Miért akar írni, aki nem olvas?

Miért akar írni, aki nem olvas?

Lehet valaki jó író úgy, hogy nem olvas? Elvileg nem lehetetlen, de ez a gyakorlat több problémát is felvet. Egyáltalán miért akar írni valaki, ha nem érdekli az irodalom, ha nem olvas? 

Kolozsi Orsolya | 2023. július 13. |

Jászberényi Sándor néhány nappal ezelőtt egy Facebook-bejegyzésben adott hangot annak, hogy a jövőben nem igazán szeretne „mostírtamegynovellátésmegtisztelnélhaelmondanádmitgondolszérdemesebelevágnom” típusú leveleket a kedves olvasóitól. Posztjában adott is néhány tippet arra vonatkozóan, ha életközépi válsága vagy bármi más miatt bárki írásra (és nem latexruhás csoportszexre vagy zenélésre) adja a fejét. Kicsit odaszólt a kritikusoknak, és azoknak is, akik dicsőségre vágynak vagy nem olvasnak irodalmi folyóiratokat. 

Noha a bejegyzésnek nem én vagyok a célközönsége, a négyes pont mégis megfogott:

„Ha nem tudsz felsorolni húsz könyvet, ami minden szexnél nagyobb hatással volt rád, ne is próbálkozz. Az írás 90 százalék olvasás, 10 százalék írás. Előbb jön az irodalom, utána a munka. Ha ezt nem érted, inkább fess”

– írja A varjúkirály és A lélek legszebb éjszakája című kötetek szerzője. Ez a kitétel valószínűleg mindenkinek szöget üt a fejébe, aki valaha is foglalkozott az irodalmi tehetséggondozás bármilyen formájával, hiszen ismerős problémára utal.

A középiskolások közül nagyon sokan szeretnek vagy szeretnének írni, vonzza őket az önkifejezés összes formája, így az írás is. Rengeteg vers, elbeszélés, dráma születik olyan diákok tollából, akik egyébként bevallottan nem szeretnek olvasni (és persze olyanok tollából is, akik fanatikus olvasók), de ezt a hozzáállást valószínűleg a felnőttkor beköszöntése sem változtatja meg hirtelen. Rengetegszer vetődött már fel bennem a kérdés, vajon miért ír az, aki nem olvas? Először is a praktikus probléma: ha valaki nem olvas, és az olvasástól alapvetően idegenkedik, hogyan építhet arra, hogy az ő művét majd bárki is elolvassa? Hogy egyáltalán léteznek olvasó emberek? Erre persze lehet válasz, hogy kizárólag magának ír, például naplót, amit nem is szeretne megosztani senkivel, írása egyfajta terápia, szublimáció, nem vágyik hírnévre, sikerre, babérokra. De amennyiben mégis dédelget magában ambiciózus álmokat, hogyan várhatja, hogy olvassák és érdeklődjenek iránta, ha ő maga nem kíváncsi másra? 

A másik: az írás mesterség, ami részben tanulható, részben nem (újabb vitalehetőség: a poeta doctus és poeta natus szembeállítás), de annak, aki írni akar, mindenképpen tudnia kellene, mi az, ami színvonalas szöveg.

Aki életében öt regényt olvasott el, nem biztos, hogy tudja, mi a jó regény,

aki harmincat, az talán kapiskálja, de én tényleg azt gondolom, hogy ennél jóval több szöveg elolvasása után lehet igazán látni, mi az, ami jó, mi az, ami nem. (És itt persze megint lehet vitázni azon, hogy az ízlés szubjektív, és persze az is, de azért nem teljesen.) Egész egyszerűen azért, mert annak, hogy mi a jó regény (és most maradjunk ennél a műfajnál), nincsen definíciója, nincsenek lefektetett szabályai, biztos kritériumai. Egészen máshogy jó az Emlékiratok könyve, A Karamazov testvérek és a Sátántangó, az Oblomov, A szerelem a kolera idején vagy a Termelési-regény. Különböző témák, nézőpontok, beszédmódok és technikák, teljesen eltérő szövegek, mégis közös bennük, hogy műfajuk legnagyobbjai. (Persze, és ez megint messzire vezet, más a kánonra támaszkodni, mint új, most születő művekről elmondani, jók-e vagy sem, de itt is a sok könyv ismerete, a számosság lehet az olvasó segítségére.)

