Két világ közt reked Stephen King tévésorozata, a Lisey története

Két világ közt reked Stephen King tévésorozata, a Lisey története

Stephen King és Pablo Larraín találkozása a képernyőn felér egy közös szerzői filmmel: miközben az író szinte szóról szóra adaptálta a saját írott művét, addig a rendező is belecsempészte a maga „nagy vizuális csendjeit” a képkockák közé. Az Apple TV+ streamingcsatornán látható végeredmény éppolyan eklektikus és lomha, mint a történet fantáziavilágán őrt álló Hosszú Srác. 

Bányász Attila | 2021. augusztus 31. |
Stephen King
Lisey története
Ford.: Totth Benedek, Európa, 2021, 543 oldal
-

A Lisey története Stephen King talán legszemélyesebb hangvételű könyve, amely óda a feleségéhez és búcsúlevél saját magától. Történt egyszer, hogy a szerzőt kórházi ágyhoz kötötte egy elhúzódó tüdőgyulladás, távollétében pedig neje, Tabitha hozzálátott az irodája felújításához. A hazatérő King nem akart hinni a szemének, amikor a helyiséget kiürítve és a cuccait bedobozolva látta viszont. Morbid fantáziája megállíthatatlanul dolgozni kezdett, és a visszatetsző helyzetből ihletet merítve papírra vetette a saját halálát. Beleszőve mintegy bocsánatkérésképpen az írófeleségek sanyarú sorsát, valamint piedesztálra emelve benne felesége iránt érzett mérhetetlen szerelmét. A Lisey története

komplex regény: éppúgy szól a házasságról, a család összetartó erejéről és az írásról, mint a megrekedt gyászfolyamatról, az őrületig fokozódó rajongásról, az autoagresszióról és a családon belüli erőszakról.

-

Lisey és Scott a nyamnyamfa alatt (Julianne Moore és Clive Owen) Fotó: Apple TV+

Lisey már két éve gyászolja férjét, a népszerű és sikeres írót, Scott Landont, ám képtelen elengedni. Eközben férje rajongói nem hagyják nyugton, mert meggyőződésük – nem is alaptalanul -, hogy lapul még néhány kiadatlan írás a rendezetlen hagyatékban. Stephen Kingnél vékony a határ, ami a rajongást a beszámíthatatlanságtól elválasztja, ami őrült és bicskanyitogató tettekre sarkall, ha a psziché amúgy is zavaros felszínét felkavarjuk. A valaha élt legnagyobb Landon-rajongó Jim Dooley, és e megtisztelő titulushoz kényszerű kötelezettségek társulnak. Például megszerezni azt a Szent Grállal felérő kincset, amely a Landon-örökség mélyén várja a kiadást. Megkaparintani bármilyen eszközzel, még ha az út az író víg özvegyén át vezet is. Értve ezt képletesen és szó szerint is, a maga vérmaszatos módján.

Stephen King a mindennapjainkban találta meg a gonoszt - Könyves magazin

Miért szeretünk borzongani? Mitől jó egy horror, és mi lehet Stephen King sikerének titka? Vajon mit takarhat pszichológusszemmel a „ragyogás” képessége? Mely lélektani tényezők és hogyan kapnak szerepet King műveiben, és mit olvas ki belőlük egy praktizáló pszichológus? A Stephen King és a horror lélektana virtuális előadásán jártunk.

Lisey-re eközben egy másik kincsvadászat vár néhai férje elméjének útvesztőiben, amely utat nyit egy más világra. Csodás önébresztő utazásában mélyre ás, a kiforgatott múlt pedig megváltást hozhat az önsebzésben vigaszt kereső nővérének, és a megrekedt gyászában önmagának. Stephen King magnum opusa az elengedésről szól, ami messzemenőkig az egyik legnehezebb momentuma az ember életének. Totth Benedek pedig remekül meg tudta ragadni azt a gyermeki érzékenységet a fordításában, amely üledékként maradt vissza a bántalmazott Scott Landonban (lásd: dincsvadászat, a gonoszotty, a Paragony, a nyamnyamfa ).

