Végre olvashatók Virginia Woolf naplóinak korábban nem ismert részei

Végre olvashatók Virginia Woolf naplóinak korábban nem ismert részei

Nemrég öt vaskos kötetben jelentek meg Virginia Woolf 1915 és 1941 között írt naplói. Ezúttal vágatlanul. Az írónő háborús nyarait megörökítő részletek minden bizonnyal az utolsó fennmaradt önéletrajzi töredéket jelentik, amely korábban nem volt hozzáférhető. Az ashehami füzetben gombaszedésről, madarakról és méhekről is olvashatunk, a vidéki Anglia csendjét pedig a kontinens felől érkező ágyúdörgés zavarja meg. Az 1917 és 1918 nyarán készült bejegyzések hidat képeznek az életmű két korszaka, a betegség és az egészség, valamint az írás és a hallgatás periódusai között.

Vass Norbert | 2023. június 26. |

Méhek a kísértetjárta ház kéménye körül

1917. augusztus 3-án Virginia Woolf két év után először írt a naplójául szolgáló tenyérnyi méretű füzetbe. Péntek volt, a bankokban szünnapot tartottak, az akkor harmincöt éves írónő Londonból Sussexbe érkezett férjével, Leonarddal. Napok óta először elállt az eső, úgyhogy sétált egyet a környék földjein, aztán az Ashehamnek nevezett házukat javító férfiakat, majd a kertész szorgoskodását figyelte egy ideig, végül méheket vett észre a kémény körül.

Asheham a sussexi Beddingham közelében állt. 1912 és 1919 között Virginia és Leonard Woolf itt töltötték a hétvégéik egy részét, illetve a vakációt. „Olyan, mintha a tenger fenekén élnék” ‒ írta egy barátjának Ashehamről Virginia Woolf 1914 elején. „Az ember néha hall pletykákat arról, ami a fejünk felett történik”. A kísértetjárta ház című novellában is megörökített épület elsősorban a gyógyulás, a felépülés színterét jelentette neki.

Huszonhat év, harminc füzet

1915 és az 1941-ben bekövetkezett halála között Woolf közel harminc füzetet töltött meg naplóbejegyzésekkel. Ezek a sorok őrzik későbbi műveinek kezdeményeit, illetve ezekből értesülünk érzelmi ingadozásairól és a körülötte élőkhöz fűződő kapcsolatairól is. Ezért a naplóit olvasva kerülhetünk talán a legközelebb Virginia Woolf személyiségéhez és mindennapjaihoz. Az író megfigyelései játékosak és kísérletezők,

keserűek és olykor kegyetlenek.

Halálát követően férje, Leonard állított össze válogatást Woolf naplóiból. 1953-ban, A Writer's Diary címmel látott napvilágot ez a kötet, 1966-ban pedig a naplók szisztematikus feldolgozása is megkezdődhetett. Ebben az író biográfiáját jegyző Quentin Bell mellett óriási szerepe volt a feleségének, a naplókat sajtó alá rendező Anne Olivier Bellnek is. A grandiózus projekt 2317 oldalnyi szöveg rendszerezését, jegyzetelését és indexelését jelentette. 1977 és 1984 között a Hogarth Press öt kötetben adta ki Virginia Woolf naplóit.

Mivel úgy döntöttek, nincs sok értelme felbosszantani a még élő barátokat, ismerősöket, így ebből a kiadásból kivágták a nem túl hízelgő leírásokat és a kicsinyesnek ítélt részleteket. Az Ashehamben keletkezett szórványos jegyzetekből pedig – amelyekről Anne Olivier Bell megjegyezte, hogy a karakterük „túlságosan eltér” a többitől, ráadásul „meglehetősen lakonikusak” – a Hogarth-nál kiadott kötetekbe csupán részletek kerültek bele. Az 1918 nyaráról származó bejegyzések pedig kimaradtak teljesen.

