Újévi fogadalom: ismerjük meg idén a sémáinkat!

Újévi fogadalom: ismerjük meg idén a sémáinkat!

Sokak újévi fogadalma szokott az önismerethez és a személyes fejlődéshez kapcsolódni. Remélhetőleg ez idén sincs másképp, hiszen ezen az úton sose érhetünk teljesen célba, mindig lesznek újabb kihívások, újabb fordulópontok, újabb kérdések és újabb nézőpontok. Ha még nem ismerjük, legyen az egyik ilyen nézőpont a sématerápia!

Jakobovits Kitti | 2022. január 14. |

Sématerápia-kisokos

Vágyi Petra Sémáink fogságában – Hogyan lépjünk ki az ismétlődő forgatókönyvekből? című könyve igazi kézikönyv a sémáink megismeréséhez. Folyamatosan egyensúlyoz az önsegítő és a szakirodalom műfaja között: azt ígéri, segít végiggondolni, vannak-e berögzült forgatókönyveink, sőt még beazonosítani is, ugyanakkor folyamatosan hangsúlyozza, hogy a szakemberrel közösen végzett munka megkerülhetetlen, ha valóban alapos és tartós átdolgozást szeretnénk. A könyv végén egy kiadós függelék biztosítja azokat a munkalapokat, amiket tanulmányozva önerőből is közelebb juthatunk a sémáinkhoz, előtte azonban 250 oldalon át lényegretörően, az elméleti információkat gyakorlati példákkal, táblázatokkal és folyamatábrákkal szemléltetve készít fel minket mindennek a szakmai hátteréből. 

Vágyi Petra
Sémáink fogságában - Hogyan lépjünk ki az ismétlődő forgatókönyvekből?
Kulcslyuk, 2021, 298 oldal
Vágyi Petra: Sémáink fogságában

Mi történik, amikor valaki bennünk gombokat nyomogat?

Gyakran halljuk ezt a kifejezést, biztosan sokan használjuk magunk is.

Általában olyan helyzetekben, amikor valamilyen külső hatás szinte automatikusan egy bizonyos reakciót aktivál bennünk,

olyan folyamatokat indítva el, amiket nem biztos, hogy szerettünk volna, amik nem biztos, hogy a legadaptívabbak, legjobbak, legkedvesebbek. Belenyúl valami olyanba, amivel már volt, és az esetek nagy részében még mindig határozottan van további dolgunk. Valószínűleg ez az érzékeny pontra tapintott 21. századi, kevésbé lírai, a digitalizált világhoz jobban illeszkedő verziója.

A pszichológia nyelvén mindezt a sémákkal magyarázhatjuk, azokkal a tipikus, ismétlődő (gondolati, érzelmi, viselkedéses) mintázatokkal, amik gyermek- és serdülőkorban alakulnak ki, szüleinktől, a korai éveink más meghatározó felnőtt szereplőitől kapott üzenetek és/vagy saját tapasztalatok hatására:

“Ha a történések vagy az érzések szintjén a múlthoz valamiben hasonló szituáció áll elő, akkor az egyén szinte forgatókönyvszerű reakciót, azaz “mintázati reakciókat” produkál. Amikor azt mondjuk, hogy >>benyomta rajtam a piros gombot, amivel elindított bennem valamit, és ilyenkor azt szoktam gondolni (sémavezérelt automatikus gondolat), amitől elkezdtem azt érezni (érzés), és erre mindig úgy szoktam reagálni (coping/megküzdés)<< – akkor éppen egy sémavezérelt működésünkre leszünk figyelmesek.”

Ezek a sémák olyan kis instant élménycsomagok, amik egyrészt egy kiváltó inger hozzáadásával rögtön és könnyen oldódnak, másrészt kiváltó inger nélkül is kitartóan szervezik a mindennapi életünket, a kapcsolatainkat, a döntéseinket.