Mi baja Stephen Kingnek a gyerekekkel? - Könyves magazin

Stephen King új könyve, Az intézet – filmes zsargonnal élve – egy Tűzgyújtó-reboot. Az 1980-as klasszikusában egy nyolc éves kislányt rabol el a csúf, gaz állami intézmény, hogy nem mindennapi képességeit a saját céljaira kiaknázza. Az intézet ellenben magára az intézményre fókuszál, valamint arra a kérdésre keresi a választ, hogy lehet-e létjogosultsága az abúzus bármilyen formájának egy magasztos cél érdekében? Azt mondod elszörnyedve, hogy szó sem lehet róla? És ha lehetőség adódna rá, hogy Hitler életének fonala már gyerekkorában elszakadjon?

-

Lisey és önsebző nővére, Amanda (Julianne Moore és Joan Allen) Fotó: Apple TV+

Stephen King semmit sem bízott a véletlenre: maga adaptálta a forgatókönyvet, ezzel biztosítva, hogy ne menjen úgy félre a projekt, mint tette azt Stanley Kubrick Ragyogásánál. Mi több, a forgatáson is részt vett, hogy segítő kezet nyújtson Pablo Larraín rendező számára. Így nagyrészt valóban a könyvet láthatjuk viszont – szinte jelenetről jelenetre – megelevenedni,

a kérdés csupán az, hogy ami remekül működik a papíron, az hogyan mutat a képernyőn?

Miért utálta Stephen King a Kubrick-féle Ragyogást? - Könyves magazin

Stanley Kubrick 1980-ban adaptációt készített Stephen King A ragyogás című regényéből, amellyel megalapozta a horror műfaját. Az eredményt King egyáltalán nem szerette és éveken át nyilvánosan kritizálta. De vajon mi volt ennek az oka?

A Lisey története tévésorozatánál fantasztikusak a helyszínek: a Paragony másik dimenziója, különösen a tó, amelyből mind egyformán iszunk, a körbeölelő teátrummal, egészen mesés, ahogyan a Landon-birtok is az irodának berendezett csűrrel, és Lisey halastónak is beillő medencéjével, nem beszélve a nyamnyamfáról. Az Evitával Oscar-díjra jelölt Darius Khondji operatőr képei és szokatlan kamerabeállításai ráerősítenek a komor és embertelen atmoszférára, amelyet Larraín a filmsorozat köré felépített. Lisey személyes poklává válik a kiüresedett valóság, amelynek a késő ősz szolgáltatja az elmúlást megidéző hátterét. Ezt a hangulatot Larraín a néző nyakába zúdítja, és a hosszan kitartott állóképeivel szinte bebetonozza az ember lelkébe.

A Lisey történetének flashback-ekkel átszőtt cselekményét tovább lassítják ezek a tartalmasnak szánt, ámde kiüresedettnek ható mély csendek,

és csak megnehezítik, hogy az időben elaprózott történet kirakósdarabkái koherens egésszé álljanak össze. A feszültség is elillan ebben az álomszerű lassúságban, Larraín legfeljebb az őrületet festi föl élethűen a képernyőre. Ám az sem igazán karizmatikus vagy emlékezetes, pedig Dane DeHaan mindent megtesz, hogy Jim Dooley karakterétől kiverjen bennünket a víz.

Stephen King új befejezést írt a Végítélethez - Könyves magazin

Stephen King 1978-ban megjelent Végítéletében egy halálos kór letarolja Amerikát. Több mint négy évtizeddel később nehéz nem meglátni a párhuzamot a valósággal, bár ez ellen legjobban maga az író tiltakozik. A Végítéletből az 1994-es minisorozat után új adaptáció készült, amelyet még a koronavírus megjelenése előtt forgattak. A sorozatot azoknak is érdemes lehet megnézniük, akiknek már a könyökükön jön ki a történet: Stephen King új befejezést írt hozzá.

-

Lisey és a gyász (Julianne Moore) Fotó: Apple TV+

A Lisey története egyértelműen Julianne Moore filmje,

aki érzékeny átéléssel alakítja a gyászában önmagát kereső özvegyet. Bár Clive Owennel már P.D. James sci-fijének 2006-os adaptációjában, Az ember gyermekében egy húron pendültek, most mégis számos hamis hang vegyül a köztük fennálló harmóniába. Owen nem igazán jó választás Scott Landonként, szerencsére Lisey nővérei, Amanda (Joan Allen) és Darla (Jennifer Jason Leigh), és különösen Andrew Landon (Michael Pitt) castingja ezt jól ellensúlyozza. Pittre szinte rá sem ismerünk Scott apjaként, a gyerekkori traumákat feldolgozó múltbeli jelenetek egyébként is az erősségei közé tartoznak a sorozatnak.

Stephen King megmutatja, hogy a szakadozó internet jobban érdekel minket, mint a széthulló világ - Könyves magazin

Kapcsolatról, fausti alkuról, valamint az önmagából kifordult világunkról mesél Stephen King négy új kisregényében. A Minél véresebb hol krimi, hol horror, egyszer morbid, máskor kafkai, de garantáltan ránk hozza a frászt.

Hiába a pazar szakmai stáb (producerként működött közre többek közt a blockbusterek fölött bábáskodó J.J. Abrams is, a Bad Robots produkciós cégével egyetemben), valamint Larraín helyenként kreatív és szuggesztív vizualitása, ezek nem jelentenek garanciát a sikerre. A könyv másféle hatásmechanizmussal működik, mint a mozgókép, így a szöveghű adaptálás gyakran elbukik – kiérződik a művészi szabadság hiánya, amely kellő mozgásteret biztosítana a rendezőnek. Jó példa lehet erre az Álom doktor, amelynek végén Mike Flanagan író-rendező egy stílusbravúrral kötötte össze Stanley Kubrick Ragyogását az eredeti könyv homlokegyenest ellentétes értelmezésével.

Ideje lenne elfogadni, hogy az adaptáció is egy önálló alkotás, amelynél az eredeti mű pusztán kiindulás.

Simán lehetne Magyarország is horrornagyhatalom - Könyves magazin

Nemlélegzők és beszélő holtak, embergólya és fanyűvő, mélytengeri hal egy kisfiúban, áldozatra váró falak és éhes folyondárok. A Gabo Kiadó Légszomj című antológiájában 15 horror és weird történet mutatja be, hogy itthon is lehet hátborzongató novellákat írni, és hogy a rémirodalom sokfélesége messze túlmutat a megszokott sablonokon.

A Lisey története tévésorozat nyolcórás játékidejét a duplájának érzi a nézője, aki – jobb esetben - hasonló intenzitással vonszolja magát végig rajta, mint a történetbeli – egyébként pazarul kivitelezett – szörnyeteg, a Hosszú Srác. Az indokolatlanul túlnyújtott fináléban kapjuk meg azt a romantikus összhangot, amelyet végig hiányoltunk a két főszereplő között. Lisey dincsvadászatának jutalma – és szerencsére nekünk, nézőké is -  mi más lehetne, mint az elengedés. Kár, hogy ezúttal nem mind ugyanabból a tóból kortyoltunk, mint a filmes alkotók. A félelmeinket nyakon ragadó királyi audiencia vége papíron és képernyőn is az elbocsátás, ami – igaz, más-más értelmezésben – maga a megváltás.

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Új Stephen King-adaptáció érkezik, itt a Lisey története első előzetese

Az Apple TV+ minisorozatot készít Stephen King bestselleréből, a Lisey történetéből. Már közzé is tették az első előzetest. Mutatjuk!

 

...
Hírek

Stephen King meghódítja a podcastek világát is

Új területet hódít meg Stephen King – egyik története podcast-sorozatként fog megelevenedni. A Strawberry spring című horror novellájából az Audio Up Media, az iHeartMedia és Lee Metzger író, rendező összefogásával készül adaptáció.

...
Hírek

Stephen King első nagy bevételét a rákos édesanyjának adta, hogy ne kelljen dolgoznia

Szívszorító történetet osztott meg a napokban a horror királya, Stephen King. 