Az idén nyáron, a Granta gondozásában megjelentetett Woolf-naplók azonban hiánytalanok ‒ legalábbis az 1915-től 1941-ig tartó szövegrészek tekintetében. Nem tartalmazzák viszont Woolf korai, 1897 és 1909 írt bejegyzéseit – amelyek 1990-ben A Passionate Apprentice (Szenvedélyes tanonc) címmel láttak napvilágot a Mariner kiadónál. A mostani „vágatlan” kiadás mégsem a korai passzusok kimaradása miatt keltett felzúdulást a Woolf-kutatók körében, hanem inkább azért, mert teljesnek vélték a hetvenes és a nyolcvanas évek fordulóján kiadott ötkötetest. A friss megjelenés egyébként Anne Olivier Bell beosztását követi, és a jegyzetei, valamint a mutatói is érintetlenek.

A „3. függelék”, vagyis a háborús nyarak

A Granta-féle változatban napvilágot látott „új” bejegyzések java valóban jelentéktelen. A legfontosabb kiegészítés ‒ a Woolf háborús nyarait megörökítő részletek ‒ viszont minden bizonnyal az utolsó fennmaradt önéletrajzi töredéket jelentik, amely eddig nem volt még olvasható. Még ha elsőre kissé furcsa döntésnek tűnik is, hogy az 1918-as nyár eseményei az első kötet végén, a „3. függelék” címszó alatt kaptak helyet.

A sussexi feljegyzések – ahogy a cikk elején idézett példa is rámutat – lényegre szorítkozók, rövidek. Érdekesség, hogy amikor 1917 októberében visszatért Londonba, Woolf új füzetet kezdett, és a betegségét megelőző feljegyzések stílusát folytatták az akkori bejegyzései. Az Ashehamben írt naplója pedig ez idő alatt egy fiók mélyén maradt. Aztán a következő nyáron felváltva használta a „sussexi” és a „londoni” füzeteit. Élete során ez volt az egyetlen alkalom, amikor egyszerre két naplót vezetett.

Madarak, gombák, rovarok és ágyúdörrenések a kontinens felől

Az Ashehamben készült naplóbejegyzések jól körvonalazható sémát követnek. Woolf először az időjárást jegyzi fel, aztán megfogalmazza a postára, a boltba vagy a közeli erdősávba tett sétáinak tapasztalatait. Feljegyzi, hány gombát talált, hogy milyen rovarokkal és madarakkal találkozott. Rendszeresen beszámol a természet hátborzongató látványosságairól is ‒ megörökíti például annak az énekesmadárnak a tetemét, amelyet alighanem egy sólyom ejthetett el. Élvezi a csendet, de a Franciaország felől hallatszó ágyúdörrenésekről sem feledkezik meg, és figyeli a földeken dolgozó német foglyokat, akik „hatalmas, barna kancsóból” isszák a teájukat. Számba veszi aztán a hozzájuk érkező látogatókat, valamint a kertészkedéssel, olvasással vagy varrással töltött órákat is. Olykor érinti a betegségét is, az „öreg ördögöt”, amely megkeseríti a napjait. 

Az egy évvel később, ugyanitt készült sorai kezdetben a korábbiakhoz hasonlóan színesek: a pincéből eltűnik a szénkészlet java, egy rejtélyes járvány végez a gazda bárányaival, és az író egy hernyó bebábozódását is napról napra követi. Franciaországból jobb hírek érkeznek, és még mindig német foglyok dolgoznak a földeken. De a bejegyzések ritkulnak. Szeptemberben már – ahogy Woolf fogalmaz ‒ „nincs semmi újdonság”,

csak néhány teknőspáncél, és kimosásra váró textíliák.

A sussexi napló Virginia Woolf életének tán legcsendesebb és vitathatatlanul legfontosabb időszakában keletkezett. Az 1917 és 1918 nyarát megörökítő naplóbejegyzések hidat képeznek munkásságának két korszaka, a betegség és az egészség, valamint az írás és a hallgatás periódusai között is.

Forrás: The Paris Review, The Guardian, Charleston. 

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Virginia Woolf kevésbé ismert oldalát mutatja meg egy új szobor

Egész alakos bronzszobrot kapott Virginia Woolf az angliai Richmondban. Laury Dizengremel a sztereotípiákkal szembemenve boldognak ábrázolta a Mrs. Dalloway szerzőjét.

