Láng Zsolt: Szinte mindenkinek volt valamilyen elmélete arról, hogy hogyan kell ezt a regényt megírni

Láng Zsolt: Szinte mindenkinek volt valamilyen elmélete arról, hogy hogyan kell ezt a regényt megírni

Az őszi Margó Irodalmi Fesztiválon mutatta be Bolyai címmel megjelent regényét Láng Zsolt. A két szálon futó történetből nemcsak a világhírű tudós, Bolyai János életét ismerhetik meg az olvasók, hanem rendhagyó módon a mű keletkezésének történetébe is bepillantást nyerhetnek. Az idén Aegon és Libri Irodalmi Díjra is jelölt mű kapcsán Valuska László beszélgetett a szerzővel Bolyai János életéről, a főhős pályájának és apjával való kapcsolatának nehézségeiről, az írói koncepcióról, illetve mű keletkezésének körülményeiről, hátteréről.

A Margó Fesztivál podcast-csatornáján a teljes beszélgetés visszahallgatható.

Fehér Adrienn | 2020. április 14. |

  • Láng Zsolt 1990-ben került Marosvásárhelyre. Itt, a Teleki Tékában találkozott először azzal a majd 12000 oldalnyi Bolyai kézirattal, amely az 1993-mas látogatása során Esterházyt is megihlette.
  • A  regény egy féléves svájci ösztöndíj és a frissen digitalizált Bolyai életmű hatására született.
  • Az írót az a világtan érdekelte, amit Bolyai igyekezett felállítani. Ennek megalkotása érdekében a tudós számos tudományágat tanulmányozott. A matematika mellett többek között a nyelvészet, a zeneelmélet, sőt a morálfilozófia is foglalkoztatta.
  • A világtan leírásához egyébként a legközelebb az a Lagrange-függvény áll, amellyel a szerző a svájci tartózkodása során meglátogatott CERN-központban találkozott.
  • A ösztöndíj időszakát írja le a keletkezéstörténeti szál. Ebben hangsúlyosan jelenik meg a magyar irodalmi élet, amely Láng Zsolt svájci tartózkodása során is számos szempontból meghatározó volt.
  • Az alkotási folyamatot egyfajta tipródás jellemezte. Mindenkinek más véleménye volt azzal kapcsolatban, hogyan kéne megírni a művet.
  • Bolyai életének egyik legfontosabb alakja apja, Bolyai Farkas. Apa és fia zsenialitásukban hasonlítanak, habitusukban azonban szöges ellentétei egymásnak. A kettejük közti kapcsolat egyszerre nagyon erős és konfliktusokkal terhelt.
  • A két Bolyai kapcsolatáról könnyű volt szabadon írni, mert erről, a hatalmas mennyiségű szakirodalom ellenére sincs kanonizált felfogás.
  • A két cselekményszál dinamikus kapcsolatban van egymással: míg Bolyai szála halványodik, az elbeszélőé egyre élesebben jelenik meg.
  • A regényben feltűnnek a krimi egyes műfaji elemei: Az elbeszélő mintegy nyomozóként jelenik meg a történetben. A nyomozás során, illetve annak hatására ő maga is megváltozik.
  • Bolyairól valójában nem készült arckép. A borítón lévő portré tehát nem hiteles, ellenben nagyon hasonlít Láng Zsolt érettségi képére.
  • A két szál fontos ellentéte, hogy míg Bolyai minél pontosabb számokkal és tényekkel igyekezett leírni az őt körülvevő világot, addig az elbeszélőt nyomozása során éppen a kutatási eredményeit megkérdőjelezése vezeti.
  • A regényt részben Svájcban, részben Kaliforniában írta a szerző. Mindkét hely nagy hatással volt rá, helyreállt benne egyfajta gyerekkori bizalom és itt értette meg azt is, hogy a világ nem ellenünk létezik.

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

Bolyai akkora zseni volt, mint Einstein, mégis elfeledték

...

Bolyai a mindent bevilágító értelemben bízott

...

Az Aegon Irodalmi Díjért versenyez a matematikus zseni története - Összekötve Lévai Balázzsal

Lévai Balázs ilmrendező és -producer az idei Aegon Irodalmi Díj zsűritagja. Láng Zsolt Bolyai című regényéről, a karantenlétről, korábbi munkáiról és jövőbeli terveiről is mesélt az Összekötve hétfői adásban.

KÖNYVHÉT
...

Lehet-e örökölni a honvágyat? – Purosz Leonidasz mesél görög hátteréről / Flair #18

A Könyvhét utolsó, esős napján Purosz Leonidasz mesél legújabb, Honvágy című kötetéről. Hallgassátok a Flairt!

...

Babonák, titkok, kétfejű bárányok és Partium – Bemutatkozik Horváth Adél első regénye / Flair #17

Milyen furcsa lények és hiedelmek élnek egy kis faluban? A Vigadó tér 18-as standnál Bakó Sári vendége Horváth Adél.

...

Visszaszerzett nyelv: Csepelyi Adrienn a népi-urbánus lét békéjéről / Flair #15

A Vigadó téri stúdióban, Zámbó Jimmyvel a háttérben Csepelyi Adrienn mesél új tájszólásról, stigmákról, hazatérésről. Flair podcast, hallgassátok!

...

Skandináv krimik, királyi „fun factek” és klasszikusok – Tekla könyvei / Flair #14

Milyen út vezet a skandináv krimiktől a klasszikusok szeretetéig? Ez itt újra a Flair!

...

Értelmiségi pokoljárás Péterfy Gergellyel – Dante, a digó és a pesti svihák / Flair #12

Péterfy Gergely megírta Digó című regényét egy kiégett értelmiségiről, aki megjárja a poklot. Podcast.

...

Magány, szorongás és a „mindent kipróbálni” frusztrációja – Adorjáni Panna első regényéről / Flair #11

Mihez kezd egy generáció, ha a szülőktől örökölt értékeket nem érzik magukénak? Hallgasd a Flairt!

...

Rebecca: modern nő vagy önző manipulátor?

...

Így ír történelmi regényt a Z generáció – Kibeszéltük a Lázár című bestsellert!

...

„A sorsszerűségről beszél” – Biró Zsombor Aurél kedvenc regényéről mesél az Alkotótárs podcastben

Kiemeltek
...

Krasznahorkai László: Az egész életem egy kísérlet a jóvátételre

Krasznahorkai a The New Yorkernek mesélt hosszú mondatokról, kudarcról, angyalokról és a modern világ problémáiról.

...

„Kicsit gusztustalan, kicsit szürreális és nagyon vicces” – Harag Anita mesél olvasmányairól

Miért volt nagy hatással Harag Anitára Bencsik Orsolya, Raymond Carver vagy éppen Mándy Iván?

...

Ők döntenek a 12. Margó-díjról: bemutatjuk a zsűrit!

Már csak egy hét maradt a nevezésből, ideje belehúzni!