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

5 empatikus készség, ami megmentheti a párkapcsolatodat

Nincs párkapcsolat konfliktus nélkül – a kérdés tehát nem az, hogyan kerüljünk el egy összezördülést, hanem hogy hogyan kezeljük együttérzéssel. Íme öt tipp egy egészségesebb kapcsolatért.

...
Zöld

8 meglepő tény arról, hogyan hat az olvasás az agyadra

Hogyan hat egy jó könyv a memóriánkra? Milyen pszichés problémákkal szemben segít az olvasás? Az olvasás jótékony hatásait gyűjtöttük össze nyolc pontban.

...
Zöld

Meg fogsz lepődni, hogy milyen régi a reggeli kávéd

Biológusok megfejtették, hogy az arabica kávé több százezer évvel ezelőtt, természetes kereszteződés folytán alakult ki. Könyvek hírek (és kávé) mellé.

Hírek
...
Szórakozás

Nézd meg, milyen sztárok alakítják Richard Osman nyugdíjas nyomozóit!

...
Beleolvasó

Tom Hanks elképesztő hollywoodi kulisszatitkokat árul el új regényében – Olvass bele!

...
Zöld

Mi történik az intelligenciáddal, ha kevesebbet írsz kézzel?

...
Nagy

Apának lenni: Munkagépekké alakítottuk a férfiakat, de mi adhat nekik esélyt?

...
Hírek

Itt az kamera, ami képek helyett verset ír

...
Nagy

Megmutatjuk a világ 10 leggyönyörűbb könyvtárát – nézz be te is!

...
Beleolvasó

Ebben az új fantasyben a tündérek közül kerül ki a leggonoszabb ellenfél – Olvass bele!

...
Nagy

5 áprilisban megjelent regény, amit érdemes elolvasni

...
Alkotótárs

Kiderült, ki lett a Mastercard® – Alkotótárs ösztöndíj 10 döntőse

Még több olvasnivaló
...
Kritika

A Bálnahullás letehetetlen thriller arról, mi van, ha véletlenül lenyel egy ámbráscet

Daniel Kraus Bálnahullás című thrillerében az óceán és egy ámbráscet gyomrának hátborzongató mélyén egy kamaszfiú küzd az életben maradásért, miközben végiggondolja apjához fűződő kapcsolatát is. Lélegzetelállítóan izgalmas könyv, melyben nemcsak az óceán, de a lélek mélységei is feltárulnak.

...
Podcast

Anyaság, apaság, az érzések kavalkádja – Ott Anna könyvajánlója [Ezt senki nem mondta!]

Ezt senki nem mondta! című podcastunk hatodik adásában Szabó T. Anna és Dragomán György voltak a vendégek, a beszélgetésükhöz pedig könyvajánló is tartozik Ott Anna válogatásában.

...
Nagy

Vérfertőző, wannabe-sátán és kölyökmedve-tulajdonos – 10 érdekesség a 200 éve elhunyt Byronról

George Byron mindent megvalósított, amit egy romantikus költő ismérvének gondolunk. Halálának 200. évfordulóján tíz érdekességet gyűjtöttünk össze a lírájáról és a botrányairól.

...
Nagy

Borbély András: Rafi Lajos verse lyukat üt a világon [ROMA IRODALOM]

A Nemzetközi Roma Nap alkalmából írók és kutatók ajánlanak olvasmányokat a roma irodalomból, melyek reflektálnak a reprezentáció kérdéseire is. Borbély András költő, szerkesztő Rafi Lajos egyik versét választotta.

...
Nagy

Mivel pörgeti fel egy mentalista Camilla Läckberg új szektás krimijét?

A pszichológiát és a sötét rejtélyt kiválóan ötvöző krimi, A doboz után a héten került a boltokba A szekta, Läckberg és Fexeus közös regénytrilógiájának második része. Ez alkalomból beszélgettünk a szerzőpárossal.

...
Nagy

Miért hasonlítanak a roma mesék a kortárs versekre?

Hogyan mozgatnak meg egy kortárs költőt a roma mesék? Miben fedez fel hasonlóságot az archaikus történetek és generációja meghatározó irodalmi témái között? És miképpen válik a mesékből költészet? Veszprémi Szilveszter cikkében a Vijjogók munkacímű verseskötetéről mesél.