- A beszélgetés elején tisztázták a fogalmakat, azaz, hogy aki Magyarországon magyar hírszerző, az külföldön már kémnek számít, ahogy az ott, általa beszervezett ügynök is kém. Azokat a külföldi hírszerzőket, akik viszont Magyarországon aktívak, mi tekintjük kémnek. Az ő munkájukat nehezítik meg a kémelhárító magyarok.
- Valuska László vetette fel, hogy mennyire hasonlít a hírszerzők és a beszervezettek működése egy nagy társasjátékra, amiben nem biztos, hogy mindenki tisztában van azzal, hogy résztvevő. Az analógia nagyon tetszett Dezsőnek, és elárulta, hogy maguk a hírszerzők is használják a játszma kifejezést.
- Dezső Andrásnak az tetszett meg ebben a világban, hogy nem hétköznapi, miközben hétköznapi emberek a résztvevői.
- Fontos elem a hírszerzői munkában a “legenda”, ez az a sztori, amit előadnak a beszervezett embereknek. Valuska László szerint így a könyv fontos kulcsfogalma a hihetőség.
Dezső András a Maffiózók mackónadrágban és a kokain útját itthon feltáró Magyar kóla (itt beleolvashatsz) után egy új területre, a titkosszolgálatok világába vezeti az olvasót. A Fedősztori kapcsán Valuska László beszélgetett vele az őszi Margón magyar hírszerzésről, beszervezésről, amerikai, orosz és kínai példákról, és persze az olyan közelmúltbeli ügyekről is, mint a Pegasus. Fotó: Posztós János
- A forrásokhoz Dezső András a Történeti Levéltárból kérte ki az anyagokat. Beleütközött olyan részletekbe, amik máig államtitkok, ezek feloldását kérte, de nem kapta meg. Emellett sikerült érintetteket is megszólaltatnia, akik meséltek a munkájukról.
- Pegasus-botrány kapcsán Dezső András elmondta, hogy újságírói szemszögből nem az a sztori ebben, hogy valamelyik titkosszolgálat akarta kiszivárogtatni, hanem hogy olyan embereket figyeltek meg terrorizmusra és szervezett bűnözésre hivatkozva, akiknek ezekhez nincs köze.
- Ugyan a hírszerzői technológia mindig sokkal előrébb járt, mint a hétköznapokban használatos eszközök, a mai digitális technológia rájuk is veszélyes. Ezért fokozatosan ismét előtérbe kerülnek az analóg, akár a hidegháború idején használt módszerek.
Dezső András a Partizán vendége volt, ahol az újságírói módszereiről, a régi médiahekkjeiről és az új könyvéről is mesélt.
- Dezső András szerint a digitalizáció nem tudja pótolni a humán hírszerzést, hiszen egészen máshogy osztunk meg magunkról információkat egy ügyesen manipulált beszélgetésben, mint ha hónapokig lehallgatnak, de pont egyszer sem beszélünk telefonon arról, ami a hírszerzést érdekli. Ez a személyes hírszerzés kreatívabb munka, speciális képességeket igényel és tapasztalattal lehet megtanulni.
- Kiderült, hogy a Tomi mosópor összetételét a magyar hírszerzés lopta el Nyugatról, és hogy Dezső több egykori hírszerzőt hallott arról nosztalgiázni, hogy milyen hétköznapi tárgyunkat szerezték meg még így.
- A rendszerváltás után a magyar titkosszolgálatok maradtak, de nagyon rossz volt a hírük, ezért próbálták kiszolgálni a demokratikus államot. 2010 után viszont egyre átjárhatóbb lett az állambiztonság és a kormánybiztonság határa. Most Dezső András úgy látja, hogy Magyarországon csak akkor van kontroll a titkosszolgálatok felett, ha az összes politikai szereplőnek ez az érdeke.
A beszélgetést itt tudod meghallgatni:
