Dezső András: A digitális technológiák veszélyesek a hírszerzői munkára is

Dezső András: A digitális technológiák veszélyesek a hírszerzői munkára is

“A Fedősztori a magyar és a Magyarországon dolgozó külföldi titkosszolgálatok világát mutatja be példákon keresztül, történeti hűséggel, apró részletekbe menően, olvasmányosan. A könyvben szerepel történet a Sakálról, KGBéláról, Dezső nagy újságírói sztorijáról, a 2018-as Migration Aid-botrányról vagy a Pegasus-ügyről, és persze a hidegháborús időszakról, a rendszerváltásról is szó esik” - írtuk recenziónkban, most pedig a kötet margós bemutatóján készült felvételt is teljes egészében végighallgathatod, amin Valuska László beszélgetett Dezső Andrással például arról, miért hasonlít a titkosszolgálatok világa egy társasjátékhoz. A Fedősztori a hét könyve is volt, recenziónkat ITT találod.

sa | 2021. december 10. |
dezső andrás
Fedősztori
21. század kiadó, 2021, 432 oldal
-
  • A beszélgetés elején tisztázták a fogalmakat, azaz, hogy aki Magyarországon magyar hírszerző, az külföldön már kémnek számít, ahogy az ott, általa beszervezett ügynök is kém. Azokat a külföldi hírszerzőket, akik viszont Magyarországon aktívak, mi tekintjük kémnek. Az ő munkájukat nehezítik meg a kémelhárító magyarok.
  • Valuska László vetette fel, hogy mennyire hasonlít a hírszerzők és a beszervezettek működése egy nagy társasjátékra, amiben nem biztos, hogy mindenki tisztában van azzal, hogy résztvevő. Az analógia nagyon tetszett Dezsőnek, és elárulta, hogy maguk a hírszerzők is használják a játszma kifejezést.
  • Dezső Andrásnak az tetszett meg ebben a világban, hogy nem hétköznapi, miközben hétköznapi emberek a résztvevői.
  • Fontos elem a hírszerzői munkában a “legenda”, ez az a sztori, amit előadnak a beszervezett embereknek. Valuska László szerint így a könyv fontos kulcsfogalma a hihetőség.

Dezső András: A rendszerváltás után a titkosszolgálatok maradtak
Dezső András: A rendszerváltás után a titkosszolgálatok maradtak

Dezső András a Maffiózók mackónadrágban és a kokain útját itthon feltáró Magyar kóla után egy új területre, a titkosszolgálatok világába vezeti az olvasót. A Fedősztori kapcsán Valuska László beszélgetett vele az őszi Margón magyar hírszerzésről, beszervezésről, amerikai, orosz és kínai példákról, és persze az olyan közelmúltbeli ügyekről is, mint a Pegasus. 

Tovább olvasok

  • A forrásokhoz Dezső András a Történeti Levéltárból kérte ki az anyagokat. Beleütközött olyan részletekbe, amik máig államtitkok, ezek feloldását kérte, de nem kapta meg. Emellett sikerült érintetteket is megszólaltatnia, akik meséltek a munkájukról. 
  • Pegasus-botrány kapcsán Dezső András elmondta, hogy újságírói szemszögből nem az a sztori ebben, hogy valamelyik titkosszolgálat akarta kiszivárogtatni, hanem hogy olyan embereket figyeltek meg terrorizmusra és szervezett bűnözésre hivatkozva, akiknek ezekhez nincs köze.
  • Ugyan a hírszerzői technológia mindig sokkal előrébb járt, mint a hétköznapokban használatos eszközök, a mai digitális technológia rájuk is veszélyes. Ezért fokozatosan ismét előtérbe kerülnek az analóg, akár a hidegháború idején használt módszerek.

Dezső Andrást akarta beszervezni a titkosszolgálat
Dezső Andrást akarta beszervezni a titkosszolgálat

Dezső András a Partizán vendége volt, ahol az újságírói módszereiről, a régi médiahekkjeiről és az új könyvéről is mesélt.

Tovább olvasok

  • Dezső András szerint a digitalizáció nem tudja pótolni a humán hírszerzést, hiszen egészen máshogy osztunk meg magunkról információkat egy ügyesen manipulált beszélgetésben, mint ha hónapokig lehallgatnak, de pont egyszer sem beszélünk telefonon arról, ami a hírszerzést érdekli. Ez a személyes hírszerzés kreatívabb munka, speciális képességeket igényel és tapasztalattal lehet megtanulni. 
  • Kiderült, hogy a Tomi mosópor összetételét a magyar hírszerzés lopta el Nyugatról, és hogy Dezső több egykori hírszerzőt hallott arról nosztalgiázni, hogy milyen hétköznapi tárgyunkat szerezték meg még így. 
  • A rendszerváltás után a magyar titkosszolgálatok maradtak, de nagyon rossz volt a hírük, ezért próbálták kiszolgálni a demokratikus államot. 2010 után viszont egyre átjárhatóbb lett az állambiztonság és a kormánybiztonság határa. Most Dezső András úgy látja, hogy Magyarországon csak akkor van kontroll a titkosszolgálatok felett, ha az összes politikai szereplőnek ez az érdeke.

