Tamás Gáspár Miklós: Világvége II. – Csonkamagyar patológiák
„Kötetünk, Tamás Gáspár Miklós életműkiadásának második darabja, a szerző 2010–2019 között írt, főként magyarországi politikai, kulturális, gazdasági jelenségeket vizsgáló szövegeiből válogat. A jelen krónikájaként olvasható írások a Nemzeti Együttműködés Rendszerének hatalomra jutását és megszilárdítását, kisebbségellenes alkotmánymódosításait, ortodox és unortodox jegyeket egyaránt hordozó gazdaságpolitikáját, az általa foganatosított perverz újraelosztást, a propagandisztikus médiaapparátus kiépítését tárgyalják, részletesen bemutatva az illiberalizmus sajátosan magyar hagyományát, egyben kortárs jelentését a posztfasizmus globális állapotában. Amellett, hogy a szerző fokozatosan kidolgozza a NER nem liberális, azaz nem kizárólag a jogvédelemre koncentráló (de azt sem elhanyagoló), kritikai értelmezését, számos konkrét javaslatot tesz arra, hogyan lehetne a jelenlegi termelési rendszer fenntartása mellett is valódi(bb) demokratikus intézményrendszert teremteni Magyarországon – olyat, amelyben mindenki szava és közreműködése egyformán számítana a politikai közösségalkotásban –, ugyanakkor megmutatják az eredeti kommunista eszme (a magántulajdon, a bérmunka és az osztálytársadalom eltörlése) aktuális relevanciáját is.” (Sipos Balázs) A beszélgetést Sipos Balázs moderálja.
Mikor? október 12. 18:30 Hol? Kamaraterem / Nemzeti Táncszínház
Részletek erre>>>
Jordán Ferenc: Az ember vége, a természet esélye. Helyünk a földi ökoszisztémában
Az ismeretterjesztés tétje ezúttal nem tudományos, hanem az emberiség túlélése. Amelyhez különféle tudományos, rendszerint többféle tudásterületet is érintő ismereteket kellene mozgósítani, éspedig sürgősen. Az ebből adódó szenvedélyes igyekezet, hogy az olvasót felvilágosítsa (arról, amit nem szívesen hall) és meggyőzze, nem megy a szakszerűség rovására, a szakszerűség pedig mentes marad mindenféle tudományos fontoskodástól. Jordán Ferenc népszerű tudományos ismeretterjesztést végez, mégpedig mesterfokon. Könnyed stílusa, a témához illő akasztófahumora briliáns, remekel a bonyolult természettudományos összefüggések közérthető magyarázatában, szemléletes példáinak egy része ráadásul az olvasó számára ismerős hazai tapasztalatokra utal, ami megkönnyíti az összefüggések belátását, de még azt is, hogy többé ne tudjunk róluk megfeledkezni. A könyv hangvétele rendkívül rokonszenves: se patetikus vészharang-kongatással, se az olvasó megnyugtatásával nem foglalkozik. Nem túloz és nem relativizálja a bemutatott folyamatok jelentőségét. Nem halmoz el adatokkal, de ahol értelmét látja, a kellő mértékben szolgál velük. Az olyan „merész” megállapítások, mint hogy ma már nem az a kérdés, hogy csökken-e a népességnövekedés üteme, hanem hogy hogyan tudnánk sokkal kevesebben lenni, teljes mértékben indokoltak. Fontos erénye a műnek, hogy semmiféle tabut nem ismer, se morálisat, se politikait, se tudományosat – még a tudósok és a tudományosság szent tehenei sem kivételek ez alól. Bátran beszél az ökocidiumot előidéző folyamatok és tényezők bármelyikéről anélkül, hogy rá akarna játszani a drámai szenzációkra. A szerzővel Horváth Bence beszélget.
