Nemrég írtunk arról, hogy a legsikeresebb filmeknek és sorozatoknak rendre egy könyv az alapja. A Giant Freakin Robot pedig most arról cikkezik, hogy szerintük Aldous Huxley Szigetének adaptációja lehetne a Netflix új, nagy dobása.
Miért pont a Sziget?
Elsőre amiatt tűnhet furcsa választásnak a Sziget, mert a befolyásos irodalomkritikus, Frank Kermode szerint Huxley utolsó befejezett műve
„a valaha írt regények közül az egyik legrosszabb regény”.
A kötet különben azt a folyamatot mutatja be, mely során a mindenből kiábrándult, cinikus angol újságíróból a jó ügyért a saját korábbi énjének meghaladására képes, boldog szerető és bölcs reformgondolkodó lesz.
A Giant Freakin Robot választása azért is meglepő, mert szerintünk nem épp könnyen adaptálható a szöveg. Hogy miért? Korábban ezt írtuk a regényről: „A Sziget minden olyan szükségszerű kelléket nélkülöz, amelyek a szélesebb olvasóközönség számára is befogadható regények sajátja, így jellemfejlődésről, hiteles karakterekről, cselekményvezetésről, kidolgozott történetről,
dramaturgiáról egyáltalán nem beszélhetünk a szöveg kapcsán.”
A technológiai apokalipszis küszöbén
De akkor mégis, mi állhat a portál választása mögött? Talán a téma, ami sosem volt annyira aktuális, mint manapság.
Nemrég bukkantunk rá arra a BBC-interjúra, amiben – úgy egy évvel a regény megjelenése előtt – Huxley úgy fogalmazott: „ha elültetjük az alkalmazott tudomány vagy technológia magját, az növekedni kezd, és a saját törvényei szerint szökken szárba. Márpedig ezek a törvények nem feltétlenül azonosak az emberiség javának törvényeivel.”
Huxley arra is felhívja a figyelmet, a technológiának az ember javát kellene szolgálnia, elvégre nem az ember van a technológiáért. Egy olyan korban mondta ezt,
amikor az algoritmusok még nem számolták a lépéseinket és még nem találták ki a gondolatainkat.
És amikor erről beszélt, alighanem foglalkoztatták már a regényben visszaköszönő gondolatok. Huxley ugyanis a Szigetben arról mesél, hogy miként kerülhetjük el azt, hogy az öncélú technológiai haladás által civilizációnk felszámolja magát, és megtaláljuk ehelyett azt az édeni világot, ahová az emberiség ősidők óta vágyakozott. Bár a mű zárlata nélkülözi a naiv optimizmust, e kötet mégiscsak egy, az ember kollektív jövőjét bizakodással szemlélő író testamentuma – épp ezért lehetett a hatvanas-hetvenes évek ifjúsági ellenkultúrájának is megkerülhetetlen alapműve a Sziget.
Forrás: Giant Freakin Robot
Nyitókép: Flickr / Thierry Ehrmann