Vissza az eredeti témához: aki nem olvas, hogyan láthatná a saját szövege minőségét és lehetőségeit a többihez képest? Honnan van viszonyítási pontja?

Mihez méri magát?

Mások szövegeinek, műveinek ismerete nélkül ez lehetetlen. Egyébként meg, aki író szeretne lenni, Jászberényi tanácsai mellett megfontolhatja Charles Bukowskiét is:

Charles Bukowski: szóval író akarsz lenni?

ha nem kiszakad belőled   
dacolva mindennel,
ne tedd.
hacsak nem jön magától,
szívedből, lelkedből, szádból
és zsigereidből,
ne tedd.
ha órákon át kell ülnöd
a képernyőt bámulva,
vagy írógéped fölött hosszan
görnyedsz,
míg keresgéled a szavakat,
ne tedd.
ha pénzért teszed vagy
dicsőségért,
ne tedd.
ha azért teszed, mert
nőket akarsz ágyadba,
ne tedd.
ha ott kell gubbasztanod, és
folyton átírod az egészet,
ne tedd.
ha csak rágondolsz, és máris robot,
ne tedd.
ha próbálsz úgy írni, mint valaki
más,
felejtsd el.

ha várnod kell arra, hogy felüvöltsön
benned,
várj türelmesen.
ha soha nem üvölt fel,
csinálj valami mást.
ha fel kell olvasnod feleségednek,
vagy barátnődnek, barátodnak,
szüleidnek, vagy bárkinek,
akkor még nem vagy kész.

ne légy olyan, mint sok más író,
ne hasonlíts azokhoz,
akik csak gondolják magukról,
ne légy szürke, unalmas és
kérkedő sem, ne süppedj bele az ön-
imádatba.
a könyvtárak
üresen ásítoznak
ettől
a fajtától.
ne légy ilyen.
ne tedd.
hacsak nem lő ki
lelkedből rakéta módjára, hacsak a hallgatás
meg nem őrjítene, vagy
öngyilkossá, gyilkossá nem tenne, ne tedd.
hacsak sugárzó napod
nem gyújtja fel bensődet, ne tedd.
ha valóban eljön az ideje,
s ha kiválasztott vagy,
majd jön
magától, és veled marad.
amíg bele nem halsz, vagy benned nem hal.

nincs más mód.

és soha nem is volt.

(ford. Ullrich Katalin)

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Annie Ernaux sokszor azért szeretkezett, hogy írásra késztesse magát

A Nobel-díjas francia író egy korábbi, felszabadító erejű viszonyára emlékezik, melyet egy harminc évvel fiatalabb diákkal folytatott. 

...
Nagy

Borda Réka: Az írás tényleg mindenen átsegít

Idén nyolcadik alkalommal kapja meg egy első prózakötetes szerző a legjobbnak járó Margó-díjat. A hagyományunkhoz híven interjúsorozatban mutatjuk be a rövidlistára került jelölteket. Most Borda Réka mesél.

...
Nagy

Halász Rita: A regényírás is olyan, mint a Camino

E/3 sorozatunkban ezúttal Halász Rita mesélt az első olyan traumájáról, amelyet megírt, az El Caminón való bolyongás és a regényírás kapcsolatáról, valamint arról a dermedtségről, amely a Mély levegő megjelenése, illetve a Margó-díj után lett úrrá rajta.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Esther Perel: A modern magány felfalja az életünket

Mi az a mesterséges intimitás, és milyen hatással van az életünkre? Esther Perel belga-amerikai pszichoterapeuta tartotta az idei Brain Bar záró előadását.

...
Zöld

Ez a könyv minden kérdésre válaszol, amit feltettél sörivás előtt, közben vagy után

Mark Dredge Sör mesterkurzusa az erjesztett ital karakterjegyeinek felismerése terén segít magabiztosságot szerezni, és abban is a segítségünkre siet, hogy megértsük, hogy kerültek oda.