Gondolkodási rendszerünk alapkövei: A korai (maladaptív) sémák

Gondolhatnánk, hogy végül is ezek a kész forgatókönyvek, bármikor előhúzható mintázatok még jók is, hiszen egy csomó időt és energiát megspórolnak nekünk, amiket arra fordítanánk, hogy feltérképezzük, mérlegeljük az új helyzeteket, majd tudatos, felelősségteljes döntést hozva reagáljunk rájuk – sokkal könnyebb csak gyorsan megnézni, találkoztunk-e már hasonlóval, és rábízni magunkat az akkori tapasztalatainkra. És valóban erre (is) vannak a sémáink, ezt a tudatos idő- és energiabefektetést azonban nem ússzuk meg velük, épp ellenkezőleg: ha színre lépnek, még több felismerésre és tudatos odafigyelésre van szükségünk, hogy valóban úgy cselekedjünk, ahogy azt az itt és most megkívánja, nem pedig úgy, ahogy a korábban elraktározott, ott és akkor működött mintázataink szerint tennénk. Részben ezt jelenti a sémák maladaptív vagy diszfunkcionális természete. Egész pontosan azt, hogy

ami egy korábbi életkorban, korábbi szituációban esetleg jó, de legalább elegendő megoldásnak bizonyult, az közel sem biztos, hogy később egy egészen más helyzetben ugyanúgy működőképes lesz.

Diszfunkcionálisak, vagy torzítottak azért is, mert “egyrészt amikor kialakultak, akkor kicsik voltunk és ebből fakadóan kiszolgáltatottak a szüleink, a körülöttünk élő fontos felnőttek (vagy akár a domináns nagyobb gyerekek) világnézetének, szubjektív véleményének és tudásának, hiszen ők döntöttek, magyaráztak és fegyelmeztek. Másrészt kisgyerekként a dolgok vagy könnyebbnek, ragyogóbbnak és egyszerűbbnek, vagy épp ellenkezőleg, nehezebbnek, ijesztőbbnek, elárasztóbbnak tűntek, mint amilyenek valójában.” Mit is jelent ez a két mondat? Hogy a felnőtt világ által megkövetelt racionális, felelősségteljes és önálló gondolkodásnak még a nyomát sem látjuk kisgyerekként, a világról alkotott első benyomásaink azonban pont ebben az időszakban formálódnak és hozzák létre a sémáinkat. Tehát amikor ezeket kaptuk, esélyünk sem volt dönteni arról, elfogadjuk, egyáltalán kérjük-e őket. Kaptuk és azóta töretlenül visszük őket tovább.

Az elnevezésben fontos jelző még a korai is. A könyv a 2. fejezetében hosszan részletezi az egyes életkori fejlődési szakaszok jellegzetességeit, az azokkal együtt járó alapszükségleteket, újra és újra hangsúlyozva, hogy sémáink gyermek- és serdülőkorban alakulnak ki, mégpedig úgy, hogy valamely aktuális alapszükségletünk frusztrálódik, sérül. Korai, vagy elsődleges maladaptív sémáknak azokat nevezzük, amelyek az első két életkori szakaszban (születéstől ötéves korig) alakulnak ki. “Akinél ezek valamelyike kialakul, annál sokkal valószínűbb, hogy más sémák is kialakulnak majd. Úgy is mondhatjuk, hogy a fejlődő gyermek a továbbiakban sokkal sérülékenyebbé válik egyéb maladaptív sémák kialakulására, aktívvá válására, mintegy válaszként ezekre az elsődleges sémákra.” Bizonyára tudtuk eddig is, hogy mennyire meghatározó az ember életében az első néhány év – a sématerápiás szemlélet ezt csak még jobban megerősíti.

Sémamódok: a boldog gyerek, a kritikus-büntető szülő, az egészséges felnőtt és a bennünk élő többiek

A sématerápiás elmélet szerint személyiségünk gyermeki, szülői és felnőtt énrészekből áll,