...
Nagy

10 érdekesség, amit talán nem tudtál Virginia Woolf életéről

140 éve született Virginia Woolf, a 20. századi modern irodalom egyik legfontosabb írója, a Mrs. Dalloway, az OrlandoA világítótorony és a Felvonások között szerzője. Születésének évfordulója alkalmából tíz érdekességet gyűjtöttünk össze az életéről.

...
Hírek

Animáció készült az egyetlen felvételhez, amelyen Virginia Woolf beszél

80 évvel ezelőtt, 1941 márciusában halt meg Virginia Woolf. Halálának évfordulójára a BBC animációt készített az egyetlen fennmaradt felvételhez, amelyen hallható a világírű író hangja. Az angol nyelvről és irodalomról szóló gondolatait Woolf 1937. április 29-én mondta el a rádióban.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Jordán Ferenc: Az ember találmánya a szaporodáshoz való jog - Olvass bele a biológus könyvébe!

Litkai Gergely a Bookline Zöld podcastjének következő adásában Jordán Ferenc hálózatkutatóbiológussal beszélget Az ember vége a természet esélye című könyvéről. Olvass bele a kötetbe!

...
Zöld

Túlélés vagy tanulás? John Holt könyve az iskolai kudarcok meglepő okait mutatja be – Olvass bele!

Miért jelent kudarcélményt sok gyerek számára az iskola? Mi az oka, hogy rengeteg gyerek unatkozik, feszeng, retteg az órákon, és alig tanul valamit? Mi történik valójában az osz­tályteremben? Hogy lesz az egyik gyerekből „jó”, a másikból pedig „rossz tanuló”? Olvass bele John Holt könyvébe!

...
Zöld

UFO-invázió nem lesz, de arrogáns azt gondolni, hogy egyedül vagyunk – Podcast Rab Árpád jövőkutatóval

Litkai Gergely a Bookline Zöld új podcastjében Rab Árpád jövőkutatóval beszélget Jane McGonigal Elképzelhető című könyvéről. 

Hírek
...
Alkotótárs

Mohácsi Balázs és Puskás Panni a Mastercard – Alkotótárs irodalmi ösztöndíj győztesei

...
Hírek

Egy nő gyerekkönyvet írt a gyászról, miután a gyanú szerint megmérgezte a férjét

...
Hírek

Stephen Kingnek 45 évébe telt megírni a legújabb történetét

...
Hírek

Robert Fico támadója saját könyvét is magával vitte ajándékba a merénylet napján

...
Gyerekirodalom

Szabó T. Anna új gyerekversei segítenek megpihenni a nagy pörgésben

...
Zöld

3 könyv, ami segít megelőzni a kiégést, ami kisgyerekes szülőként rád leselkedik

...
Szórakozás

Halálos titok a varázskönyvtár mélyén? Emma Törzs sikerfantasyjét dolgozza fel az Outlander producere

...
Zöld

A Facebook az adataiddal tanítaná az AI-t, ezt teheted ellene

...
Szórakozás

Harry Potter-kritikájával bántotta meg a rajongókat Gary Oldman, most menteni próbálja a helyzetet

A hét könyve
Kritika
Salman Rushdie és a kétélű kés, ami élni hagyta
...
Nagy

„A nyilas korszak kimerevített jelen” - Zoltán, Krusovszky és Kukorelly a Tavaszi Margón

A Tavaszi Margó első napján Kukorelly Endre és Krusovszky Dénes kötetei mellett Zoltán Gábor új könyvét is bemutatták, ami az Orgia ikerregényeként a 12. kerület nyilas múltját kutatja. 

...
Nagy

Lányok, legyetek bátran ellenszenvesek! – Kemény Lili, Benedek Szabolcs és a Kovács ikrek a Margón

Ez történt Benedek Szabolcs, Kemény Lili és a Kovács ikrek könyvbemutatóin.

Szerzőink

...
Horányi Hanna Zelma

„A nyilas korszak kimerevített jelen” - Zoltán, Krusovszky és Kukorelly a Tavaszi Margón

...
Kiss Imola

7 botrány Nádas Péterén túl, ami irodalmi díjak körül robbant ki

...
Horányi Hanna Zelma

Egy új fantasyben Perszephoné leugrik a pokolba, majd háborút hirdet a szexista istenek ellen