![Számoljuk fel az emberközpontúságunkat! [Ms. Columbo Olvas]](https://konyvesmagazin.hu/file/slides/2/28976/fe_1180_600_knut_img_8095.jpg "Knut")
Egy író, egy cirkuszművész és egy környezetvédelmi aktivista. Nagyanya, anya, fiú. Jegesmedvék, akik az emberi társadalomban élnek, a cirkusz és az irodalmi világ rajongott csillagai. Az olvasó a három jegesmedve nézőpontjából pillanthat rá a 20. század második felének történelmére, egy idegen kultúrában való boldogulás egyszerre szívszorító és komikus helyzeteire.
A Németországban élő, japán származású Yoko Tawada világszerte feltűnést keltő regénye a klímaváltozás elleni küzdelemi szimbólumává vált, és a nem sokkal korábban elpusztult Knut jegesmedve életén és a köré épült kultuszon alapul. A könyvről a kritikusok elmondták, hogy érzékenyen mutatja be azt a folyamatot, ahogy sok más fontos célhoz hasonlóan a klímavédelem ügyét eszközzé teszi a fogyasztói kultúra.
Mit észlelnek és mit érthetnek világunkból az állatok? Vajon milyennek látná a huszadik századot egy olyan magányos és fenséges állat, mint a jegesmedve? Mintha ezekre a kérdésekre keresné a választ a japán származású Yoko Tawada világszerte feltűnést keltő regénye. Valójában persze mégsem ezekre a kérdésekre válaszol, hiszen nyilvánvaló képtelenség hitelesen egy jegesmedve bőrébe bújni. A regény nem etológiai mű, sokkal inkább szatíra az elmúlt néhány évtizedről és jelenünkről. A megszokott, emberi perspektíva elutasítása, az emberek által uralt világ görbe tükörben való ábrázolása, az emberi faj bemutatása egy fiktív, a szokásostól nagyban eltérő perspektívából. A hét könyve az Egy jegesmedve emlékiratai, amely nem is egy, hanem egyből három medve történetét meséli el.
Tovább olvasokTeller Katalin szerint izgalmas a természetesség-nem természetesség szempontjából vizsgálni a könyvet, hiszen ezek a fogalmak mást jelentenek egy állat és egy ember szemszögéből. Forgách Kinga elmondta, az író érdekesen mozgatja a különböző nézőpontokat és történetszálakat, és nem mindig tudhatjuk, mi a valóságos, ezért fontos kérdéssé válik a könyvben a valóság és a fikció, az emlékezés és a valóság viszonya. Dobosi Beáta a másság, a kitaszítottság-érzésre hívja fel többek között a figyelmet, valamint arra, hogy a könyv szereplői szeretnének betagozódni a társadalomba, de kudarcot vallanak.
A Ms. Columbo Olvas a Goethe Intézet és a Szépírók Társasága Női Érdekvédelmi Fóruma (SZÍN) podcast-sorozata, amelyben kritikusok vitatják meg kortárs német és magyar női szerzők könyveit.
Kutatások szerint a női szerzők könyveiről szóló kritikák a mai napig jelentősen alulreprezentáltak a férfiak műveinek értő elemzéséhez képest. Ha szó esik a műveikről, akkor is főként nők beszélnek róluk. A sorozat célja, hogy javítson ezen az aránytalanságon, és felhívja a figyelmet a német és a magyar női szerzők munkáira.
