Nagy mese grimm

Nemcsak játék és mese - 150 éve halt meg Jacob Grimm

Százötven éve, 1863. szeptember 20-án halt meg Berlinben Jacob Ludwig Karl Grimm német nyelvész, irodalomtudós, jogász, a Grimm-mesék egyik „atyja”. A Grimm-fivérek által összegyűjtött meséket mindenki ismeri, vagy legalábbis azt hiszi. A mesék ugyanis rengeteget formálódtak és talán még többet szelídültek az évek alatt: a békakirály például eredetileg kimondottan komor véget ért, Hamupipőke mostohanővéreinek a boldog összeborulás helyett egy vérszomjas galambbal gyűlt meg a bajuk, Jancsi és Juliska, valamint Hófehérke gonosz mostohái pedig a korai kiadásokban nem is voltak annyira mostohák. Húsz meglepő tény, amit eddig talán nem tudtál a Grimm-mesékről. Vagy nem merted megkérdezni.

1. Jacob és Wilhelm Grimmnek eredetileg nem gyerekeknek szánták a mesegyűjteményüket. A német néplélek titkait kutatták, tisztán tudományos célok vezérelték őket.

2. A dolog akkor vett egy elég éles fordulatot, amikor 1823-ban egy Edgar Taylor nevű angol lefordította és megjelentette a Grimm-meséket, az angol gyerekek pedig imádták a történeteket. A German Popular Stories című kiadvány annyira népszerű volt, hogy Grimmék úgy határoztak, egy alapos szerkesztés után kiadják a saját családbarát verziójukat. A többi már történelem.

3. Nem, a Grimm-fivérek nem jártak erdőn-mezőn és az Üveghegyen túl, hogy a jóravaló parasztbácsiktól és -néniktől összegyűjtsék a meséket. Forrásaik javarészt művelt, középosztálybeli nők voltak, akik értelemszerűen jó beszélőkével voltak megáldva. Ráadásul házhoz jöttek, Grimmék otthonába, és ott mesélték el történeteiket – egyetlen öreg veteránt kivéve, aki régi ruhákért cserébe sztorizgatott.

4. A fivérek folyamatosan gazdagították és szerkesztették gyűjteményüket, a végső változat (ez volt a hetedik kiadás) 1857-ben jelent meg. Összesen 210 történetet tartalmazott, és ez adja az alapját a ma ismert legtöbb Grimm-mesének.

5. Amikor kiderült, hogy a gyűjtemény milyen népszerű a családok körében, a fivérek úgy döntöttek, hogy még alkalmasabbá teszik a történeteket arra, hogy a tiszteletre méltó famíliák is nyugodtan forgathassák a gyűjteményes kötetet. Első körben kivették belőle a szexuális utalásokat. A Rapunzel című mesében (magyarul eredetileg Az aranyhajú leány címmel jelent meg) a címszereplő teherbe esik: „Mondd meg, keresztanyám, miért olyan szűk rajtam minden ruha, és miért már nem jön fel rám?”, a hetedik kiadásban azonban már egyetlen szó sem utal arra, hogy az aranyhajú szereplő korábban a herceggel mókázott volna a hálószobában.

6. Ugyancsak a kukába került az a történet, amely az első kiadásban még Hans Dumm címmel szerepelt: ebben egy férfinek elég rágondolnia, és már teherbe is ejtett egy nőt.

7. A Grimm-fivérek ugyanakkor más módon is alakítgattak a történeteken, mindezek mellett ugyanis igyekeztek megfelelni a korszellemnek és a közönség elvárásainak is. A mesékbe tehát keresztény utalásokat és népies kifejezéseket csempésztek, és a nemi szerepeket is úgy alakították, ahogy elképzeléseik szerint az olvasók azt elvárták. Az erőszakos jeleneteknek megkegyelmeztek, sőt, volt, ahol még jobban ki is dolgozták, és akadt olyan történet is, ahol a békésebb befejezés helyett egy rázósabbat választottak.

8. A Rumpelstiltskin (magyarul Koppciherci) című mesének van olyan változata, melyben a címszereplő törpe a mese végén éppen, hogy el tud slisszolni, ám az 1857-es verzióban már csúnya véget ér, és saját magát szakítja ketté.

