Láng Zsolt: Szinte mindenkinek volt valamilyen elmélete arról, hogy hogyan kell ezt a regényt megírni

Láng Zsolt: Szinte mindenkinek volt valamilyen elmélete arról, hogy hogyan kell ezt a regényt megírni

Az őszi Margó Irodalmi Fesztiválon mutatta be Bolyai címmel megjelent regényét Láng Zsolt. A két szálon futó történetből nemcsak a világhírű tudós, Bolyai János életét ismerhetik meg az olvasók, hanem rendhagyó módon a mű keletkezésének történetébe is bepillantást nyerhetnek. Az idén Aegon és Libri Irodalmi Díjra is jelölt mű kapcsán Valuska László beszélgetett a szerzővel Bolyai János életéről, a főhős pályájának és apjával való kapcsolatának nehézségeiről, az írói koncepcióról, illetve mű keletkezésének körülményeiről, hátteréről.

A Margó Fesztivál podcast-csatornáján a teljes beszélgetés visszahallgatható.

Fehér Adrienn | 2020. április 14. |

  • Láng Zsolt 1990-ben került Marosvásárhelyre. Itt, a Teleki Tékában találkozott először azzal a majd 12000 oldalnyi Bolyai kézirattal, amely az 1993-mas látogatása során Esterházyt is megihlette.
  • A  regény egy féléves svájci ösztöndíj és a frissen digitalizált Bolyai életmű hatására született.
  • Az írót az a világtan érdekelte, amit Bolyai igyekezett felállítani. Ennek megalkotása érdekében a tudós számos tudományágat tanulmányozott. A matematika mellett többek között a nyelvészet, a zeneelmélet, sőt a morálfilozófia is foglalkoztatta.
  • A világtan leírásához egyébként a legközelebb az a Lagrange-függvény áll, amellyel a szerző a svájci tartózkodása során meglátogatott CERN-központban találkozott.
  • A ösztöndíj időszakát írja le a keletkezéstörténeti szál. Ebben hangsúlyosan jelenik meg a magyar irodalmi élet, amely Láng Zsolt svájci tartózkodása során is számos szempontból meghatározó volt.
  • Az alkotási folyamatot egyfajta tipródás jellemezte. Mindenkinek más véleménye volt azzal kapcsolatban, hogyan kéne megírni a művet.
  • Bolyai életének egyik legfontosabb alakja apja, Bolyai Farkas. Apa és fia zsenialitásukban hasonlítanak, habitusukban azonban szöges ellentétei egymásnak. A kettejük közti kapcsolat egyszerre nagyon erős és konfliktusokkal terhelt.
  • A két Bolyai kapcsolatáról könnyű volt szabadon írni, mert erről, a hatalmas mennyiségű szakirodalom ellenére sincs kanonizált felfogás.
  • A két cselekményszál dinamikus kapcsolatban van egymással: míg Bolyai szála halványodik, az elbeszélőé egyre élesebben jelenik meg.
  • A regényben feltűnnek a krimi egyes műfaji elemei: Az elbeszélő mintegy nyomozóként jelenik meg a történetben. A nyomozás során, illetve annak hatására ő maga is megváltozik.
  • Bolyairól valójában nem készült arckép. A borítón lévő portré tehát nem hiteles, ellenben nagyon hasonlít Láng Zsolt érettségi képére.
  • A két szál fontos ellentéte, hogy míg Bolyai minél pontosabb számokkal és tényekkel igyekezett leírni az őt körülvevő világot, addig az elbeszélőt nyomozása során éppen a kutatási eredményeit megkérdőjelezése vezeti.
  • A regényt részben Svájcban, részben Kaliforniában írta a szerző. Mindkét hely nagy hatással volt rá, helyreállt benne egyfajta gyerekkori bizalom és itt értette meg azt is, hogy a világ nem ellenünk létezik.
Kapcsolódó cikkek
...
Kritika

Bolyai akkora zseni volt, mint Einstein, mégis elfeledték

...
Nagy

Bolyai a mindent bevilágító értelemben bízott

...
Összekötve

Az Aegon Irodalmi Díjért versenyez a matematikus zseni története - Összekötve Lévai Balázzsal

Lévai Balázs ilmrendező és -producer az idei Aegon Irodalmi Díj zsűritagja. Láng Zsolt Bolyai című regényéről, a karantenlétről, korábbi munkáiról és jövőbeli terveiről is mesélt az Összekötve hétfői adásban.

...

Ránki Sára bűnügyi nyelvész: Klemperer leírta, hogyan erőszakolja meg a hatalom a nyelvet

...

Bódis Kriszta: Számomra úgy van értelme az életnek, ha változást hozok

...

Számoljuk fel az emberközpontúságunkat! [Ms. Columbo Olvas]

...

Litkai Gergely: Multidolgozóként minden bűnt elkövettem a természettel

Még több olvasnivaló
...
Nagy

2021-ben a magyar szépirodalmi díjak 39 százaléka jutott női szerzőnek

Két évvel ezelőtt drasztikus torzulásokat tárt fel az irodalmi díjak odaítélése terén a SZÍN. Egy kutatás során arra jutottak, hogy az irodalmi díjaknak Magyarországon csak a 18%-át kapták nők a felmérést megelőző másfél évtizedben. A díjmonitoring ezután is folytatódott, most Horváth Györgyi összefoglalóját olvashatjátok arról, hogyan alakult azóta a helyzet. 

...
Kritika

A Nobel-díjas Abdulrazak Gurnah regényében a történelem csak háttér az élethez

Az Utóéletek fülszövege megtévesztő: nem a háborúról vagy a halálról, hanem az életről szól. Mindarról, ami a történelem árnyékában zajlik. Ha a könyv egzotikus afrikai helyszínétől eltekintünk, ez az élet semmiben sem különbözik a miénktől.

...
Zöld

Az elsivatagosodott Alföldön betyárra és rendőrre is lecsap egy ősi veszedelem

Az Ingókövek és az Elveszett Gondvána után új regényében a cli-fit vegyíti a krimivel és az easternnel a szolnoki születésű jogász és író Lőrinczy Judit. Az utolsó tanú a közeljövő Magyarországára vezet, amikorra a klímakatasztrófa könyörtelenül átalakította az életfeltételeket, és elszabadított egy ősi fenyegető erőt is.