...
Zöld

Csányi Vilmos: Biológiailag meg lehetne hosszabbítani az életet, de nem biztos, hogy érdemes

Csányi Vilmos és Barát József Jövőpánik Beszélgetések a lehetséges határairól című kötetében a jövő bizonytalanságairól beszélget tudományos igénnyel, így szóba kerül robotosítás, a közösségek átalakulása, szülőség és szerelem, de a biológiai határaink is.

Hírek
...
Zöld

Krausz Ferenc fizikus is Nobel-díjat kapott!

...
Hírek

John Scalzi: Szabados Áginak nem kell bocsánatot kérnie tőlem

...
Hírek

Filléres zsebkönyvként gondolta újra a kedvenc filmjeit egy grafikus

...
Zöld

Karikó Katalin és Drew Weissman kapta az orvosi-élettani Nobel-díjat!

...
Gyerekirodalom

A gyerekek két kalandor madárral fedezhetik fel Szeged titkait

...
Hírek

A pestis éjszakáitól Budapest történelmi titkaiig [Könyvesblokk]

...
Hírek

Murakami egy japán kísértettörténettel melegített a Nobel-bejelentésre

...
Gyerekirodalom

Könyv vagy Fortnite – kell-e egyáltalán a „vagy”?

...
Beleolvasó

Luiz Schwarcznak a bipoláris depresszióval és a családja történetével is meg kellett küzdenie

...
Nagy

Hatvany Helga: Legfőképpen az érdekelt, hogy kicsoda az apám

Viharos idők címmel jelent meg Hatvany Helga családtörténeti kötete. A szerzővel  megtorpanásokról és kérdésekről, a nyelvtanuláshoz hasonlító kutatómunkáról, ízemlékekről, keményfejűségről, dacról, valamint a minták meghaladásának lehetőségeiről is beszélgettünk.

Szerzőink

...
Valuska László

A háborúból nincs visszatérés, ez az élet

...
Sándor Anna

John Scalzi: Miért akarna bármi az emberhez hasonlóvá válni?

...
Litkai Gergely

Ürge-Vorsatz Diána: Tévút, ahogy a nagy cégek áttolják a felelősséget a fogyasztókra / Mi van, ha megmentjük a világot?

Még több olvasnivaló
...
Nagy

John Scalzi: Miért akarna bármi az emberhez hasonlóvá válni?

Miért vesz valaki templomot magának? Segít-e az alkotói válságban a zenélés? Hogyan reagálnának az emberek, ha tényleg megjelenne az igazi mesterséges intelligencia? John Scalzival, a Könyvfesztivál díszvendégével beszélgettünk. Interjú.

...
Nagy

Bognár Péter: Nyílt sisakkal

Bognár Péter Minél kevesebb karácsonyt címmel ír tárcasorozatot a Könyvesen, ez a záró rész.

...
Kritika

Andrei Dósa megírta a Dekameron spangliparázstól izzó spinoffját

A Füveskert merész vágásokkal élő, lírai hangú, látomásos prózakötet. Andrei Dósa ágbogas pop- és magaskulturális hivatkozáshálózattal dolgozik, és utat vesztett szereplőinek beállástörténetein keresztül voltaképp a művészi indulást meséli el. Ez a hét könyve.

...
Nagy

John Scalzi alázatával és a jövőbe mutató hüvelykujjal nyitott az idei Könyvfesztivál

Mi köze lehet a hüvelykujjunknak a sci-fihez és a fiatal generációhoz, milyen a rém kellemetlen laudáció, és mit jelent spekulatív irodalmi nagykövetnek lenni? A Könyvfesztivál megnyitóján jártunk.

...
Kritika

Miért gyilkolnak a gazdagok, ha a pénz és a hatalom már nem elég motiváció?

Jeneva Rose thrillerjében a város leggazdagabb feleségei olyan döntésre szánják el magukat, ami örökre összeköti őket.

...
Nagy

Ludmán Katalin: „A ködlovag alakja egyszerre megfoghatatlan és jelenvaló”

Kik, mikor, kikre és miért mondták azt, hogy ködlovag? Ludmán Katalinnal, „A rejtelem volt az írósága…” szerkesztőjével beszélgettünk. Szóba kerültek Schöpflin, Márai vagy Mészöly Miklós „ködlovagozásai”, Hazai Attila prózája és Hajnóczy szöveguniverzuma, továbbá kiderült, hogy hungarikum-e a ködlovagság.