"Az évek során történetíróként szereztem hírnevet, de kezdetben dalokat írtam" - mondta Kazuo Ishiguro, akinek jövő márciusban kötetbe gyűjtve jelennek meg a dalszövegei. Utóbbiakat Stacey Kent amerikai jazzénekesnek írta; a kötetet az olasz Bianca Bagnarelli illusztrálta.
A Booker- és Nobel-díjas író először a Desert Island Discs nevű rádióműsorban nevezte meg kedvencként Kent egyik dalát (ez egy olyan műsor, ahol a vendégek arról beszélnek, mit vinnének magukkal egy lakatlan szigetre; ezek között lehet dal, könyv és valami luxuscikk - utóbbinak Ishiguro egy nagy papírtekercset választott). Az énekesről pedig kiderült, hogy nagy rajongója Ishigurónak; a két művész levelezni kezdett egymással, aminek az lett a vége, hogy Ishiguro dalszöveget írt Kent 2007-es Grammyre jelölt albumára (Breakfast on the Morning Tram).
A művészi együttműködés nem szakadt meg, Ishiguro további dalszövegeket írt neki, amelyek szintén helyet kaptak az új kötetben. Ishiguro egyszer azt mondta, hogy az egyik legfontosabb dolog, amit megtanult a dalszövegek írásakor - ami aztán nagy hatással volt a szépírásra is -, hogy egy intim, bizalmas, egyes szám első személyű dal esetében a jelentés nem lehet "önellátó". Burkoltnak kell lennie, és néha az embernek tudnia kell olvasni a sorok között.
Ishiguro fiatalon énekes-dalszerzőként tekintett magára - az nagyjából az az időszak volt, amikor kreatív írást tanult a Kelet-Angliai Egyetemen, és azt érezte, hogy választania kell a regényírás és a dalszövegírás között. De aztán rájött, hogy valójában nem zenésztípus, sokkal kevesebb benne a glamúr, és inkább azok közé tartozik, akik kordbársony kabátot hordanak könyökfoltokkal. Akkor ezt elég lehangolónak élte meg, az olvasók viszont elég jól jártak, hiszen pályafutása alatt Ishiguro olyan könyveket tett le az asztalra, mint a Ne engedj el vagy a Napok romjai.
Az új kötet jövő márciusban jelenik meg a Faber gondozásában, címe: The Summer We Crossed Europe in the Rain: Lyrics for Stacey Kent (~ A nyár, amikor esőben szeltük át Európát: Dalszövegek Stacey Kentnek).
Forrás: Guardian
