Megint dráma van a Szépművészetiben- Textúra 2021

Megint dráma van a Szépművészetiben - Textúra 2021

Tavaly ősszel a második hullám elsodorta a kortárs irodalom, a színház és a képzőművészet egyik legizgalmasabb összművészeti találkozóját, a 2020-as Textúrát. Bár vígaszdíjul megnézhettük a streamelt verziót online, de lássuk be, ennek a programnak épp a felfedezős, múzeumban bolyongós, kincskeresős hangulatát szeretjük igazán, úgyhogy most itt a lehetőség, hogy bepótoljuk. 

Rezek Bori | 2021. október 27. |

A budapesti kulturális élet egyik legizgalmasabb, évente megrendezésre kerülő eseménye egyértelműen a Textúra, aminek az elmúlt években a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria adott otthont, és olyan rendezők elképzelései alapján jöhettek létre, mint például Pelsőczy Réka, Török Ferenc, Valló Péter, vagy az akkor még a Bagossy László osztályába járó rendező hallgatók. Idén ősszel Székely Kriszta mikrorendezéseit láthatjuk a Szépművészeti különböző zegzugaiban, talán nem túl meglepő módon elsősorban a Katona József Színház színészeivel, néhány „vendégművésszel” kiegészülve. 

-

(Fotó: Szépművészeti Múzeum)

Az alapkoncepció az, hogy kortárs magyar írók új szövegeket írnak a múzeum egy-egy festményéből, szobrából, vagy teréből inspirálódva, a színészek pedig legtöbbször monodrámaként, néha pedig kettősökben adják elő az adott mű előtt ezeket a körülbelül 8-10 perces minielőadásokat. Az ihletadó képzőművészeti alkotások között van ókori egyiptomi szobor, antik görög torzó, de a Régi magyar gyűjtemény és a Régi Képtár művei is szerepet kapnak. A lényeg minden esetben az, hogy a kortárs irodalom és a színház jelenidejűségével rámutasson a klasszikus művészeti alkotások modern értelmezési lehetőségeire, hiszen egy mű akkor tud igazán hatni ránk, ha a mában is tudunk hozzá izgalmas, jelenkori, személyes és aktuális jelentéstartalmakat társítani. 

-

(Balla Zsófia: Szakállas férfi portréja, műalkotás: Szakállas férfi mellszobra, előadja: Tasnádi Bence)

A Székely Kriszta által rendezett Textúra egy kellő mennyiségű (ön)iróniával ellátott performansznak ható nyitánnyal kezdődik a múzeum csarnokában, ahol a színészeket különböző múzeumi dolgozókként láthatjuk, a lelkes múzeumpedagógustól a faarcú teremőrön át a kétségbeesetten szelfizgetni próbáló látogatóig, a végén pedig még egy műalkotás elpusztítását is láthatjuk. És igazából ez a gesztus jelzi a legjobban (még ha talán kicsit túlzóan is) azt az élményt, amiért valójában évről évre ellátogatunk a Textúrára. 

A múzeumi „rosszalkodás” vágya valószínűleg mindenkiben a gyerekkori tárlatvezetések alkalmával születik meg, amit aztán kultúrember igyekszik legkésőbb felnőttkorára teljesen elfojtani magában. A Textúra viszont a hétköznapi múzeumi élethez képest kicsit kienged, kicsit közelebb hoz, kicsit hagy minket rosszalkodni, hiszen záróra után, éjszakába nyúlóan nézelődhetünk még a tágas terekben, a három szintet kedvünkre járhatjuk be, nem szükséges követni a kiírt irányokat, a színészek, akik által életre kelnek a szobrok és a festmények, pedig még néha hozzá is érhetnek a művekhez, kapcsolatba kerülhetnek velük, ami sokszor nézőként is bizsergető érzés tud lenni. A másik gyerekkori ösztönökre és vágyakra építő játék a kincskeresés, hiszen minden helyszín és előadás egy gyerekrajzra hajazó piktorgrammal van ellátva, így izgatottan kajtathatjuk a hatalmas épületben, hogy hol találjuk a majmot, a szivecskét, vagy az almát, és akkor tudunk elégedetten távozni, ha mindent megtaláltunk és megnéztünk.

