Miért akar írni, aki nem olvas?

Miért akar írni, aki nem olvas?

Lehet valaki jó író úgy, hogy nem olvas? Elvileg nem lehetetlen, de ez a gyakorlat több problémát is felvet. Egyáltalán miért akar írni valaki, ha nem érdekli az irodalom, ha nem olvas? 

Kolozsi Orsolya | 2023. július 13. |

Jászberényi Sándor néhány nappal ezelőtt egy Facebook-bejegyzésben adott hangot annak, hogy a jövőben nem igazán szeretne „mostírtamegynovellátésmegtisztelnélhaelmondanádmitgondolszérdemesebelevágnom” típusú leveleket a kedves olvasóitól. Posztjában adott is néhány tippet arra vonatkozóan, ha életközépi válsága vagy bármi más miatt bárki írásra (és nem latexruhás csoportszexre vagy zenélésre) adja a fejét. Kicsit odaszólt a kritikusoknak, és azoknak is, akik dicsőségre vágynak vagy nem olvasnak irodalmi folyóiratokat. 

Noha a bejegyzésnek nem én vagyok a célközönsége, a négyes pont mégis megfogott:

„Ha nem tudsz felsorolni húsz könyvet, ami minden szexnél nagyobb hatással volt rád, ne is próbálkozz. Az írás 90 százalék olvasás, 10 százalék írás. Előbb jön az irodalom, utána a munka. Ha ezt nem érted, inkább fess”

– írja A varjúkirály és A lélek legszebb éjszakája című kötetek szerzője. Ez a kitétel valószínűleg mindenkinek szöget üt a fejébe, aki valaha is foglalkozott az irodalmi tehetséggondozás bármilyen formájával, hiszen ismerős problémára utal.

A középiskolások közül nagyon sokan szeretnek vagy szeretnének írni, vonzza őket az önkifejezés összes formája, így az írás is. Rengeteg vers, elbeszélés, dráma születik olyan diákok tollából, akik egyébként bevallottan nem szeretnek olvasni (és persze olyanok tollából is, akik fanatikus olvasók), de ezt a hozzáállást valószínűleg a felnőttkor beköszöntése sem változtatja meg hirtelen. Rengetegszer vetődött már fel bennem a kérdés, vajon miért ír az, aki nem olvas? Először is a praktikus probléma: ha valaki nem olvas, és az olvasástól alapvetően idegenkedik, hogyan építhet arra, hogy az ő művét majd bárki is elolvassa? Hogy egyáltalán léteznek olvasó emberek? Erre persze lehet válasz, hogy kizárólag magának ír, például naplót, amit nem is szeretne megosztani senkivel, írása egyfajta terápia, szublimáció, nem vágyik hírnévre, sikerre, babérokra. De amennyiben mégis dédelget magában ambiciózus álmokat, hogyan várhatja, hogy olvassák és érdeklődjenek iránta, ha ő maga nem kíváncsi másra? 

A másik: az írás mesterség, ami részben tanulható, részben nem (újabb vitalehetőség: a poeta doctus és poeta natus szembeállítás), de annak, aki írni akar, mindenképpen tudnia kellene, mi az, ami színvonalas szöveg.

Aki életében öt regényt olvasott el, nem biztos, hogy tudja, mi a jó regény,

aki harmincat, az talán kapiskálja, de én tényleg azt gondolom, hogy ennél jóval több szöveg elolvasása után lehet igazán látni, mi az, ami jó, mi az, ami nem. (És itt persze megint lehet vitázni azon, hogy az ízlés szubjektív, és persze az is, de azért nem teljesen.) Egész egyszerűen azért, mert annak, hogy mi a jó regény (és most maradjunk ennél a műfajnál), nincsen definíciója, nincsenek lefektetett szabályai, biztos kritériumai. Egészen máshogy jó az Emlékiratok könyve, A Karamazov testvérek és a Sátántangó, az Oblomov, A szerelem a kolera idején vagy a Termelési-regény. Különböző témák, nézőpontok, beszédmódok és technikák, teljesen eltérő szövegek, mégis közös bennük, hogy műfajuk legnagyobbjai. (Persze, és ez megint messzire vezet, más a kánonra támaszkodni, mint új, most születő művekről elmondani, jók-e vagy sem, de itt is a sok könyv ismerete, a számosság lehet az olvasó segítségére.)

Vissza az eredeti témához: aki nem olvas, hogyan láthatná a saját szövege minőségét és lehetőségeit a többihez képest? Honnan van viszonyítási pontja?

Mihez méri magát?

Mások szövegeinek, műveinek ismerete nélkül ez lehetetlen. Egyébként meg, aki író szeretne lenni, Jászberényi tanácsai mellett megfontolhatja Charles Bukowskiét is:

Charles Bukowski: szóval író akarsz lenni?

ha nem kiszakad belőled   
dacolva mindennel,
ne tedd.
hacsak nem jön magától,
szívedből, lelkedből, szádból
és zsigereidből,
ne tedd.
ha órákon át kell ülnöd
a képernyőt bámulva,
vagy írógéped fölött hosszan
görnyedsz,
míg keresgéled a szavakat,
ne tedd.
ha pénzért teszed vagy
dicsőségért,
ne tedd.
ha azért teszed, mert
nőket akarsz ágyadba,
ne tedd.
ha ott kell gubbasztanod, és
folyton átírod az egészet,
ne tedd.
ha csak rágondolsz, és máris robot,
ne tedd.
ha próbálsz úgy írni, mint valaki
más,
felejtsd el.