Mikor? október 13. 19:00 Hol? Kávézószínpad / Nemzeti Táncszínház
Részletek erre>>>
Iványi Orsolya: Mindent a változókorról
A hormonterápia valóban mellrákot okoz? A hőhullámok tényleg évekig is jelentkezhetnek? Mi az a perimenopauza? Itt az ideje, hogy őszintén beszéljünk a változókorról! Negyvennégy éves voltam, amikor egy nőgyógyászati műtét előtt megkérdezték tőlem, menopauzában vagyok-e, és fogalmam sem volt, mit válaszoljak. Az majd csak ötven körül történik meg, nem? Akkoriban azt gondoltam, a hormonterápia az ördög találmánya, és hogy ezek a kérdések tulajdonképpen nem is annyira fontosak. Nem is tévedhettem volna nagyobbat. A menopauza természetes folyamat, amely egy bizonyos kor után minden nő életében bekövetkezik, és erőteljes kihatással lehet az élet minden területére, az egészségtől a párkapcsolaton keresztül a munkavégzésig. Mégis nehéz róla beszélni. Ezt a könyvet azért írtam meg, hogy segítsek azoknak a nőknek, akik már a beléptek a változókorba, és miközben nem tudják pontosan, mi történik velük, de szeretnék visszakapni a testük és lelkük feletti felett kontrollt. Emellett azoknak a nőknek is szól, akik még a menopauza előtt állnak. Ez az új életszakasz ugyanis felkészülést, rugalmasságot és nyitottságot igényel, és csak akkor leszünk képesek megfelelő menopauza-stratégiát kialakítani magunknak, ha tisztában vagyunk a tényekkel. A szerzővel Mörk Leonóra beszélget.
Mikor? október 14. 14:30 Hol? Kávézószínpad / Nemzeti Táncszínház
Részletek erre>>>
Kordos Szabolcs: Egy város újabb titkai
1862 egy szép napján betért egy gazda az üzletbe, és a feje tetejére állt Saxlehner András világa. A gazda, bizonyos Bayer József arra panaszkodott, hogy földet vett a budai Dobogó-hegy déli oldalában, azonban az ott fúrt kútból származó víz nem jó semmire, keserű, mint a rettenet, az állatai nem isznak belőle, vagy ha mégis, az még rosszabb, mert hasmenésük lesz tőle… A Hunyadi János keserűvíz aztán Magyarország valaha volt legsikeresebb exportterméke lett. Mi köze a Kiscelli Múzeum épületének a Mágnás Elza-gyilkossághoz? Milyen kripták rejtőznek a Ferenciek tere alatt? Miért tartott tyúkokat zuglói villájában Rákosi Mátyás? Hol élt valójában Rejtő Jenő? A kötet választ ad ezekre a kérdésekre, valamint besétálhatunk segítségével a legnagyobb mágnások életébe és máig álló palotáikba. Kinézünk Csontváry műtermének tetőtéri ablakából, találkozunk Buda ókori, letűnt népével. Egyszóval megismerjük Budapest titkait, amelyek gyakran végig ott voltak a szemünk előtt, de soha nem tudtuk megfejteni őket. Az Egy város újabb titkai Kordos Szabolcs nagy sikerű, több utánnyomást megért könyvének, az Egy város titkainak folytatása, amely újabb izgalmas rejtélyről lebbenti le a fátylat. A gyönyörűen illusztrált kötet egyszerre oknyomozás, historikus pletykálkodás, és színes alakok forgatagának megörökítése. Képes történelemkönyv, lenyűgöző, szórakoztató felderítőút fővárosunk megunhatatlan történetében. Kordos Szabolcs több sikerkötet szerzője és egyben Budapest szerelmese is. Egykori újságíróként beszélgetőtársai segítségével hozta el az igazi budapesti meséket mindazoknak, akik könnyed, mégis tartalmas szórakoztatásra vágynak, és szívesen megismernék a város titkait. A szerzővel Finy Petra beszélget. Közreműködik: Fodor Annamária
Mikor? október 14. 19:30 Hol? Kamaraterem / Nemzeti Táncszínház
Részletek erre>>>
Csalár Bence: Stílustérkép
Csalár Bence legújabb könyve A fenntartható divat kézikönyvének egyik legfőbb pontjára fókuszál, nevezetesen az önismeretre, amely elengedhetetlen része minden változásnak – legyen szó egy fenntarthatóbb gardróbról, tudatos öltözködésről vagy önmagunk mélyebb megismeréséről. A szerző ezúttal egy, a selyem és lenvászon alatt rejlő mélyebb utazásra invitálja az olvasót. Egyúttal pedig arra biztat mindenkit, hogy lehet egy adott keretrendszer vagy mások elvárásai szerint öltözködni, a nap végén úgyis csak az számít, hogy mi hogyan érezzük magunkat a bőrünkben. Tippek, hasznos gondolatok, divattörténeti fordulópontok, a szabadság és egyediség érzése egyszerre hatja át Csalár Bence világát ebben a kötetben, amely a tudatos, de szabad gondolkodásmód és önkifejezés ösvényére terelhet, ha nyitottak vagyunk rá! A könyvben – ahogy azt a szerzőtől már megszokhattuk – sok-sok színes és izgalmas, inspiráló divatfotóban gyönyörködhetünk. A szerzővel Kiss Imre beszélget.
