Lassan negyedszázada, hogy bemutatták az Bret Easton Ellis társadalomkritikus botránykönyvéből készült Amerikai pszichót – és az unalomból sorozatgyilkossá váló yuppie, Patrick Bateman története ismertette meg a nagyközönséggel a főszerepet alakító, egyébként gyerekkora óta színészkedő Christian Bale nevét.
Bale filmes partnerei, a titkárnőt alakító Chloë Sevigny és a Bateman barátját-riválisát játszó Josh Lucas most a Vanity Fairben mesélte el, milyen volt együtt dolgozni a színésszel. Bale ugyanis híres/hírhedt arról, hogy alakításaiban az úgynevezett Method actinget alkalmazza.
Mi a Method acting?
Az amerikai színházpedagógia egyik legnagyobb alakja, Lee Strasberg dolgozta ki ezt az előadásmódot, elveit a Mestersége színész – A Method acting születése és gyakorlása című könyvében foglalta össze.
A Method acting lényege, hogy a színész nem „csak úgy tesz”, azaz „eljátssza”, hanem „átéli” a szerepet, ennek érdekében pedig akár radikális eszközökhöz is nyúl. Jellemzően a Method acting követőiről szól a számos holywoodi anekdota és hír, amikor arról olvasol, hogy egy színész például drasztikusan lefogyott-meghízott, két hónapra a vadonba költözött vagy a forgatási szünetben is szerepben maradt, és a kollégáival is annak megfelelően (akár extrém módon) viselkedett. Híres példák Bale mellett: Daniel Day-Lewis, Leonardo DiCaprio, Robert De Niro, Anne Hathaway, Hilary Swank stb.
Bale és az emlékezetes forgatás
Az Amerikai pszichóról folytatott beszélgetésben Sevigny arról mesélt, hogy kihívást jelentett számára tiszteletben tartani Bale színészi-alkotói munkafolyamatát. Ezt a színésznő azzal indokolta, hogy bolondozós alkat, és amikor valaki túl komolyan veszi magát a környezetében, akkor lefagy, bezárul. Bale pedig kifejezetten félelmetes volt a számára, és nem értette, hogy a színész miért nem viselkedik közvetlenebbül – igaz, Sevigny akkoriban még nem hallott a Method actingról.
Mint kiderült, a film Lucas korai munkái közé tartozik, ez is okozta, hogy elég ideges volt a kulisszák között, sőt, a nyomozót alakító Willem Dafoe jelenlétében szabályosan remegett. Elárulta viszont, hogy a forgatás során Bale játékát hamisnak találta. Ez mára megváltozott és úgy látja, hogy Bale
már akkor teljesen más szinten dolgozott színészként és „őrületes rétegeket” hozott létre az alakításában.
Általában szörnyű együtt dolgozni a Method-színészekkel, akik mindent és mindenkit alárendelnek a saját alakításuknak, folytatta Lucas. Bale viszont egyszerűen csak nagyon koncentrált a munkájára, ezt a típust pedig Lucas csodálja.
Botrány, siker, fólia
Az Amerikai psycho (a regény és a film címének írásmódja itthon eltér) 1991-ben jelent meg (magyarul 1994-ben, Bart István fordításában), és a sorozatgyilkossá váló manhattani üzletember, Patrick Bateman történetét meséli el egyes szám első személyben.
Már a kiadás körülményei sem voltak egyszerűek: az eredeti kiadó, Simon & Schuster megijedt és elállt a lehetőségtől, majd a jogokat a Vintage Books vásárolta meg, és egy rövidített változatot jelentetett meg. A riadalom, majd a botrány oka az volt, hogy Ellis a könyvben aprólékos részletességgel számolt be Bateman gyilkosságairól és arról, hogy az üzletember mi mindent csinál utána a holttestekkel – a film ezeken sokat finomított, de így is erős darab lett.
Ellis a könyv miatt számos halálos fenyegetést kapott, többen az író karrierjének végét jövendölték, kritizálták a nők elleni erőszak ábrázolása miatt is. Ausztráliában és Új-Zélandon a regényt máig csak befóliázva lehet kapni, Németországban a kilencvenes évek második felében korlátozták is az eladását és a „kiskorúakra ártalmas” kategóriába sorolták.
A 24.hu-nak adott interjúban Ellis a regényről azt mondta, hogy komikusnak szánta, és hogy a botrány nem rázta meg, mert tudta, hogy az olvasók és a kritikusok tévednek. A korral viszont ő is változik és ma már nem írna ilyet: „Ez egy fiatalember könyve, aki a húszas évei közepén jár, ki akarja forgatni a regényformát, és csupa olyan dologgal kísérletezik, ami engem ma már nem mozgat.”
