Dezső András: A digitális technológiák veszélyesek a hírszerzői munkára is

Dezső András: A digitális technológiák veszélyesek a hírszerzői munkára is

“A Fedősztori a magyar és a Magyarországon dolgozó külföldi titkosszolgálatok világát mutatja be példákon keresztül, történeti hűséggel, apró részletekbe menően, olvasmányosan. A könyvben szerepel történet a Sakálról, KGBéláról, Dezső nagy újságírói sztorijáról, a 2018-as Migration Aid-botrányról vagy a Pegasus-ügyről, és persze a hidegháborús időszakról, a rendszerváltásról is szó esik” - írtuk recenziónkban, most pedig a kötet margós bemutatóján készült felvételt is teljes egészében végighallgathatod, amin Valuska László beszélgetett Dezső Andrással például arról, miért hasonlít a titkosszolgálatok világa egy társasjátékhoz. A Fedősztori a hét könyve is volt, recenziónkat ITT találod.

sa | 2021. december 10. |
dezső andrás
Fedősztori
21. század kiadó, 2021, 432 oldal
-
  • A beszélgetés elején tisztázták a fogalmakat, azaz, hogy aki Magyarországon magyar hírszerző, az külföldön már kémnek számít, ahogy az ott, általa beszervezett ügynök is kém. Azokat a külföldi hírszerzőket, akik viszont Magyarországon aktívak, mi tekintjük kémnek. Az ő munkájukat nehezítik meg a kémelhárító magyarok.
  • Valuska László vetette fel, hogy mennyire hasonlít a hírszerzők és a beszervezettek működése egy nagy társasjátékra, amiben nem biztos, hogy mindenki tisztában van azzal, hogy résztvevő. Az analógia nagyon tetszett Dezsőnek, és elárulta, hogy maguk a hírszerzők is használják a játszma kifejezést.
  • Dezső Andrásnak az tetszett meg ebben a világban, hogy nem hétköznapi, miközben hétköznapi emberek a résztvevői.
  • Fontos elem a hírszerzői munkában a “legenda”, ez az a sztori, amit előadnak a beszervezett embereknek. Valuska László szerint így a könyv fontos kulcsfogalma a hihetőség.

Dezső András: A rendszerváltás után a titkosszolgálatok maradtak
Dezső András: A rendszerváltás után a titkosszolgálatok maradtak

Dezső András a Maffiózók mackónadrágban és a kokain útját itthon feltáró Magyar kóla (itt beleolvashatsz) után egy új területre, a titkosszolgálatok világába vezeti az olvasót. A Fedősztori kapcsán Valuska László beszélgetett vele az őszi Margón magyar hírszerzésről, beszervezésről, amerikai, orosz és kínai példákról, és persze az olyan közelmúltbeli ügyekről is, mint a Pegasus. 

Fotó: Posztós János

Tovább olvasok

  • A forrásokhoz Dezső András a Történeti Levéltárból kérte ki az anyagokat. Beleütközött olyan részletekbe, amik máig államtitkok, ezek feloldását kérte, de nem kapta meg. Emellett sikerült érintetteket is megszólaltatnia, akik meséltek a munkájukról. 
  • Pegasus-botrány kapcsán Dezső András elmondta, hogy újságírói szemszögből nem az a sztori ebben, hogy valamelyik titkosszolgálat akarta kiszivárogtatni, hanem hogy olyan embereket figyeltek meg terrorizmusra és szervezett bűnözésre hivatkozva, akiknek ezekhez nincs köze.
  • Ugyan a hírszerzői technológia mindig sokkal előrébb járt, mint a hétköznapokban használatos eszközök, a mai digitális technológia rájuk is veszélyes. Ezért fokozatosan ismét előtérbe kerülnek az analóg, akár a hidegháború idején használt módszerek.

Dezső Andrást akarta beszervezni a titkosszolgálat
Dezső Andrást akarta beszervezni a titkosszolgálat

Dezső András a Partizán vendége volt, ahol az újságírói módszereiről, a régi médiahekkjeiről és az új könyvéről is mesélt.

Tovább olvasok

  • Dezső András szerint a digitalizáció nem tudja pótolni a humán hírszerzést, hiszen egészen máshogy osztunk meg magunkról információkat egy ügyesen manipulált beszélgetésben, mint ha hónapokig lehallgatnak, de pont egyszer sem beszélünk telefonon arról, ami a hírszerzést érdekli. Ez a személyes hírszerzés kreatívabb munka, speciális képességeket igényel és tapasztalattal lehet megtanulni. 
  • Kiderült, hogy a Tomi mosópor összetételét a magyar hírszerzés lopta el Nyugatról, és hogy Dezső több egykori hírszerzőt hallott arról nosztalgiázni, hogy milyen hétköznapi tárgyunkat szerezték meg még így. 
  • A rendszerváltás után a magyar titkosszolgálatok maradtak, de nagyon rossz volt a hírük, ezért próbálták kiszolgálni a demokratikus államot. 2010 után viszont egyre átjárhatóbb lett az állambiztonság és a kormánybiztonság határa. Most Dezső András úgy látja, hogy Magyarországon csak akkor van kontroll a titkosszolgálatok felett, ha az összes politikai szereplőnek ez az érdeke.