Mikor? október 14. 20:30 Hol? Kávézószínpad / Nemzeti Táncszínház
Részletek erre>>>
Ismeretlen Budapestek
Budapest nagyváros. Budapest világváros. Budapest történelmi város. Budapest ismerős. Ismerős? Könyvtárnyi könyv foglalkozik a város történetével, nincs ember, aki el tudná mindet olvasni. Budapestnek nemcsak a jelene, hanem a múltja is napról napra változik. Kötetünk neves történészek által írt fejezetei mégsem akarnak rendet tenni a várostörténet eredendő és kiismerhetetlen rendetlenségében, hanem sajátos „régészeti” munkát végezve tárnak fel elsüllyedt rétegeket. Kizsigerelt cselédlányok vasárnap délutáni magányos korzózásai és rettenetes gyilkosságai nyomába erednek. Felidézik a házfalak tövében szunnyadó grund csendjét felverő első gólokat. Történeteket mesélnek a magyar fővárost felkereső felvidéki szlovák utazók idegenkedéssel vegyes csodálkozásáról, a budapesti román munkásokról, akik szocialisták voltak, és kémszolgálatot vállaltak Kun Béla Magyar Tanácsköztársasága érdekében. Sőt, még a város galambjairól is szó esik, amelyek hiába voltak és vannak ott minden tetőn és parkban, korábban nem keltették fel a történészek érdeklődését. Megannyi történet, megannyi Budapest. Jöjjenek velünk! A kötetet Hatos Pál (az Elátkozott köztársaság és a Rosszfiúk világforradalma szerzője) szerkesztette, vele Mörk Leonóra beszélget.
Mikor? október 15. 14:00 Hol? Nagyterem / Nemzeti Táncszínház
Részletek erre>>>
Bestiarium Hungaricum – Csodás lények és teremtmények a magyar néphagyományban
Csodaszarvas, Turul, Bányarém, Markoláb, Garabonciás vagy Prikulics. Ikonikus alakok a magyar mese- és mondavilágból vagy azokból a rémtörténetekből, amelyekkel dédszüleink ijesztgették a rosszalkodó gyerekeket. Ezeket a lényeket gyűjti össze a Bestiarium Hungaricum, amely első ízben kísérli meg áttekinteni a magyar népi kultúra vonatkozó hagyományait, bemutatva annak legjellemzőbb szegmenseit. Az album 31 fejezete megannyi külön világ, sajátos, hiedelmekkel átszőtt népköltészeti univerzum. A magyar hiedelemvilág lényeit Németh Gyula színes grafikái, P. Szathmáry István fekete-fehér linómetszetei és Magyar Zoltán néprajzi és kultúrtörténeti leírásai jelenítik meg. A Bestiarium Hungaricum e két kulturális közelítés: kép és szöveg szimbiózisa által válik igazán különlegessé. A könyv alkotóival, Magyar Zoltánnal, Németh Gyulával és P. Szathmáry Istvánnal Sándor Anna beszélget.
Mikor? október 15. 15:00 Hol? Könyves Magazin Színpad / Nemzeti Táncszínház
Részletek erre>>>