ezek az úgynevezett sémamódok. “Optimális esetben van bennünk egy FELNŐTT rész, aki a jelenben, itt és most funkcionál, és annyi éves, ahány évesek valójában vagyunk. Rálát a többi módja működésére (érzéseire, gondolataira és késztetéseire), pontosítja és összeegyezteti azokat. [...] Univerzálisan minden embernek vannak GYERMEKI részei, gyermeki módjai. Ezek azok az érzéseink és azonnali késztetéseink, melyek mintha egy gyerektől jönnének. Ilyenkor, ha jól funkcionál a felnőtt módunk, szinte be is tudjuk azonosítani, hogy körülbelül hány éves gyerekként szoktunk ezekben a helyzetekben reagálni belül. Ezek bizonyos tipikus szituációkban ránk jellemző érzelmi reakciók, melyek az adott helyzetben bekapcsolnak – mindenkinél a saját személyes élményein múlik, hogy mikor és mitől. Ilyenkor nagyon erős, sokszor ismerős érzések törnek ránk. [...] Egy másik részünk az úgynevezett diszfunkcionális szülői rész vagy SZÜLŐI módok: ezek azok a belső hangok, irányító elvek, gondolatok, melyeket szüleink, nagyobb testvéreink vagy nagyszüleink, a nagynénik-nagybácsik, fontos tanáraink képviselnek. Ezek azok a tanult irányelvek, amelyek gyerekként körbevettek minket és meghatározták a gyerekkorunkat, majd mivel sokat hallottuk őket, belsővé váltak. Lett egy részünk, ami már belül mondogatja ugyanazt szinte változatlan formában.”

Ezen módok közötti átkapcsolás egyik pillanatról a másikra történhet. A váltás nem tudatos, ugyanakkor a változás viszonylag könnyen tudatosítható. Ha első ránézésre alaptalanul tör ránk a szorongás, az elbizonytalanodás, vagy hirtelen kap el minket szegény Vuk híressé vált “egyedül vagyok, kicsi vagyok, éhes vagyok” érzése, akkor gyanakodhatunk arra, hogy szülői módunk kapcsolt be és kapott hangot, vagy gyermeki énünk bújt elő és próbálta a maga módján elmondani, mire lenne szüksége.

A gyermeki és a szülői módon belül is több különböző sémamódot különíthetünk el. Attól függően, milyen érzelmi állapotról van szó, a gyermek módban a következő típusokat ismerhetjük fel: sérülékeny vagy sebezhető gyerek mód (ennek egy fajtája a magányos/elhagyott gyerek mód), dühös gyerek mód, impulzív gyerek mód, fegyelmezetlen gyerek mód, boldog gyerek mód. A szülői módok mindegyike diszfunkcionális, őket az alapján különböztethetjük meg, miért vagy hogyan azok: túlkövetelő szülői mód, kritikus-büntető szülői mód, bűntudatkeltő szülői mód, félelemkeltő szülői mód. A könyv ezeket mind külön részletezi, kitérve a kialakulásukra és a meg-/feloldási lehetőségeikre is.

Út egy (séma)terapeutához

Annak, aki sosem hallott ezekről a fogalmakról, idő kellhet, hogy beilleszkedjen ebbe a narratívába és könnyedén, természetesen alkalmazza a sok sématartomány, ilyen mód, olyan mód, coping folyamat kifejezéseket – a könyvet egy rossz szó nem érheti ezért, nagyon érthetően és mindig a jó helyen vezeti be az új fogalmakat, de első olvasásra ennek ellenére sem biztos, hogy rögzül és automatikussá válik minden. Mégis nagyon érdemes időt szánni arra, hogy megismerjük és elsajátítsuk ezt a gondolkodásmódot, mert biztosan rengeteg mindent segít majd másképp nézni önmagunkkal és a környezetünkkel kapcsolatban.

Amit eddig nem értettünk magunkról, azt talán most összerakhatjuk.

És ahogy az egy jó ismeretterjesztő-önsegítő könyv ismérve, abban is segíthet minket, hogy rálépjünk egy útra, amin újabb állomásokkal, újabb (szakmai) kísérőkkel haladjunk tovább az egészséges felnőtt módunk felé.

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

“A mindennapi életet nem-mindennapi szemmel nézni” – Könyvek a természetes életciklusokhoz és változásokhoz

Ki élhet regényes életet? Olyan könyveket gyűjtöttünk, amik a hétköznapok fontosabb élethelyzeteiről és érzelmi kihívásairól szólnak, így az irodalom terápiás hatását is képviselik.

