A WHO két évvel ezelőtt hivatalosan is egészségügyi rendellenességnek minősítette a kiégést, definíciójuk szerint egy olyan szindrómáról van szó, amit a krónikus munkahelyi stressz okoz, amit nem kezelnek megfelelően. Az önkizsigerelés és a túlhajszoltság okozta fásult, energiahiányos állapot ma rengeteg embert érint és részben ez az oka számos más társadalmi problémának, köztük a közösségi hálók felbomlásának, az elmagányosodásnak vagy a gyerekvállalási kedv csökkenésének. Anne Helen Petersen új könyvében (olvass bele ITT) annak járt utána, hogy a milleniálokat miért sújtja jobban a kiégés problémája, és miért van szükség rendszerszintű változásokra ahhoz, hogy ezt a korunkra jellemző népbetegséget visszaszorítsuk.
Anne Helen Petersen 2019-ben írt egy cikket arról, hogy a milleniálokból „kiégett generáció” lett. Az írásnak óriási hatása lett, a szerző ezért újabb kutatásokat alapul vévé könyvet írt a témáról. A Jöttünk, láttunk, elegünk van – A fiatal felnőttek és a kiégés nagyon alapos és elgondolkodtató munka lett, amely rendszerszintű társadalmi problémákra világít rá, kezdve a munkahelyek megváltozásától az internet hatásain át egészen a gyerekvállalási kedv csökkenéséig.
Tovább olvasokPodcastünkben személyes példákon és tapasztaltokon keresztül vitattuk meg a témát, elmeséltük, hogy nálunk hogyan szokott jelentkezni a kiégés, mik a hatásai és hogyan szoktunk megküzdeni vele. Kitértünk arra is, hogy a munka és a magánélet hogyan folyik át egymásba mostanában, hogy milyen gyerekkori előzményei lehetnek a kiégésnek, és hogy a járvány hogyan befolyásolta a munkával töltött órák számát.
Hallgasd meg: Podbean, Apple Podcast, Spotify, Google Podcast