![Számoljuk fel az emberközpontúságunkat! [Ms. Columbo Olvas]](https://konyvesmagazin.hu/file/slides/2/28976/fe_580_320_knut_img_8095.jpg "Knut")
Egy író, egy cirkuszművész és egy környezetvédelmi aktivista. Nagyanya, anya, fiú. Jegesmedvék, akik az emberi társadalomban élnek, a cirkusz és az irodalmi világ rajongott csillagai. Az olvasó a három jegesmedve nézőpontjából pillanthat rá a 20. század második felének történelmére, egy idegen kultúrában való boldogulás egyszerre szívszorító és komikus helyzeteire.
A Németországban élő, japán származású Yoko Tawada világszerte feltűnést keltő regénye a klímaváltozás elleni küzdelemi szimbólumává vált, és a nem sokkal korábban elpusztult Knut jegesmedve életén és a köré épült kultuszon alapul. A könyvről a kritikusok elmondták, hogy érzékenyen mutatja be azt a folyamatot, ahogy sok más fontos célhoz hasonlóan a klímavédelem ügyét eszközzé teszi a fogyasztói kultúra.
Mit észlelnek és mit érthetnek világunkból az állatok? Vajon milyennek látná a huszadik századot egy olyan magányos és fenséges állat, mint a jegesmedve? Mintha ezekre a kérdésekre keresné a választ a japán származású író, Yoko Tawada világszerte feltűnést keltő regénye. Az Egy jegesmedve emlékiratai a hét könyve.
Tovább olvasokTeller Katalin szerint izgalmas a természetesség-nem természetesség szempontjából vizsgálni a könyvet, hiszen ezek a fogalmak mást jelentenek egy állat és egy ember szemszögéből. Forgách Kinga elmondta, az író érdekesen mozgatja a különböző nézőpontokat és történetszálakat, és nem mindig tudhatjuk, mi a valóságos, ezért fontos kérdéssé válik a könyvben a valóság és a fikció, az emlékezés és a valóság viszonya. Dobosi Beáta a másság, a kitaszítottság-érzésre hívja fel többek között a figyelmet, valamint arra, hogy a könyv szereplői szeretnének betagozódni a társadalomba, de kudarcot vallanak.
A Ms. Columbo Olvas a Goethe Intézet és a Szépírók Társasága Női Érdekvédelmi Fóruma (SZÍN) podcast-sorozata, amelyben kritikusok vitatják meg kortárs német és magyar női szerzők könyveit.
Kutatások szerint a női szerzők könyveiről szóló kritikák a mai napig jelentősen alulreprezentáltak a férfiak műveinek értő elemzéséhez képest. Ha szó esik a műveikről, akkor is főként nők beszélnek róluk. A sorozat célja, hogy javítson ezen az aránytalanságon, és felhívja a figyelmet a német és a magyar női szerzők munkáira.