...
Nagy

Sosem dőlhetünk hátra – Érzelmi próbatételeink egy életen át

Dr. Belső Nóra pszichiáter könyve azt mutatja be, milyen kihívásokkal és rizikótényezőkkel találhatjuk szembe magunkat az életünk különböző szakaszaiban. Az Életciklusok és hangulatzavarok arról szól, hogy az egyes életkorokban mik járulhatnak hozzá a hangulatzavarok kialakulásához, és mit tehetünk ellenük. 

...
Nagy

A férfiak érzelmi tere az irodalom – Négy mű válaszul Steve Biddulph Férfilét című könyvére

A férfiak számára nincs elég tér és lehetőség az érzelmeik megélésére és kifejezésére. Többek között erről beszél Steve Biddulph Férfilét című könyvében is. Ez sajnos valóban így van, az irodalom terén mégis mintha bővelkednének mindabban, amit a való életben nem tapasztalhatnak meg. 

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Elszáll az agyad: tudományos, közgazdasági és filozófiai non-fictionok 2024 tavaszán

Hogyan látja az ember képzelőerejét Csányi Vilmos? Hogyan alakul át a világ, ha a politikai és hatalmi játszmák kiterjednek a világűrre? Miért kannibál a kapitalizmus? Hogyan dolgozik az idegsebész? És mit gondol az elidőzésről napjaink sztárfilozófusa, Byung-Chul Han?

...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket. 

Olvass!
...
Beleolvasó

A felejtéssel küzdő anyának is szüksége van a regények élményére

Szűcs Teri új kötete újraírja a demenciával élő édesanyja emlékeit, és megkísérli egy közös emlékezet megteremtését. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Orwell világhírű utópiája női nézőpontból talán még kegyetlenebb

Hetvenöt évvel azután, hogy Orwell megírta ikonikus regényét, Sandra Newman megalkotta a Nagy Testvér világának női főhősét, és az ő nézőpontjából meséli újra a történetet. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Hodorkovszkij: Navalnijnak az volt a bűne, hogy rámutatott a putyini korrupcióra

Hodorkovszkij páratlan éleslátással leplezi le a putyini maffia-klán vágyait és erkölcstelenségeit, és bemutatja a nyugati közönség számára, hogy miért muszáj szembeszállni a Kremllel. Olvass bele!

A hét könyve
Kritika
Alan Moore tálalásában a képregényiparnak átható ondószaga van
...
Zöld

Árnyékmunka, dühös emberek, no meg a hírek – a legjobb pszicho könyvek 2024 tavaszán

Ki az a 21 magyar, aki forradalmasította a pszichológiát? Hogyan bánjunk a dühös emberekkel? Miért leszünk boldogabbak, ha nem olvasunk híreket? És miként hatnak az életünkre a titkok? 

...

Kerber Balázs és Nemes Z. Márió: Mit kaphatnak a közösségtől a magányos odúlakók?

...

A sikert csak tisztességtelen úton lehet elérni?

...

Az endometriózis poétikus betegség, mintha erdő nőne a hasunkban

...

Kerber Balázs: A versnél érzem, hogy a szöveg akar valamit és nem én

...

Ha van valami, ami az időtlent próbálja ostromolni, az a költészet

SZÓRAKOZÁS
...
Szórakozás

A Szegény párák feminista kiáltványként értelmezi újra a Frankensteint

Jórgosz Lánthimosz tizenegy Oscarra jelölt mozija női szemszögből beszéli el Mary Shelley viktoriánus díszletek között játszódó, horrorklisékből, gótikus románcok és pikareszkregények elemeiből összeöltött felnövekedéstörténetet.

...
Szórakozás

Érdekvédelmi terület: Auschwitz parancsnokáról tisztábban beszélnek a zajok, mint a szavak

Jonathan Glazer Cannes-nagydíjas, öt Oscarra jelölt filmje szokatlan módon közelíti meg a holokausztot: Rudolf Hösst és családját követjük benne, a zsidók szenvedését pedig hangok „testesítik meg”.

...
Nagy

Capote belebukott, hogy elárulta a manhattani elit szent szörnyetegeit

Árulás, kiteregetett szennyesek és bonyolult szerelmi sokszögek. Egy gellert kapott golyó, egy francia étterem és egy főmű, ami nem készült el soha. Az író és a befolyásos hattyúnők története rémálom luxuskivitelben. Utánajártunk a sztorinak.