ha várnod kell arra, hogy felüvöltsön
benned,
várj türelmesen.
ha soha nem üvölt fel,
csinálj valami mást.
ha fel kell olvasnod feleségednek,
vagy barátnődnek, barátodnak,
szüleidnek, vagy bárkinek,
akkor még nem vagy kész.

ne légy olyan, mint sok más író,
ne hasonlíts azokhoz,
akik csak gondolják magukról,
ne légy szürke, unalmas és
kérkedő sem, ne süppedj bele az ön-
imádatba.
a könyvtárak
üresen ásítoznak
ettől
a fajtától.
ne légy ilyen.
ne tedd.
hacsak nem lő ki
lelkedből rakéta módjára, hacsak a hallgatás
meg nem őrjítene, vagy
öngyilkossá, gyilkossá nem tenne, ne tedd.
hacsak sugárzó napod
nem gyújtja fel bensődet, ne tedd.
ha valóban eljön az ideje,
s ha kiválasztott vagy,
majd jön
magától, és veled marad.
amíg bele nem halsz, vagy benned nem hal.

nincs más mód.

és soha nem is volt.

(ford. Ullrich Katalin)

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Annie Ernaux sokszor azért szeretkezett, hogy írásra késztesse magát

A Nobel-díjas francia író egy korábbi, felszabadító erejű viszonyára emlékezik, melyet egy harminc évvel fiatalabb diákkal folytatott. 

...
Nagy

Borda Réka: Az írás tényleg mindenen átsegít

Idén nyolcadik alkalommal kapja meg egy első prózakötetes szerző a legjobbnak járó Margó-díjat. A hagyományunkhoz híven interjúsorozatban mutatjuk be a rövidlistára került jelölteket. Most Borda Réka mesél.

...
Nagy

Halász Rita: A regényírás is olyan, mint a Camino

E/3 sorozatunkban ezúttal Halász Rita mesélt az első olyan traumájáról, amelyet megírt, az El Caminón való bolyongás és a regényírás kapcsolatáról, valamint arról a dermedtségről, amely a Mély levegő megjelenése, illetve a Margó-díj után lett úrrá rajta.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Jordán Ferenc: Az ember találmánya a szaporodáshoz való jog - Olvass bele a biológus könyvébe!

Litkai Gergely a Bookline Zöld podcastjének következő adásában Jordán Ferenc hálózatkutatóbiológussal beszélget Az ember vége a természet esélye című könyvéről. Olvass bele a kötetbe!

...
Zöld

Túlélés vagy tanulás? John Holt könyve az iskolai kudarcok meglepő okait mutatja be – Olvass bele!

Miért jelent kudarcélményt sok gyerek számára az iskola? Olvass bele John Holt könyvébe!

...
Zöld

UFO-invázió nem lesz, de arrogáns azt gondolni, hogy egyedül vagyunk – Podcast Rab Árpád jövőkutatóval

Litkai Gergely a Bookline Zöld új podcastjében Rab Árpád jövőkutatóval beszélget Jane McGonigal Elképzelhető című könyvéről. 

Hírek
...
Szórakozás

A Netflixen ezeket az adaptációkat nézték a legtöbben 2023 második felében

...
Hírek

Legszívesebben belelapoznánk ezekbe a könyvekbe – csakhogy márványból vannak

...
Hírek

Gyerekrajzokra bukkantak Pompeiiben

...
Nagy

Nagy hazugság, hogy boldognak kellene lennünk ‒ Háy János a Margón

...
Szórakozás

Mégis kiszáll Baz Luhrmann A Mester és Margarita megfilmesítéséből?

...
Hírek

Egy 94 éves nagymama 80 éven át vezetett naplót arról, mit olvasott

...
Szórakozás

„Ez már hosszabb, mint egy házasság” – Megnéztük az 55 éves Kalákáról szóló filmet

Kaláka: a Kárpátoktól a Karib-tengerig nem egyszerűen a zenekar történetét meséli el, hanem egy kontinenseken átívelő út krónikája is.

Szerzőink

...
Kiss Imola

Csernus Imre: A magyarok zárkózottak, fosósak és félnek felelősséget vállalni

...
Horányi Hanna Zelma

Nick Cave könyve megtört szívű elmélkedés hitről, zenéről és gyászról

...
sa

Az ügynökakták igenis nyilvánosak, csak fel kell dolgozni őket – Takács, Bartók és gyermekvédelem a Margón

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Csernus Imre: A magyarok zárkózottak, fosósak és félnek felelősséget vállalni

A megosztó pszichiáter, Dr. Csernus Imre bemutatta hamarosan megjelenő új kötetét, melyben azt próbálja megfejteni, mit jelent ma magyarnak lenni.

...
Nagy

K. Varga Bence: Újabb sejt születik

„Oldalra sandítva újra és újra szemügyre vehette a test vereségét, a hús halálának stációit” ‒ K. Varga Bence A csont és a csönd címmel ír tárcasorozatot a Könyvesen. Ez a harmadik rész.

...
Nagy

Így mutatta be Robert Capa Magyarország világháború utáni vörös fordulatát

A 70 éve elhunyt legendás fotós 17 éves korában menekült el Budapestről, 17 évvel később pedig másfél hónapot töltött idehaza. A Holidaynek írt, 14 fotóval illusztrált útibeszámolójában éjsötét börleszk-jelenetekként elevenednek meg a remények és a romok.