Nagy versterápia vers iskola szavalóverseny lackfi_jános

Versterápia: „nem azérjá roksuliba,/ hogy jólérez zemmagam”

A Könyves Magazinon szeptemberben a kötelezőkkel foglalkozunk: azt járjuk körbe, hogyan befolyásolják az olvasáshoz való viszonyunkat, és milyen problémákat vet fel a kötelezők listája. Versterápia rovatunkban is olyan verseket fogunk mutatni ebben az időszakban, amelyek kapcsolódnak az iskolához, illetve az olvasáshoz. A mai napra Lackfi János „komoly versét” ajánljuk.

Két évvel ezelőtt hatalmasat robbant Lackfi János Komoly vers komoly szavalóversenyekre című költeménye, amelyet a következő szöveggel ajánlott az olvasók figyelmébe Facebook-oldalán: „Na végre egy rendes vers, amit gyerekek kezébe adhatunk!”

Versterápia

Versterápia rovatunkat a karantén alatt indítottuk el, hogy versekkel segítsünk feldolgozni a nehéz időszakot. A rovat a továbbiakban heti egyszer, szerdánként fog jelentkezni. A korábban megosztott verseket ITT találjátok meg.

Az iskolai oktatási módszerekkel meglehetősen kritikus verset egy valós esemény ihlette. Lackfi fülébe jutott, hogy egy diák a Feleltettek reppelésből című versét akarta elmondani az iskolai szavalóversenyen, de a tanár ezt nem engedte, mondván, hogy egy komoly versenyről van szó. A költő vette a fáradságot és megírta, szerinte mi a „komoly”: az, hogy az iskolába nem azért járnak a gyerekek, hogy ott jól érezzék magukat, hanem hogy kicsi néma szobrokként üljenek és maradjanak csendben. A mai iskolarendszer ideális jó tanulójáról szóló ironikus, játékos vers elég jól betalált, több ezren lájkolták és osztották meg.

Lackfi János: Komoly vers komoly szavalóversenyre

Ötöst kaptam minden tárgyból,

mert értema zanyagot,

nem reppelek, hanem szépen

ülök éscsend bevagyok!

Lélegzetem visszafojtom,

már a vérem semkering,

én vagyok a legjobbkislány

összestana rakszerint.

Vécéreké redzkedéssel

az órát nem zavarom,

elpárolog tatokmindent

majdapóru saimon.

Túlságosan nem zsibongok,

megtanultam gondosan,

nem azérjá roksuliba,

hogy jólérez zemmagam.

Fertőtlen a cipőtalpam,

a hajamban masni van,

minden hajszál kifésülve

libegpárhu zamosan.

Azt mondtaja tanárnéni,

kicsinéma szobrokat

akar látni, éppen ezért

mélyhűtöttem magamat.

A tévében filmek mennek,

a filmekben szeretet,

semmi dara bolósgyilkos,

nemsíromki szememet.

Szüleimse veszekesznek,

egyikük sem ideges,

nem szólnak, hogy odébbálljak,

azapámnem üveges.

Nemüvölta szomszédnéni,

nemköpnekle a fiúk,

ezértvagyunk mindvidámak,

semmikorse szomorúk.

Az utcákon mind a bácsik

aranyosak, kedvesek,

aballonka bátalattmind

aranyszívet rejteget.

Haszavaló versenyleszmajd,

eztetetel szavalom,

ésmindenki könnybelábad

gyönyörűszép szavakon.

Kapcsolódó cikkek

Nagy

Versterápia: „Eredj, ahonnan számüzélek,/ Légy ami voltál, légy szinész!"

Napok óta a színészképzés témája, az SZFE ügye tartja lázban az országot. Itthon, valamint külföldön is sok-sok író, művész állt ki a színműs hallgatókért, akik most az egyetemi autonómiáért küzdenek. Éppen ezért erre a hétre mi is egy színházas verset ajánlunk, Petőfi Sándor 1844-es költeményét, amelyben megpróbál búcsút venni a színészettől.

Nagy

Versterápia: „Beszeptemberült kedves gyerekek.”

Bár az idei tanévkezdés közel sem mondható hagyományosnak, a szeptember 1. még egy ilyen nehéz időszakban is azt jelenti, amit mindig: elkezdődött az iskola. Versterápia rovatunkban ma Varró Dániel egyik játékos versét ajánljuk mindazoknak a gyerekeknek, szülőknek és tanároknak, akiknek most a világjárvány közepette kell megbirkózniuk a sulikezdéssel.

