszont igen látványosan. A rendező szerint azért is döntött amellett, hogy kihagy bizonyos részeket az adaptációból, mert elsősorban filmet szeretett volna rendezni, nem pedig egy 10 órás minisorozatot.
Ezért például kimaradt a mozgóképes változatból Mr. Lockwood karaktere és Cathy ideges és féltékeny bátyja, Hindley is.
Ha filmet forgat az ember, akkor meg kell hozni ezeket a nehéz döntéseket”
– mondta a rendező.
Kritika az év egyik legjobban várt filmjéről.
Tovább olvasokA kihagyások ellenére mégis azt gondolja, hogy például Hindley fontos jellemvonásai megtalálhatóak a filmben Mr. Earnshaw karakterében, aki alkoholfüggősége miatt egy sokkal komplexebb szerepet kapott az adaptációban. Ez a fajta sűrítés pedig elsősorban a játékidő miatt alakult így:
„Nagyon összetett a regény, ezért az egészet feldolgozni nagyon-nagyon nehéz feladat lett volna, mivel sokkal többi időt kellene hozzá.”
A rendező szerint a könyv és a film is nagyon megosztó, bonyolult és helyenként sötét, ezért is van annyi vita akörül, hogy szerelemes történet vagy sem. De ennek ellenére nagyon is hisz abban, hogy Cathy és Heathcliff története a szerelemről szól: „Ez nem azt jelenti, hogy könnyű vagy egészséges, de egy rendkívül erős szerelmi viszony”.
Végül pedig a lezárásra is kitért, amelyből kimaradt a kötet második fele:
Ott kezdődik, ahol véget ér, és ott ér véget, ahol elkezdődik. De hát pont erről szól a könyv és maga a történet is, nem?
Ez egy végtelen és ciklikus működés, amiben nincs megállás. Az emberi érzések legmélyét mutatja meg. Ezért tűnt számomra a megfelelő befejezésnek.”