-

(Szécsi Noémi: A vég és a kezdet, műalkotás: Girolamo Macchietti: Mária gyermekével és Szent Annával, előadja: Jordán Adél)

Ezen az estén találkozhatunk egy gazdag fantáziával megáldott múzeumi takarítóval, egy filozófiai magasságokba emelkedő teremőrrel, egy műtárgytechnikussal, aki saját nőügyeiről mesél egy Erósz szobornak, egy restaurátorral és egy démonaival küzdő éjszakai őrrel. Akiket mindenképp érdemes külön kiemelni, az a Tasnádi Bence által megformált luxemburgi performanszművész, aki hihetetlenül vicces kapcsolatba kerül egy antik görög szoborral, és a Jordán Adél által alakított múzeumpedagógus, aki a jópofa hangulatú művészettörténet órából egyszer csak átvált és a saját magánéleti tragédiájába avat be minket, hihetetlen átéléssel és érzékenységgel. 

Idén még két alkalommal, november 3-án és 9-én lehet látni a Textúrát, itt pedig az esemény trailerét nézhetik meg:



Írók/képzőművészeti alkotások/színészek:

1. Háy János: Találkozás Erósszal

Műalkotás: Erósz torzója, Kr. u. 1. század második fele

Előadja: Szabó Zoltán / Formán Bálint

2. Balla Zsófia: Szakállas férfi portréja

Műalkotás: Szakállas férfi mellszobra

Előadja: Tasnádi Bence / Pásztor Dániel

3. Harag Anita: Back to Cairo

Műalkotás: Ízisz siratószobra

Előadja: Péterfy Bori / Tornyi Ildikó és Matisz Flóra Lili

4. Terék Anna: Zuhanás

Műalkotás: Szász szobrász: a freibergi dóm Aranykapuja (Freibergi kapu)

Előadja: Vizi Dávid és Nagy István

5. Berta Ádám: Múzsa vagyok

Műalkotás: Michele Pannonio: Thalia múzsa (1456–1457)

Előadja: Czakó Julianna / Bíró Panna Dominika

6. Szécsi Noémi: A vég és a kezdet

Műalkotás: Girolamo Macchietti: Mária gyermekével és Szent Annával

Előadja: Jordán Adél

7. Lövétei Lázár László: Majomszózat

Műalkotás: Id. Jan Brueghel: Paradicsomi táj bűnbeeséssel

Előadja: Keresztes Tamás

8. Száraz Miklós György: Spielenberg rózsája

Műalkotás: Szepességi festő: Spillenberger Sámuel lőcsei orvos arcképe

Előadja: Dankó István

Hírlevél feliratkozás

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

Esterházy, Szerb Antal, antik drámaírók és szürreális álmok a budapesti színházakban

Októberben sok izgalmas színházi premierre számíthatunk, elhoztunk most párat a budapesti kőszínházak kínálatából.

...

Margó Extra: Volt egy könyv, amitől Székely Kriszta szó szerint világgá ment

Hogyan élte meg a karantént Székely Kriszta rendező? Milyen klubot alapított könyvmániás kamaszként, és milyen olvasási tanácsot kapott a szüleitől? A Margó Extrában kiderül.

...

Az erkélyen és a földön fekve is verseket mondanak a Katona József Színház színészei

A Katona öt népszerű színművésze: Ónodi Eszter, Pálmai Anna, Rezes Judit, Tasnádi Bence és Vizi Dávid mondják el kedvenc kortárs költőik (Bognár Péter, Demény Péter, Kemény Zsófi, Tóth Krisztina és Szabó T. Anna) egy-egy versét.

MARGÓ
...

„Ahonnan én jövök, ott nem írnak könyveket” – Bruno Vieira Amaral portugál íróval beszélgettünk

Hogyan határoz meg minket a származásunk? És mit jelent újraírni a múltat? A portugál Bruno Vieira Amarallal beszélgettünk. 

...

Hol találkozik a foci és a gaming az irodalommal? Interjú Tonio Schachinger osztrák sztárszerzővel

Mi a közös a számítógépes játékokban, a fociban és a könyvekben? Tonio Schachinger elárulja.

...