Nagy

Versterápia: „Nyár,/ A régi vágyam egyre jobban/ Lobban”

A versek csökkentik a szorongást és oldják a stresszt, ezért is indítottuk el Versterápia rovatunkat, amely egyfajta költészeti „gyógyszertárként” üzemel. A mai napra Kosztolányi Dezső Nyár, nyár, nyár című versét választottuk, amely különösen passzol a 2020-as nyárhoz.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK

Zöld

Esther Perel: A modern magány felfalja az életünket

Mi az a mesterséges intimitás, és milyen hatással van az életünkre? Esther Perel belga-amerikai pszichoterapeuta tartotta az idei Brain Bar záró előadását.

Zöld

Ez a könyv minden kérdésre válaszol, amit feltettél sörivás előtt, közben vagy után

Mark Dredge Sör mesterkurzusa az erjesztett ital karakterjegyeinek felismerése terén segít magabiztosságot szerezni, és abban is a segítségünkre siet, hogy megértsük, hogy kerültek oda.

Zöld

Csányi Vilmos: Biológiailag meg lehetne hosszabbítani az életet, de nem biztos, hogy érdemes

Csányi Vilmos és Barát József Jövőpánik – Beszélgetések a lehetséges határairól című kötetében a jövő bizonytalanságairól beszélget tudományos igénnyel, így szóba kerül robotosítás, a közösségek átalakulása, szülőség és szerelem, de a biológiai határaink is.

Olvass!

Beleolvasó

Roderik Six hátborzongató történetet írt az emberi alkalmazkodókészségről

A Helikon Margó Könyvek sorozatában megjelent Özönvíz egy ökológiai katasztrófa küszöbén játszódik és a kíméletlen túlélési kényszerről mesél. Olvass bele!

Beleolvasó

Ughy Szabina novelláiból kiderül, hogy milyen áron válhat láthatóvá egy nő

Milyen árat kell fizetni egy nőnek, hogy szépnek, egészségesnek tűnjön? Ughy Szabina elbeszéléseiben a nők számára az önmagukra ismerés, testük és szellemük újrafelfedezése alapélmény. Olvass bele!

Beleolvasó

Ali Smith-nél két testvér próbálja túlélni a legrosszabb időket

Az Évszak-kvartett befejező részében a skót író ismét jelenünk legégetőbb kérdéseit vizsgálja, miközben a világ lassan karanténba zárul. Olvass bele a Nyárba!

Még több olvasnivaló

Kritika

Miért gyilkolnak a gazdagok, ha a pénz és a hatalom már nem elég motiváció?

Jeneva Rose thrillerjében a város leggazdagabb feleségei olyan döntésre szánják el magukat, ami örökre összeköti őket.

Nagy

Bognár Péter: Az unokatestvérek bosszúja

„…egy pillanatra az őz jutott szembe, mert hiszen mégiscsak az őz okozta a galibát, az őz, amely az autó reflektorának fénycsóvájában hirtelenjében torzszülöttnek és vámpírnak látszott lenni, és amely hosszan nézett rám, egészen addig, míg félre nem kaptam a kormányt...” Bognár Péter Minél kevesebb karácsonyt címmel ír tárcasorozatot a Könyvesen. Ez a kilencedik rész.

Nagy

Ludmán Katalin: „A ködlovag alakja egyszerre megfoghatatlan és jelenvaló”

Kik, mikor, kikre és miért mondták azt, hogy ködlovag? Ludmán Katalinnal, „A rejtelem volt az írósága…” szerkesztőjével beszélgettünk. Szóba kerültek Schöpflin, Márai vagy Mészöly Miklós „ködlovagozásai”, Hazai Attila prózája és Hajnóczy szöveguniverzuma, továbbá kiderült, hogy hungarikum-e a ködlovagság.

Kritika

„A világ egy hidegvizes medence” – Felnőtté válás gyásszal, öngyilkossággal, szerelemmel

Elena Ferrante Nápolyi regényeit idéző atmoszféra és történetvezetés jellemzi A tó vize sohasem édes című könyvet, bár ezúttal egy Róma környéki kisváros a helyszín, ahol a fiatal főhős-elbeszélő története zajlik. Az olasz író harmadik, díjnyertes regényét több mint húsz nyelvre fordították le.

Nagy

Ma már világirodalmi klasszikusok, de ki sem akarták adni őket

A kilencedik alkalommal meghirdetett Margó-díj támogatója, az Erste idén először különdíjjal jutalmazza azt a rövidlistás szerzőt, aki saját történetével vagy prózájával példaként szolgál a #higgymagadban faktorra. Cikkünkben négy híres, mára klasszikussá vált szerzőt mutatunk be, akik hittek magukban annyira, hogy ne futamodjanak meg a visszautasítások miatt.

Nagy

Karinthy a Micimackót akkora szenzációnak érezte, mint „Mikimauz” megjelenését

Magyarországon a Micimackó Karinthy Frigyes fordításában lett borzasztóan népszerű. De hogyan bukkant az író Milne gyerekkönyvére, ő maga mit gondolt a kötetről, és milyenek voltak a korabeli kritikák? Cikkünkben ennek járunk utána.