9. A Hamupipőke francia változatában a címszereplő megbocsát mostohanővéreinek, és gondoskodik arról is, hogy jó férjet találjanak maguknak. Nem így a Grimm-verzióban: ott mindkét nővér levág egy-egy darabkát a saját lábából csak azért, hogy bele tudják préselni magukat az üvegtopánba, és a herceg csak akkor veszi észre, hogy nem a megfelelő lányt kapta a karjai közé, amikor egy galamb elárulja, hogy vér csöpög a lányok lábából. Amikor azután a herceg végül Hamupipőkére talál, a galamb kivájja a mostohanővérek szemét.

10. Felejtsük el a tündér-keresztmamát is! A Hamupipőke Grimm-változatában nem egy tündér, hanem egy kis mogyorófa segít a hősünkön. Hamupipőke a könnyeivel öntözi a fácskát, amely azután egy gyönyörű báli szettel ajándékozza meg a szerencsétlen sorsú lányt.

11. Ne fáradj a béka csókolgatásával! A békakirályban nem a mágikus csók töri meg a varázslatot, hanem az, hogy a királylány nekivágja szerencsétlen állatot a hálószoba falának. A történet vége csak később lett világraszóló lakodalom, és fele királyság, az első változatban még csak annyi szerepelt, hogy a csodás transzformációt szex követi.

12. Jancsi és Juliska, valamint Hófehérke gonosz mostohái a korai kiadásokban vérszerinti anyukák voltak. A későbbi változtatás talán az indokolta, hogy a fivérek nem akarták ilyen kegyetlen anyafigurákkal bemocskolni a család szentségét. Anyuci nem lehet gonosz, bezzeg a farkas hidegvérrel felfalhatja a nagymamát. Hogy is van ez?

13. Részben azért, mert a Grimmék eredeti szándéka az volt, hogy megőrizzék a német népmeséket, a nácik megpróbálták saját ideológiai céljaikra fordítani a történeteket.

14. Margaret Atwoodtól Angela Carteren át Anne Sextonig különféle írók vizsgálták felül a Grimm-meséket novelláikban, verseikben és regényeikben, így a történetek és hatásuk új szemszögekből lettek vizsgálva, különösen ami a gender-kérdéseket illeti.

15. A Grimm-sztorik már számtalan feldolgozást megéltek, de a téma kutatója, Maria Tatar professzor szerint nincs „eredetije” a tündérmeséknek. Vagyis amikor Jon Scieszka megírta a paródiának szánt The Stinky Cheese Man and Other Fairly Stupid Tales (Szabadfordításban: A büdös sajtember és egyéb tündéri butaságok) című posztmodern mesekönyvét, a mesék nem változtak, csak a körítés. A tündérmesék a saját koruk, és származási helyük kulturális értékeit hordozzák, a különböző változatok pedig legalább annyit elmondanak a mesélőjük értékeiről, mint amennyit a mesékéről, melyeken alapszanak.

16. A Grimm-testvérek esetében a név tényleg kötelez, a „grim” ugyanis annyit jelent, vad, durva, ijesztő, zord.

17. De tényleg ennyire komorak voltak a meséik? Tatar szerint az összes történet boldogan éltek, amíg meg nem haltakkal ér véget, az egyetlen kivétel ez alól a The Children Who Played Butcher With Each Other (A gyerekek, akik mészárosat játszottak egymással), bár annak már a címe sem ígér semmi jót.

18. Majdnem az összes mese az elme, a kurázsi, és a rugalmasság dicsérete. A farkas bendője például elég rugalmas lehetett, ha belefért egy fél szikla.

19. Tavaly nyáron egy német levéltáros ötszáz olyan „új” tündérmesét fedezett fel, amit Grimmék kollégája, Franz Xaver von Schönwerth gyűjtött össze. A történetek között van például a Hófehérke, a Csipkerózsika és a Hamupipőke férfiverziója is. Hogy tudtak-e a fivérek ezekről a mesékről, és direkt hagyták-e ki őket a gyűjteményükből, az már sosem fog kiderülni.

20. Grimm Tales for Young and Old (Grimm-mesék kicsiknek és nagyoknak) a címe a mesék legújabb verziójának, amelyekhez a brit író, Philip Pullman írta meg a háttértörténeteket.