Babarczy Eszter: Volt egy apám, aki nem volt, és volt egy apám, aki félelmetes volt

Babarczy Eszter mesélt betegségről, gyászról és őszinte szeretetről. Interjú.

...

Moa Herngren svéd író: Nem mi választjuk az anyósunkat

Mozaikcsaládok, hétköznapi drámák, párhuzamos igazságok és szembenézés a legnagyobb félelmekkel. Interjú a világhírű szerzővel.

...

Londoni zenész unokája írta meg a budapesti zongorista filmbe illő történetét

Egy mágikus erejű zongora és egy hihetetlen, de igaz történet: Roxanne de Bastion az Őszi Margón.

...

Egy állat, ami az ember hibájából pusztult ki – Sibylle Grimbert francia író elképzelte az utolsó egyed történetét

Az utolsó egyed című regényről, háziállatokról és klímaszorongásról beszélgettünk. Interjú. 

2025 november 15.
Budapest Music Center
Mátyás utca 8.

Első alkalommal rendezi meg nonfiction könyvfesztiválját, a Futurothecát a Könyves Magazin. 2025. november 15-én a Budapest Music Centerben fellép a brit szám- és nyelvzseni Daniel Tammet, az időtudatos norvég geológus, Reidar Müller, a dán klímapszichológus, Solveig Roepstorff és a spanyol sztár agysebész, Jesús Martín-Fernández, Orvos-Tóth Noémi és Meskó Bertalan. Az olvasás segít megérteni összetettebb kérdéseket, problémákat vagy folyamatokat, amelyek a jövőnket alakítják. A Futurotheca – A jövő könyvtára olyan témákat, szerzőket és könyveket emel a fesztivál középpontjába, amelyek megismerésével olvasóként alakíthatjuk a jövőnket.

Program

Támogatók
Hírek
...

Dua Lipát és vőlegényét egy Pulitzer-díjas regény hozta össze

...

Nobel-díjas magyar fizikusról szóló film nyerte a legjobb dokumentumfilm díját Krakkóban

...

Betiltaná Krasznahorkai könyveit egy orosz szervezet

...

Geszti Péter kezet fogna Molnár Ferenccel: megvolt A Pál utcai fiúk 500. előadása

Olvass!
...

Amikor az országgyűlésben szörnyetegeknek nevezték azokat a nőket, akik nem az anyaságot választották

Olvass bele Koniorczyk Borbála Női szörnyetegek című kötetébe!

...

A nyomozás még az esküvő alatt sem áll le: olvass bele A csütörtöki nyomozóklub folytatásába!

A csütörtöki nyomozóklub még a legváratlanabb pillanatban is képes elkapni a tettest. 

...

Stephen King kedvenc horrorszerzője itthon szinte ismeretlen – Olvass bele Az árvíz című regénybe!

Michael McDowell nemcsak szakmai, de baráti viszonyt is ápolt Stephen Kinggel és feleségével.

Egy állat, ami az ember hibájából pusztult ki – Sibylle Grimbert francia író elképzelte az utolsó egyed történetét

Egy állat, ami az ember hibájából pusztult ki – Sibylle Grimbert francia író elképzelte az utolsó egyed történetét

Az utolsó egyed című regényről, háziállatokról és klímaszorongásról beszélgettünk. Interjú. 

Szerzőink

Szabolcsi Alexander
Szabolcsi Alexander

„Komoly egyetem nincs komoly könyvtár nélkül” – a MOME felújított könyvtárában jártunk

Valuska László
Valuska László

A világ végére is magadban cipelni a hazát: a rossz közérzet kultúrájáról Barnás Ferenc új regényében

SZÓRAKOZÁS
...

A depresszió bárkit magával ránthat – megnéztük a Bruce Springsteen-filmet

A Szabadíts meg az ismeretlentől életrajzi film nem karaokeparti, hanem megrázó vallomás az összeomlásról.

...

Miért születik ennyi Stephen King-adaptáció? Az író szerint egyszerű a magyarázat

A szerző arról elmélkedett, hogy a rengeteg új adaptációt valóban egyetlen karakternek köszönheti. 

...

A hét királyság lovagja pótol egy fontos hiányosságot, ami a Trónok Harcából kimaradt

Az író kihívás elé állította ezzel a sorozat készítőit.