A beszélgetést itt tudod meghallgatni:

Hírlevél feliratkozás




Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Dezső Andrást akarta beszervezni a titkosszolgálat

Dezső András a Partizán vendége volt, ahol az újságírói módszereiről, a régi médiahekkjeiről és az új könyvéről is mesélt.

...
Hírek

Egy olvasó Dezső András könyvéből tudta meg, mi történt vele a 90-es években Los Angelesben

Izgalmas visszajelzést kapott Dezső András a Maffiózók mackónadrágban című könyvéhez. Egy olvasó arról számolt be, hogy a könyvből egy harminc évvel ezelőtti eseményre kapott magyarázatot

...
Nagy

Dezső András: A rendszerváltás után a titkosszolgálatok maradtak

Dezső András a Maffiózók mackónadrágban és a kokain útját itthon feltáró Magyar kóla után egy új területre, a titkosszolgálatok világába vezeti az olvasót. A Fedősztori kapcsán Valuska László beszélgetett vele az őszi Margón magyar hírszerzésről, beszervezésről, amerikai, orosz és kínai példákról, és persze az olyan közelmúltbeli ügyekről is, mint a Pegasus. 

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Elszáll az agyad: tudományos, közgazdasági és filozófiai non-fictionok 2024 tavaszán

Hogyan látja az ember képzelőerejét Csányi Vilmos? Hogyan alakul át a világ, ha a politikai és hatalmi játszmák kiterjednek a világűrre? Miért kannibál a kapitalizmus? Hogyan dolgozik az idegsebész? És mit gondol az elidőzésről napjaink sztárfilozófusa, Byung-Chul Han?

...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket. 

Olvass!
...
Beleolvasó

Erdős Virág verseiben nem válik szét a közélet és a magánélet ‒ Olvass bele!

Háborúban hallgatnak a múzsák? Erdős Virág verseiben nem hallgatnak, hanem ordítanak. Olvass bele az Eltérő tartalomba!

...
Beleolvasó

Karin Smirnoff noirjában egy temetéssel válnak csak igazán sötétté a dolgok – Olvass bele!

Titkok, erőszak és szektákhoz hasonló légkör: Karin Smirnoff könyvében egy gyászoló testvérpár küzd a szeretetért és az elfogadásért. Most elolvashatsz belőle egy részletet.

...
Beleolvasó

A Petri-díjas Rékai Anett kötete egy párkapcsolat függő játszmáit mutatja be

A kamaszkor lezárásáról és az önálló élet indulásának fázisairól szólnak a Petri-díjas Rékai Anett első kötetének szövegei. Olvass bele!

SZÓRAKOZÁS
...
Szórakozás

A legújabb Bűn és bűnhődés egyelőre nehezen találja az irányt

Dosztojevszkij nagy klasszikusát, a Bűn és bűnhődést Gáspár Ildikó adaptálta színpadra az Örkényben. Vannak erős pillanatai, mégis hiányérzetünk maradt.

...
Szórakozás

Most vagy soha! – Petőfi Sándorból hiányzik a nagypöcs-energia

Ápolt arcszőrzetek, tengernyi sár és pompás díszletek. Lóth Balázs Petőfi-filmje klasszicista képregénydramaturgiát követve mondja fel március 15. történetét, de esélyt sem ad arra, hogy azonosuljunk a hőseivel.

...
Szórakozás

Az Oscar-díjas American Fiction beavat egy bonyolult gyászfolyamat részleteibe

Cord Jefferson első játékfilmje nyerte a legjobb adaptált forgatókönyv kategória Oscarját. Utánajártunk, melyik regény volt az alapanyaga, és eláruljuk, hogy tetszett nekünk a Magyarországon egyelőre csak a Prime Video kínálatában elérhető mozi.

...
Podcast

Ne a borító alapján ítéld meg a könyvet! Podcastunkban mi megtesszük!

Ha már akadtál ki könyvborítón, ha csomagoltad már újságba a regényedet, akkor hallgasd meg ezt a podcastot, amiben bemutatjuk, mennyi szempontot kell figyelembe venni a tervezéskor. 

Szerzőink

...
Vass Norbert

„Miért kéne egy írónak apolitikusnak lennie?” – színészek és rendezők Csurka István drámáiról

...
Könyves Magazin

Ezt senki nem mondta – Oltai Kata: Úristen, örökre itt lesz

...
Sándor Anna

Kitakarja a politikus a szépírót? Elővettük Csurka István drámáit [Csurka 90]