Forrás: thestar.com

Legjobb Könyvek Nőknek

Az egyik legnagyobb ajándék, amit egy nő kaphat, az olvasás élménye. A kifejezetten nők számára írt könyvek óriási forrást jelentenek az önismeret, az inspiráció és az élet különböző aspektusainak megértéséhez. A "legjobb női könyvek" kifejezés mögött olyan könyvek gazdag és változatos könyvtára húzódik meg, amelyek megérintik a női lélek mélységeit, és arra inspirálnak bennünket, hogy a önmagunk legjobb verzióját hozzuk elő.

Rengeteg mű ebben a témában például egyedülálló utazásra visz minket az identitás és az önkifejezés világába. Több könyv pedig egy olyan nő történetét mesélik el, aki a világ különböző részein újra felfedezi önmagát. A legjobb női könyvek azok, amelyek képesek bemutatni a nők tapasztalatainak sokszínűségét és összetettségét, ugyanakkor inspiráló és megnyugtató üzeneteket közvetítenek. Az ilyen könyvek lehetnek regények, memoárok, pszichológiai kötetek vagy önismereti útikönyvek, amelyek mind hozzájárulnak a nők életének mélyebb megértéséhez és gazdagításához. E könyvek olvasásával a nők sokat tanulhatnak önmagukról, kapcsolataikról és a világról. Megérthetik saját érzéseiket, vágyaikat és álmaikat, és megerősödhetnek abban a tudatban, hogy nincsenek egyedül az útjukon. A legjobb könyveket nemcsak élvezetes olvasni, hanem életünk társává válnak, és segítenek abban, hogy a legjobbat hozzuk ki magunkból és a világból.

Életünk során számos nehézséggel és döntéssel szembesülünk, és gyakran nehéz megérteni önmagunkat és a bennünket vezérlő érzelmeket. Ezért fontos, hogy olyan könyveket olvassunk, amelyek segítenek jobban megismerni önmagunkat. Ezek a könyvek segíthetnek feltárni olyan belső gondolatokat, érzéseket és vágyakat, amelyeket nem mindig könnyű szavakkal kifejezni. Ha jobban megértjük önmagunkat, képessé válunk arra, hogy hatékonyabban kezeljük az élet kihívásait, erősítsük a másokkal való kapcsolatainkat, és valóban teljes életet éljünk. Ezek a könyvek lehetővé teszik számunkra, hogy mélyebb szinten kapcsolódjunk saját érzéseinkhez és tapasztalatainkhoz, így segítve, hogy valóban tartalmas és boldog életet éljünk.

Finy Petra: Akkor is

A 40 éves Sára tanárnő történetét meséli el. Két gyerek, kiszámítható munka, tökéletes házasság - legalábbis a főhősnő ezt hitte. Ám egy nap a férje összecsomagol. A főhősnő sokféle érdekeltségű nő: egy túlérzékeny anya, két koraérett gyerek, barátok, akik egyben kollégák is, egy mogorva szomszéd és egy férfi, aki kómában fekszik a kórházban, és soha nem beszélt vele, csak könyveket olvasott neki. A regény stílusa könnyed, helyenként nagyon fanyar és őszinte, annak ellenére, hogy egy nehéz sorsú nő sorsát ábrázolja. Kötelező darab a könyvespolcra!

Gurubi Ágnes: Szív utcájában

A történet a nagymama életének krónikája körül forog, de a regény narrátora nem teljesen a szerző. Ági laza határvonalat húz a valóság és a fikció között, és nemcsak saját családi történetével szembesül, hanem több generáció tükre is. A fő motívum egy zsidó család menekülése és az azt követő események, de ez nem holokausztregény, hiszen egy anya és lánya felnőtté válásának története származástól függetlenül érvényes.

Tompa Andrea: Haza

Főhőse olyan útra indul, amely nemcsak az otthon és a haza fogalmát tárja fel, hanem közelebb hozza őt önmagához is. A regény cselekmény helyett inkább a főhős belső útját írja le, amelyet életének és döntései megértése utal. A regényben egy nagyon találó gondolat is helyet kapott: „Elmenni lehet, de visszatérés nincs. Nincs visszatérés tehát, csak a kudarc tér vissza.” Ezek a szavak kiterjeszthetők az élet egészére. Az emberek nem tudják megváltoztatni múltbeli döntéseiket, ezért az elfogadás és a megbékélés az idő előrehaladtával egyre fontosabbá válik. Tompa Andrea regénye tehát nemcsak az otthon és a haza fogalmát járja körül, hanem a sors és a saját döntések elfogadását, valamint a visszafordíthatatlan idővel való megbékélést is. A főhősnő ezen utazása arra ösztönzi az olvasót, hogy elgondolkodjon saját életének kihívásain, és azon, hogyan lehet elfogadni azt, amin már nem lehet változtatni.