A beszélgetést itt tudod meghallgatni:

Hírlevél feliratkozás




Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Dezső Andrást akarta beszervezni a titkosszolgálat

Dezső András a Partizán vendége volt, ahol az újságírói módszereiről, a régi médiahekkjeiről és az új könyvéről is mesélt.

...
Hírek

Egy olvasó Dezső András könyvéből tudta meg, mi történt vele a 90-es években Los Angelesben

Izgalmas visszajelzést kapott Dezső András a Maffiózók mackónadrágban című könyvéhez. Egy olvasó arról számolt be, hogy a könyvből egy harminc évvel ezelőtti eseményre kapott magyarázatot

...
Nagy

Dezső András: A rendszerváltás után a titkosszolgálatok maradtak

Dezső András a Maffiózók mackónadrágban és a kokain útját itthon feltáró Magyar kóla után egy új területre, a titkosszolgálatok világába vezeti az olvasót. A Fedősztori kapcsán Valuska László beszélgetett vele az őszi Margón magyar hírszerzésről, beszervezésről, amerikai, orosz és kínai példákról, és persze az olyan közelmúltbeli ügyekről is, mint a Pegasus. 

2021 legjobb könyvei
...
Nagy

2021 legjobb könyvei: 10-1.

...
Nagy

2021 legjobb könyvei: 20-11.

...
Nagy

2021 legjobb könyvei: 30-21.

Olvass!
...
Beleolvasó

A München a világháború előtti utolsó pillanatba vezet, amikor még hittek a békében

1938: Németország bekebelezte Ausztriát. Most a Szudétavidék következik. Hitler háborúra készül, míg az angolok, Chamberlain miniszterelnök vezetésével, a békéért dolgoznak. A helyzet pattanásig feszült, és úgy tűnik, semmi sem tudja visszatartani Európát egy újabb háborútól. Olvass bele a könyvbe!

...
Beleolvasó

Grecsó hősét villámcsapásszerűen éri a felismerés, hogy már nem szeretik

Grecsó Krisztián Valami népi című új kötetének történetei azokról az otthontalan helyzetekről szólnak, amikor azt érezzük, hogy nem vagyunk a helyünkön. Mutatunk egy részt belőle!

...
Beleolvasó

Erdős Virág megmutatja, hogyan hat a biciklis futárkodás a költészetre

Erdős Virág az első karanténidőszakban biciklis futárként dolgozott, új verseskötete ennek a tapasztalatnak a lenyomata. Olvass bele!

SZÓRAKOZÁS
...
Szórakozás

Az elveszett lelkek földje, ahol fiúknak születnek a lányok

Jennifer Clement könyve, az Elveszett lányok országa látlelet egy olyan társadalomról, amelyben a nő gyakran nem több használati tárgynál. Birtokba vehető. Kihasználható. Eldobható. Clement regényéből Imádság az elraboltakért címmel készült adaptáció, ami a Netflixen látható.

...
Szórakozás

Anne Frankra és a holokauszt gyerekáldozataira emlékezik a Párhuzamos történetek

Az Auschwitzba deportált 230 ezer gyerek és kamasz közül mindössze 700-an élték túl a tábort. A holokauszt gyerekáldozataira és túlélőire emlékezik az Anne Frank – Párhuzamos történetek című dokumentumfilm.

...
Szórakozás

Egy Rembrandt még ma is képes felbolygatni a világot

Milyen érzés egy Rembrandtokkal teli házban felnőni, miért vesz valaki öt éven keresztül heti egy festményt – és jut így tíz Rembrandthoz –, és hogyan lehet kiszúrni egy még katalogizálatlan mesterművet? Az én Rembrandtom azokat az embereket mutatja be, akik szenvedélyesen kötődnek egy-egy Rembrandt-képhez. 

...
Podcast

Tarantino jobban tette volna, ha novellafüzért ír “regény” helyett?

Varró Attilával, a Volt egyszer egy Hollywood szaklektorával beszélgettünk Tarantinóról, az íróról, a könyv és a film kapcsolatáról, az 50-60-as évek Hollywoodjáról, és arról is, milyen kihívásokkal szembesül a szaklektor, ha a kaszkadőrők főnökéről van szó?

Szerzőink

...
Bányász Attila

Az elveszett lelkek földje, ahol fiúknak születnek a lányok

...
Sándor Anna

Boldizsár Ildikó: A népmesék nem biztonságot adtak, hanem erőt, hogy megváltoztassam az életem

...
Ruff Orsolya

Thomas Cromwell története nem egy poros történelmi história, hanem egy kortárs politikai thriller