Bakos Gyöngyi: Nyolcszáz utcán járva

A regényként olvasható novellagyűjtemény egy filmkritikus önismereti, kalandos, apátlan és bátor, őszinte szexualitással teli utazása. Az olvasót nem egy, hanem több útra is elviszi, helyszínek, emberek és események váltják egymást. A szövegben a stroboszkópikusan felvillanó események mögött egy fiatal nő benyomásai, reflexiói és belső monológjai állnak, értelmezve a vadul galoppozó eseményeket.

Péntek Orsolya: Hóesés Rómában

Két nő sorsa tárul fel 1951 és 2020 között. Ebben a regényben a főszereplők alig ejtenek ki egy szót. A szavak önmagukban nem elegendőek érzéseik megértéséhez vagy közvetítéséhez. A lírai képek és benyomások azonban értelmezik az eseményeket, bár nem a megszokott racionális módon. Péntek Orsolya könyvében a hallgatag és zárkózott szereplők helyett az utcák, a tájak, sőt a kanálra ragadt lekvár íze is mesél. A regény nemcsak mesél, hanem az érzelmek és benyomások kifinomult leírásán keresztül mélyen belemerül a két nő életébe és belső világába.

Virginia Woolf: Egy saját szoba

Az irodalmi világban élő nők helyzetét elemzi a 20. század elején, kifejtve, hogy mire van szüksége a nőknek a szellemi függetlenséghez és a művészi kifejezéshez. A könyv filozofikus és történelmi utalásokkal gazdagított, ráadásul üde színfoltja az akkoriban férfiak uralta irodalmi világnak.

Chimamanda Ngozi Adichie: Mindannyian feministák vagyunk

Esszéje egy rövid, mégis hatásos mű, amely a feminizmus modern értelmezését tárgyalja, arra ösztönözve olvasóit, hogy gondolkodjanak el a nemek közötti egyenlőség fontosságán és a társadalmi szerepek átalakításának szükségességén. Adichie éleslátása és közvetlen stílusa révén képes megragadni az olvasó figyelmét, és arra készteti, hogy újragondolja a nemi szerepekkel kapcsolatos saját előítéleteit.

Margaret Atwood: A Szolgálólány meséje

Olyan jövőképet fest, ahol a nők szabadságát drasztikusan korlátozzák, és szinte teljesen az uralkodó rendszer kiszolgálóivá válnak. Atwood mélyreható karakterábrázolása és a társadalomkritikai elemek ötvözete izgalmas olvasmányt biztosít, amely elgondolkodtatja az olvasót a jelenkor társadalmi dinamikáiról és a szabadság értékéről.

Maya Angelou: Én tudom, miért szabad a madár a kalitkában

Maya Angelou önéletrajzi műve egy erőteljes és megindító történet az önazonosság kereséséről, a rasszizmus és a nemi megkülönböztetés legyőzéséről. Angelou lírai prózája és őszinte hangvételű elbeszélése a személyes küzdelmek és győzelmek univerzális történetévé varázsolja a könyvet.

A legjobb könyvek nőknek különböző perspektívákból közelítik meg a női tapasztalatokat, és kiváló olvasmányt nyújtanak azok számára, akik mélyebb betekintést szeretnének nyerni a hölgyek életét érintő kihívásokba és győzelmekbe. Minden mű más és más stílusban és hangnemben szólal meg, de közös bennük a mély emberi érzések és társadalmi kérdések iránti elkötelezettség.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK

Zöld

Meg fogsz lepődni, hogy milyen régi a reggeli kávéd

Biológusok megfejtették, hogy az arabica kávé több százezer évvel ezelőtt, természetes kereszteződés folytán alakult ki. Könyvek hírek (és kávé) mellé.

Zöld

A szerzetes, aki megalkotta a középkori Google Earth-öt

Fra Mauro, a velencei laikus testvér az addigi történelem legrészletesebb térképét készítette el az 1450-es években. Csettintenének rá a Google Earth tervezői is.

Zöld

Vajon tudod a választ 3 egyszerű kérdésre a pedofíliáról és a gyerekek elleni erőszakról?

A cikkben könyveket is találsz a Hintalovon ajánlásával!